Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Történettudományok - Rózsa Miklós: Caflish Kristóf cukrász és svájci rokonsága

102 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 40 (1995) házban volt. A cukrászda Ruszwurm-cukrászda névvel ma is meglevő várostörténeti nevezetesség (RÓZSA Miklós: A Rusz­wurm-cukrászda XEX. századi üzleti könyve és annak várostörté­neti vonatkozásai. Tanulmányok Budapest Múltjából XIV. Budapest 1961. 575-581.; 576.). 31. Müller Antal által 1858. július 17-én adott bizonyítvány, melyet a 27. sz. jegyzetben már említett néhai Hazai József birtokában levőként az 1960-as évek elején ismertünk meg. Szólnak e munkaviszonyról Caflischnak tekintetes nemes László úrhoz Székesfehérváron 1858. október 20-án intézett, és az б házában történő alkalmaztatás iránti kérelmében általa előadottak is. A kérvénynek csak megszólításából ismert „nemes László úr" kilétéről nincs adat. 32. Steger Viktorra: Dr. RÓZSA Miklós: Adatok a szentendrei Stéger­család történetéhez. Dunakanyar 1987. évi 4. sz. 49-52. 33. Finy András által 1863. április 29-én adott bizonyítvány. Finy András az özveggyé vált atyjának, Christoph Fieninek 1817. április 13-án Dorothea Caderas-szal (szül. 1789. február 22.) kötött második házasságából született 7 gyermek egyike. (Szül. Trin 1831. okt. 2.) (Administraziun Communala. Gemeindever­waltung. Trin. Bürgerregisterblatt Nr. 250.). Fieni András Mezőtúron megtelepedése előtti életpályájának, Magyarországra kerülése körülményeinek, és iparjoga elnyerése idejének megis­merése végett kerestük az iparjoga iránti kérelmével indult eljárás iratait. Abból, hogy Caflisch Kristóf 1859-ben Fieni segédje lett, következik, hogy Fieni az iparjogát ezt megelőzően kapta, mégpedig az ehhez az Ideiglenes Iparrendtartás (95. §) szerint szükséges nagykorúságának 1855. október 2-án történt elérésére tekintettel e két időpont között. Mezőtúron való iparűzéséhez szükséges engedély iránti kérelem tárgyában első fokon a Szolnoki es. kir. megyehatóság megyefőnöke volt jogosult eljárni. (Ideiglenes Iparrendtartás 202. §.) E hatóság 1850-1860 közötti iratait az 1879-1885. évi selejtezés során újra lajstromozták, és az új lajstromozású iratokról új névmutatót készítettek (Heves Megyei Levéltár. Repertórium és raktári jegyzék 1 -2. kötet. Eger 1990.; 2. kötet 191. old.). E névmutató 1854-1860. évi köteteiben (Heves Megyei Levéltár. IV. fondcsoport, 154. fond.; Szolnoki es. kir. megyehatóság megyefőnöki közigazgatási iratai. 10-16. raktári számú mutatókönyvek) Fieni neve nem fordul elő, nyilván azért, mert az 1879-1885. évi selejtezéskor az ő iparjog iránti kérelmével indult eljárás iratai, mint a selejtezéskor meg nem tartottak, lajstromozásra és névmutatózásra nem kerültek. Tehát a keresett iratokat, mert azokat kiselejtezték, megismerni nem volt módunk. 34. Reichs-Gesetz-Blatt für das Kaiserthum Oesterreich. Jahrang 1859. LXV. Stück, Ausegegeben und versendet am 27. Dezember 1859. Magyar nyelvű fordítása: Magyarországot illető Országos Kormánylap. 1859. Évf. Első Rész. XLVI. darab. Kiadatott és elküldetett 1859-diki december 31-én. - Landes-Regierungsblatt für das Königreich Ungarn. Jahrgang 1859. Erste Abtheilung XLVI. Stück. Ausgegeben und versendet am 31. Dezember 1859. 35. Maffei János által 1863. október 16-án adott bizonyítvány. A Johann Georg Kohl-\&\ azonos hajón utazott kassai cukrász kilétének megállapítása érdekében folytatott kutatás (lásd: 1. jegyzet) során oly adatot találtunk, mely szerint Maffei János kassai házingatlan-illetősége eladása tbn. 1865. szeptember 29-én kelt adás-vételi szerződés Aradon jött létre (Kassai Városi Levéltár [Archív mesta KoSic] 457. sz. telekjegyzőkönyv. B. 4. bejegyzés). Ezek szerint a cukrászként Kassán működött Maffei János került Aradra önálló cukrásznak, s lett Caflisch Kristóf ottani munkaadója. Maffei is Graubünden kantonból származó cukrász volt. A Bregaglia-völgyben, az olasz határon fekvő Castasegna községben 1824. május 17-én született. Apja: Gaudenzio, anyja: Maria Coretti. (officio di stato civile Castase­gna. Derungs Nello anyakönyvvezető e helyen is megköszönt 1992. július 5-i levélbeli adatközlése.) 36. Lúgos mezőváros, 1887. november 11-től rendezett tanácsú város, a volt Krassó-vármegye, 1881-től Krassó-Szörény vármegye székhelye. 1920. óta Romániához tartozik. Román neve: Lugoj. 37. Palkó Károly által 1868. április 20-án adott bizonyítvány. 38. Giovanolli János pécsi cukrász által 1868. október 3-án adott bizonyítvány. 39. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (továbbiakban: MKVM.) DB. 89.36. sz. irat. Vélelmezhetően Hügel is graubün­deni cukrász volt. 40. Engadin a Rhäti-Alpok egyik völgye. Lásd a 3. jegyzetet is. 41. MKVM. DB. 89.32. Christoph (Stoffel) Fieni 1859. V. 25-i levele. 42. A nyomtatott űrlap felhasználásával kiállított, s a kiállításkor 110. (nyilvántartási) számmal ellátott bizonyítvány neve: „Heimat­schein für unverheiratete Mannspersonen". A nyomtatott szöveg szerint a községi elöljáróság szavatolja, hogy a bizonyítványban megnevezett polgártárs mindenkor és minden körülmények között a községbe befogadást nyer, annak kinyilvánításával azonban, hogy a bizonyítványt csak az ő külföldi tartózkodásának elősegí­tésére és semmi szín alatt sem házasságkötéshez kapta, minthogy egy házasság érvényes kötéséhez a kanton szabályait kell szem előtt tartani. Figyelemre érdemes, hogy az űrlapnak a kantoni iroda (Kanzlei des Kantons Graubünden) képviseletében az irodaigazgató (Kanzleidirektor) által történő hitelesítéshez előnyomott szövegében a kelet beírásához szolgáló sor kitöltetlen és a szöveg aláíratlan, tehát az okmány a szokásos hitelesítési záradékkal ellátva nincs.) 43. Am. kir. Helytartótanács 21.080/1816. sz. a kiadott rendelkezése. Lásd: KASSICS Ignác: A' Magyar Országi Mester Embereket, ezeknek Legényeit és Tanítványait nemkülönben a' Mester­Czéheket illető Kegyelmes Királyi Rendelkezéseknek Kivonata. Bécs 1835., 279. 44. WüTRICH Lucas: Kundschaften und Wanderbücher als Belege für die Gesellenfahrten. In: SoMKUTI Éva - ÉRI, István - NAGYBÁ­KAY Péter (red.): Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium. Veszprém 20-24. 11. 1978. Ungarische Akademie der Wissenschaften. Veszprémer Akademische Kommision 1979. 76-79. 45. A kantoni iroda által 1926. sz. a. nyilvántartásba vett vándor­könyvet az iroda nevében kiadmányozó irodaigazgató (Kanz­leidirektor) egy Tscharner vezetéknevű volt. Ekként rokona vagy névrokona Caflisch Kristóf apai nagyanyjának. 46. A magyarországi vándorkönyvek típusai, rendeltetésük és forrásértékük vizsgálatának eredményeit bemutató tanulmányban nem tudtuk ismertetni, hogy a vándorkönyvek 1860. május 1-е utáni kiállítása, rendeltetése, használata milyen normatív szabá­lyon alapult. Fieni András mezőtúri iparjoga iránti kérelemmel indult eljárás iratainak megismerése érdekében végzett levéltári kutatásunkkor (lásd a 33. jegyzetet), azonban a Szolnoki megye­hatóság megyefőnöki közigazgatási iratai 1860. évi mutató­könyvében (Heves Megyei Levéltár. IV.-154/16) olyan bejegyzést találtunk, amely kiinduló pont a nyitott kérdés megválaszolásához szükséges további kutatáshoz. Az 1860. évi mutatókönyvben a V betűnél található egyik bejegyzés szerint volt egy 1860. évi ügyirat, amely szerint „Vándorkönyvek jelen alakjukban továbbra is fenntarthatók és okmányként használhatók". A bejegyzés szerinti irat nem maradt fenn, kiselejtezték. Vélelmezhető, hogy az a megyehatóság felettes szervétől származó rendelkezés volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom