Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Történettudományok - Huszár Zoltán: Lakásviszonyok a Dunagőzhajózási Társaság Pécs környéki bányatelepein a XX. század első felében

187 Lakásépítés a két világháború között A Jaroslav JICINSKÍ

14 nevéhez kapcsolható bányakorszerűsítési terv része volt a kolóniák fejlesztése, ill. új lakótelep kialakítása. JICINSKÍ 1912-ben megbízást kapott a DGT-tól egy komplex rekonstrukciós terv elkészítésére. Ezt követően a társaság 1913-ban felkérte a pécsi bányaigazgatói tisztségre a kitűnő elméleti és gyakorlati szakembert, amelyet 1931-ig töltött be. A szinte mindenre kiterjedő korszerűsítés 1913-ban kezdődött és az 1920-as évek közepéig tartott. A lakásépítési program jelentős része az I. világháborút követő szerb megszállás után, 1922-1924/25-ben valósult meg. Az átalakítás az üzemszervezést is érintette. A Bányaigazgatóságon (Pécs Mária u. 9. - 1. ábra) kívül négy szervezeti egységre tagolták a termelő üzemeket

15

: Újhegyi Üzem, Pécs Bányaüzem, Szabolcs Bányaüzem, Vasas Bányaüzem. A lakáshelyzet alakulását is ennek függvényében vizsgálom. Alapvető szempont az volt, hogy az adott üzem dolgozóit lehetőleg a munkahelyük közelében helyezzék el, vagy ha ez nem volt megoldható, akkor a legegyszerűbben juthassanak oda. Ennek megvalósítására, ha a vállalat és a dolgozó érdekei úgy kívánták, lakáscserékkel segítettek az ilyen gondokon. Újhegyi Üzem Itt nem a közvetlenül bányamunkát végző munkások, alkalmazottak laktak, hiszen az üzemhez villanyáramot termelő erőmű, szénelőkészítő, brikettgyár, szénszállító és vontatási üzemrész tartozott.

16 A tisztviselő- és munkáslakótelep az újhegyi üzemtől É-ra épült. A 39 lakóépületben 29 tisztviselő- és felvigyázó-, valamint 67 munkáslakás volt. Ugyancsak ezen a telepen lakott a társaság szőlőit művelő 5 munkáscsalád és 1 felvigyázó családjával 6 lakóépületben.

11 Egy 7925. április 30-i bányaigazgatósági kimutatás szerint

18 Újhegyen 69 munkáslakás volt, amelyben 59 munkás és családja lakott. Pécs Bányaüzem A DGT legrégebbi bányaterülete. (A források Pécsbányatelep vagy Pécs VI. néven is emlegetik!) Tisztviselő- és munkáslakótelepén 7973-ban 733 lakás volt, amelyből 717 a munkáscsaládok, 16 a tisztviselő és felvigyázó személyzetnek és természetesen családjaiknak állt rendelkezésre. 7937-ig ehhez elkészült még 60 munkás- és 69 felvigyázó-, ill. tisztviselőlakás. 2 elavult munkáslakást időközben elhasználódás miatt le kellett bontani. Az üzem területén 7976-ban építettek egy legényszállót, amely 774 munkás elhelyezésére volt alkalmas. Ezt az épületet 1925/26-ban 80 ágyas üzemi kórházzá alakították át (2. ábra). Ezzel egyidőben a régi kórház két közeli épületét 750 fős legény szállónak rendezték be.

19 Ebben a létesítményben 1925-ben 124 bányász lakott.

20 2. ábra. Üzemi kórház (Pécsbánya)