Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Történettudományok - Rózsa Miklós: Caflish Kristóf cukrász és svájci rokonsága
102 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 40 (1995) házban volt. A cukrászda Ruszwurm-cukrászda névvel ma is meglevő várostörténeti nevezetesség (RÓZSA Miklós: A Ruszwurm-cukrászda XEX. századi üzleti könyve és annak várostörténeti vonatkozásai. Tanulmányok Budapest Múltjából XIV. Budapest 1961. 575-581.; 576.). 31. Müller Antal által 1858. július 17-én adott bizonyítvány, melyet a 27. sz. jegyzetben már említett néhai Hazai József birtokában levőként az 1960-as évek elején ismertünk meg. Szólnak e munkaviszonyról Caflischnak tekintetes nemes László úrhoz Székesfehérváron 1858. október 20-án intézett, és az б házában történő alkalmaztatás iránti kérelmében általa előadottak is. A kérvénynek csak megszólításából ismert „nemes László úr" kilétéről nincs adat. 32. Steger Viktorra: Dr. RÓZSA Miklós: Adatok a szentendrei Stégercsalád történetéhez. Dunakanyar 1987. évi 4. sz. 49-52. 33. Finy András által 1863. április 29-én adott bizonyítvány. Finy András az özveggyé vált atyjának, Christoph Fieninek 1817. április 13-án Dorothea Caderas-szal (szül. 1789. február 22.) kötött második házasságából született 7 gyermek egyike. (Szül. Trin 1831. okt. 2.) (Administraziun Communala. Gemeindeverwaltung. Trin. Bürgerregisterblatt Nr. 250.). Fieni András Mezőtúron megtelepedése előtti életpályájának, Magyarországra kerülése körülményeinek, és iparjoga elnyerése idejének megismerése végett kerestük az iparjoga iránti kérelmével indult eljárás iratait. Abból, hogy Caflisch Kristóf 1859-ben Fieni segédje lett, következik, hogy Fieni az iparjogát ezt megelőzően kapta, mégpedig az ehhez az Ideiglenes Iparrendtartás (95. §) szerint szükséges nagykorúságának 1855. október 2-án történt elérésére tekintettel e két időpont között. Mezőtúron való iparűzéséhez szükséges engedély iránti kérelem tárgyában első fokon a Szolnoki es. kir. megyehatóság megyefőnöke volt jogosult eljárni. (Ideiglenes Iparrendtartás 202. §.) E hatóság 1850-1860 közötti iratait az 1879-1885. évi selejtezés során újra lajstromozták, és az új lajstromozású iratokról új névmutatót készítettek (Heves Megyei Levéltár. Repertórium és raktári jegyzék 1 -2. kötet. Eger 1990.; 2. kötet 191. old.). E névmutató 1854-1860. évi köteteiben (Heves Megyei Levéltár. IV. fondcsoport, 154. fond.; Szolnoki es. kir. megyehatóság megyefőnöki közigazgatási iratai. 10-16. raktári számú mutatókönyvek) Fieni neve nem fordul elő, nyilván azért, mert az 1879-1885. évi selejtezéskor az ő iparjog iránti kérelmével indult eljárás iratai, mint a selejtezéskor meg nem tartottak, lajstromozásra és névmutatózásra nem kerültek. Tehát a keresett iratokat, mert azokat kiselejtezték, megismerni nem volt módunk. 34. Reichs-Gesetz-Blatt für das Kaiserthum Oesterreich. Jahrang 1859. LXV. Stück, Ausegegeben und versendet am 27. Dezember 1859. Magyar nyelvű fordítása: Magyarországot illető Országos Kormánylap. 1859. Évf. Első Rész. XLVI. darab. Kiadatott és elküldetett 1859-diki december 31-én. - Landes-Regierungsblatt für das Königreich Ungarn. Jahrgang 1859. Erste Abtheilung XLVI. Stück. Ausgegeben und versendet am 31. Dezember 1859. 35. Maffei János által 1863. október 16-án adott bizonyítvány. A Johann Georg Kohl-\&\ azonos hajón utazott kassai cukrász kilétének megállapítása érdekében folytatott kutatás (lásd: 1. jegyzet) során oly adatot találtunk, mely szerint Maffei János kassai házingatlan-illetősége eladása tbn. 1865. szeptember 29-én kelt adás-vételi szerződés Aradon jött létre (Kassai Városi Levéltár [Archív mesta KoSic] 457. sz. telekjegyzőkönyv. B. 4. bejegyzés). Ezek szerint a cukrászként Kassán működött Maffei János került Aradra önálló cukrásznak, s lett Caflisch Kristóf ottani munkaadója. Maffei is Graubünden kantonból származó cukrász volt. A Bregaglia-völgyben, az olasz határon fekvő Castasegna községben 1824. május 17-én született. Apja: Gaudenzio, anyja: Maria Coretti. (officio di stato civile Castasegna. Derungs Nello anyakönyvvezető e helyen is megköszönt 1992. július 5-i levélbeli adatközlése.) 36. Lúgos mezőváros, 1887. november 11-től rendezett tanácsú város, a volt Krassó-vármegye, 1881-től Krassó-Szörény vármegye székhelye. 1920. óta Romániához tartozik. Román neve: Lugoj. 37. Palkó Károly által 1868. április 20-án adott bizonyítvány. 38. Giovanolli János pécsi cukrász által 1868. október 3-án adott bizonyítvány. 39. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (továbbiakban: MKVM.) DB. 89.36. sz. irat. Vélelmezhetően Hügel is graubündeni cukrász volt. 40. Engadin a Rhäti-Alpok egyik völgye. Lásd a 3. jegyzetet is. 41. MKVM. DB. 89.32. Christoph (Stoffel) Fieni 1859. V. 25-i levele. 42. A nyomtatott űrlap felhasználásával kiállított, s a kiállításkor 110. (nyilvántartási) számmal ellátott bizonyítvány neve: „Heimatschein für unverheiratete Mannspersonen". A nyomtatott szöveg szerint a községi elöljáróság szavatolja, hogy a bizonyítványban megnevezett polgártárs mindenkor és minden körülmények között a községbe befogadást nyer, annak kinyilvánításával azonban, hogy a bizonyítványt csak az ő külföldi tartózkodásának elősegítésére és semmi szín alatt sem házasságkötéshez kapta, minthogy egy házasság érvényes kötéséhez a kanton szabályait kell szem előtt tartani. Figyelemre érdemes, hogy az űrlapnak a kantoni iroda (Kanzlei des Kantons Graubünden) képviseletében az irodaigazgató (Kanzleidirektor) által történő hitelesítéshez előnyomott szövegében a kelet beírásához szolgáló sor kitöltetlen és a szöveg aláíratlan, tehát az okmány a szokásos hitelesítési záradékkal ellátva nincs.) 43. Am. kir. Helytartótanács 21.080/1816. sz. a kiadott rendelkezése. Lásd: KASSICS Ignác: A' Magyar Országi Mester Embereket, ezeknek Legényeit és Tanítványait nemkülönben a' MesterCzéheket illető Kegyelmes Királyi Rendelkezéseknek Kivonata. Bécs 1835., 279. 44. WüTRICH Lucas: Kundschaften und Wanderbücher als Belege für die Gesellenfahrten. In: SoMKUTI Éva - ÉRI, István - NAGYBÁKAY Péter (red.): Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium. Veszprém 20-24. 11. 1978. Ungarische Akademie der Wissenschaften. Veszprémer Akademische Kommision 1979. 76-79. 45. A kantoni iroda által 1926. sz. a. nyilvántartásba vett vándorkönyvet az iroda nevében kiadmányozó irodaigazgató (Kanzleidirektor) egy Tscharner vezetéknevű volt. Ekként rokona vagy névrokona Caflisch Kristóf apai nagyanyjának. 46. A magyarországi vándorkönyvek típusai, rendeltetésük és forrásértékük vizsgálatának eredményeit bemutató tanulmányban nem tudtuk ismertetni, hogy a vándorkönyvek 1860. május 1-е utáni kiállítása, rendeltetése, használata milyen normatív szabályon alapult. Fieni András mezőtúri iparjoga iránti kérelemmel indult eljárás iratainak megismerése érdekében végzett levéltári kutatásunkkor (lásd a 33. jegyzetet), azonban a Szolnoki megyehatóság megyefőnöki közigazgatási iratai 1860. évi mutatókönyvében (Heves Megyei Levéltár. IV.-154/16) olyan bejegyzést találtunk, amely kiinduló pont a nyitott kérdés megválaszolásához szükséges további kutatáshoz. Az 1860. évi mutatókönyvben a V betűnél található egyik bejegyzés szerint volt egy 1860. évi ügyirat, amely szerint „Vándorkönyvek jelen alakjukban továbbra is fenntarthatók és okmányként használhatók". A bejegyzés szerinti irat nem maradt fenn, kiselejtezték. Vélelmezhető, hogy az a megyehatóság felettes szervétől származó rendelkezés volt.