Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és a passió emlékei
144 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41 (1996) stációk egy-egy féloszloppal és timpanonnal keretezett képfülkével - nemesen egyszerűek. A domb tetején álló kápolna homlokzatát lizénák tagolják, melyeket erőteljesebb főpárkány zár le. Az oromfal íves kiképzése, Szűz Mária és Szent János szobra, valamint volutadíszes ajtó feletti feliratos kőlap barokkos elemeket őriz. Figyelemreméltó Krisztus keresztjének talpazatán, a térdeplő és síró bűnbánó Magdolna domborműve. 8. ábra. Újpetre, keresztcsoport. A kálvária búcsúnapján, Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén, Bonyhádról templomi zászlókkal, körmenetben vonultak adorálni a kápolnához. A hagyomány szerint a kora őszi terményáldás szertartását is a kálvárián végezték 14 . Ugyancsak rendhagyó megoldású az újpetrei kálvária. A Vókány felé vezető út mellett áll a keresztcsoport mögött egy kis kápolna, melyet az emlékezet szerint 1757-ben, Klimó György püspök idejében építettek. Oltárképe, amely azóta elpusztult, Krisztus keresztlevételét ábrázolta. Nem tudjuk mi okból, de a kápolnát csak meglehetősen későn, 1808-ban benedikálták - vagy újraszentelték (?). Az együtteshez stációkat nem építettek 15 . Térségünkben egyedülálló a bátaszéki „ építményes" típusú kálvária™. Klimó György püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve, 1754-ben arról ad hírt, hogy Bátaszék mezővároson kívül állt egy kis kápolna, a Fájdalmas Szűz tiszteletére, amelyben évente kétszer-háromszor szentmisét tartottak. A hely alkalmi - húsvéti ünnephez köthető - használatát igazolja az a megjegyzés is, hogy csak misék alkalmával vittek ki templomfelszerelést. Feltehetőleg ez a kápolna képezte építészeti magvát a későbbi kálváriának, mert a tudósítás azt is leírja, hogy ott - a kálváriahegyek mintájára - három keresztet és három szobrot emeltek. A kis templomról Valentin Thes gondoskodott. Ősei építették a kápolnát. Új kápolna emelésére 1762-ben Klimó püspöktől kért a város engedélyt, így az év május 13-án tették le a kálvária alapkövét. Az előző omladozó, favázas-sövény falu régi kis kápolna helyén építették fel az újat „szolid" anyagokból. A kápolna alapítvány tevői Valentin, Martin és Johann Petrus Thes, építőmestere Antonius Viesl volt. A kápolna felszentelésére 1762. szeptemberének harmadik vasárnapján, Fájdalmas Szűz Mária ünnepén került sor. Az 1776-os Visitatió szerint a kápolnának már volt egy tornya. Falai olyan erősek voltak, hogy „...azok a Kálváriahegyet, amit ráépítettek, kibírták". Az 181 l-es egyházlátogatási jegyzőkönyv megemlíti, hogy a kápolna lapos tetejére az uradalmi bérlőcsalád Klieglék, valamint a bátaszékiek adományaiból emeltettek szobrokat. Ezek alkotója azonban ismeretlen. A mezővárost és a „Kálváriahegyet" a hagyomány szerint ezer lépés választotta el egymástól. A hozzávezető úton korábban a 14 stáció még látható volt, ezekből tizenkettőt idők folyamán lebontottak 17 . A kálváriaegyüttes mellett egykor kis ház is állt, ahol a helység megbízásából fizetett őr gondoskodott a rendről 18 . Ezt a házat 1980-ban bontották le. 9. ábra. Bal lator az újpetrei kálvária keresztcsoportjáról.
