Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és a passió emlékei
LANTOSNÉ IMRE MÁRIA: SZAKRÁLIS TÁJ ÉS KULTUSZ A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN, П. 143 6. ábra. A bonyhádi kálváriakápolna, oromzatán a keresztcsoporttal (1818). A kálváriák alkotóelemek szerinti típusai 1. Stációsor keresztcsoporttal és kápolnával (Pécs, Boly, Mecseknádasd, Szajk, Himesháza, Erdősmecske, Kisnyárád, Liptód, Székelyszabar, Máriagyűd. 2. Stációsor keresztcsoporttal (Féked, Somberek, Máriakéménd, Ófalu, Kakasd, Pécsvárad, Cikó, Véménd, Tevel, Paks) A két típuson kívül térségünkben rendhagyó megoldás a bonyhádi kálvária, melynek 14, dombra kapaszkodó stációja fölött áll a Hétfájdalmú Szent Szűz tiszteletére dedikált kápolna. Ennek homlokzati párkányán áll a három kereszt, a megfeszített Krisztus a két latorral. A kálvária felépítését Menradus Frenx Konrád, bonyhádi kereskedő donációja biztosította. Felszentelését a híres bonyhádi plébános, Egyed Antal működése idején, 1818. szept. 14-én Kremm Alajos prépost végezte. Egyed Antal a Históriában azt is bejegyzésre méltónak tartotta, hogy a felszentelést követően „... a hegy közepén gesztenyefákat ültettem..." (sic). 1846-ban a 14 stációt renoválták, a feljegyzések szerint 1 kép 4,- frt-ba, az egész újítás 342 frt 54 krajcárba került. 1896-ban a kálváriakápolnát újították meg, belsejét Graits Endre festette ki 12 . A stációk rendbetételét 1922-ben Lunyák Ottó festő 14 500,- korona fizetségért vállalta 13 . A klasszicizáló 7. ábra. A sombereki stációsor.
