Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és a passió emlékei
152 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41 (1996) Pál festőművész tervezte és készíttette Gyimesi Ferenc kőműves mesterrel. Kopcsányi Miklós mecseknádasdi plébános 1976-ban szentelte fel 30 . A máriakéméndi, falun kívül álló kegytemplom fallal körülvett udvarán eredetileg temető volt. Itt 1844-ben egy 14 stációs kálváriát létesítettek. A kegytemplom északi oldala mellől akkor helyeztek ide 3 kőkeresztet. A Krisztus keresztjének valamint Szűz Mária és Szt. János szobra talpazatának felirata napjainkra már olvashatatlan. A keresztcsoport mögött egy kis kálváriakápolnát is emeltek, melynek, föltehetőleg a mellette álló kegytemplom miatt funkciója megszűnt, ezért a századfordulón lebontották 31 . A 14 stáció falmélyedéseiben jelenleg gipszöntvény domborművek láthatók. A leveli, 1863. november 1-től vezetett História Parochiae így ír a helybeli kálváriáról: Régente kálváriánk csonka volt, mert a a templom mögött elhúzódó Weingartengass-ban volt a mai Kálvária bejáratáig 5 stáció felépítve. A bejárattól fel a a mai napon is ugyanazon helyen álló három keresztig még 2 stációt állítottak. 1909-ben megvették a mai kálvária területét Eicher Jánostól (314 hsz.), mely szántóföld volt 731 K. 50 f-ért. Átíratása szinte 31 K-ba került. 1910-ben készültek el a stációk, melyeket Ellinger János, bonyhádi ev. vallású kőfaragó készített. Egy-egy stáció 236 K-ba került. A stációban levő képeket a budapesti Oberbauer - templomfelszerelési cég - készítette -á 40 K. Tehát az összes költségek voltak: Föld ára 731 К 50 f Átíratás 31 14 stáció á/236 3304 14 stácókép á/40 К 560 Összesen: 4626 К 50 f Miután a kálvária csak késő ősszel lett készen, boldogult esperes - Drikler Károly - csak 1911-ben, közvetlen a húsvéti ünnepek előtt - Fekete vasárnap du. 3 órakor - szentelte fel." Paks temetőben álló kálváriakápolnáját a helybeli híres építőmester család egyik tagja, Hafner Fülöp építtette. A munkálatokat 1809-ben kezdték, a kálvária felszentelésére 1822-ben került sor. A kápolna kör alaprajzú centrális tér. Az épület íves záródású vakolatdíszes ajtókeretén 1815-ös évszám olvasható. A kápolna előtt 14 stáció áll. Erdösmecske. A temetőbe vezető úton 12 festett stáció vezet a kápolnához, amely 1856-ban épült. A stációk falmélyedésében bádogra festett képek láthatók. Készítőjük ismeretlen. 32 Féked. A kálvária a 19. század közepén épült. Stációképeit a régiek helyett 1964-ben Éber Sándor bajai festő készítette. Véménd. A temetőben álló keresztút 14 stációs. Klasszicizáló megfogalmazású építményeiben újabb rézdomborítású képek láthatók. A keresztcsoport homokkő szobrai festettek. A Krisztus-korpusz a régi tönkrement helyett, öntöttvasból készült. A latrok keze és lába a kereszthez, kőből faragott kötéllel van fölerősítve. Különleges, egyéni hangvételű népi ábrázolás, hogy a bal lator jobb kezével Krisztus felé fikuszt mutat, bal kezével a haját húzza. Az utóbbi motívum az újpetrei és a dunaszekcsői lator esetében is látható. A Krisztus kereszt alatt Ádám koponyája. A kereszt talpazata copf jellegű. A posztamensen KTS 1815. olvasható. Eddigi ismereteink szerint a pécsi egyházmegyében egyedülálló a baranya-hegyháti Godisa különleges megoldású kálváriakeresztje, amely az ún. Arma Christi keresztek típusába tartozik. Német nyelvterületen számos változatban ismert ez az ábrázolás. Az Arma Christi kereszten Krisztus szenvedésének a Bibliából és az apokrif legendákból ismert eszközeinek - kereszt, lándzsa, ecetbe mártott szivacs, töviskorona, kockák és a kakas - megjelenítését értjük. E rekvizítumok képi ábrázolása később kibővült a korbáccsal, a köpennyel, a kalapáccsal és a fogóval 33 . A szabadtéren álló Arma Christi kereszt témánkhoz azért kapcsolható, mert a korabeli felfogás szerint ennek képi látványa megegyező a Golgota teljes lényegével s tulajdonképpen áttételesen helyettesíti azt 34 . A falu, Godisa egyébként mint hitbizományi birtok került a Petrovszky család tulajdonába, 1733-ban. A Petrovszkyak nemcsak birtokuk központjában, Bükkösdön, hanem a környéken is emeltettek számos barokk, valamint copf stílusú szakrális épületet és szobrot. A godisai kálvária kőstációi napjainkra már nagyrészt tönkrementek. Egyéb passió-emlékek Előző példánkhoz hasonlóan a kálvária ill. passió emlékek tematikai körében kell beszélnünk néhány olyan útmenti keresztről, melyek kálvária hiányában a nagyböjti és húsvéti ájtatosság céljait szolgálták. Napjainkra ezek rendeltetése már háttérbe szorult, de a hozzájuk fűződő még élő szokás, helyenként őrzi a régi hagyományt. E keresztek talpazatán minden esetben ott látható Fájdalmas Mária (Piéta), vagy bűnbánó Magdolna alakja.
