Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Történettudományok - Huszár Zoltán: Lakásviszonyok a Dunagőzhajózási Társaság Pécs környéki bányatelepein a XX. század első felében

188 Valamennyi bányaüzemben előírás volt, hogy üzemi fürdőknek kell lenni. A legkorszerűbb a Pécs Bányaüzemben lévő volt. Nyilván JICINSKY is ezért írja le pontosan ennek felszerelését. Az üzem felszíni épületei - mentőállomás, élelmitár, műszaki épületek - között találjuk a fürdőket. A bányásztársadalom szigorú hierarchiájának megfelelően legénységi, felvigyázó és tisztviselő fürdőt építettek. A legénységi fürdőből elkülönített részt használtak az ifjú munkások (14-18 évesek). Ebben a fürdőben 72 zuhanyozó és 950 ruhaakasztó - az ifjú munkásoknak 88 ruhaakasztó - mindez ruhafelvonó szerkezettel összekapcsolva szolgált a bányászok tisztálkodására. A felvigyázó fürdőben 7 kád, zuhanyozási lehetőség és 1 gőzfürdő, valamint ruhaszárítószerkezet állt rendelkezésre. A tisztviselő fürdőt 1 káddal, zuhanyozóval, 1 gőz- és 1 forrólevegős fürdővel, továbbá 1 ruhaszárító berendezéssel szerelték fel. Szabolcs Bányaüzem 19]3-ban összesen 729 lakás tartozott az üzem fennhatósága alá. Ebből 672 a munkások, 57 a tisztviselők és felvigyázók, valamint családtagjaik elhelyezésére szolgált. Az üzemhez tartozott még 65 fő részére berendezett legényszálló is. 1913-tól az 1920-as évek közepéig részben új, részben átépítés eredményeként 21 tisztviselő- és felvigyázólakás, ezenkívül 72 munkáslakás épült. Szt. István-aknán 210 munkás elhelyezésére impozáns legényszállót emeltek. Valamennyi hasonló funkciójú létesítményben, így ebben is közös konyhát és étkezdét, valamint mosószobát is berendeztek. A Szt. István-aknai épületbe már építésekor központi fűtést és gőzmosodát (DampfWäscherei)

22 szereltek be (3. ábra). A szállóban 1925-ben 96 bányász lakott.

23 A régi legényszállóból építőanyagraktár lett. A meszespusztai munkáslakótelep A DGT lakásépítkezései közül a legnagyobb volumenű, a maga idejében korszerű, máig lakható épületeket a meszespusztai munkáslakótelep megépítésével teremtették meg. 1921 - 1924125 között épült fel ez a telep.

24 A hely kiválasztásában fontos szerepet játszott annak kedvező földrajzi fekvése. Az Újhegytől É-ra, két üzemi vasút között, két oldalán országút határolta területről Széchenyi- és Szt. István-aknára is egyszerűen el lehet(ett) jutni. A lakótelep keleti oldalán az Újhegy-Ferenc József-aknai, nyugati oldalán az Újhegy-Széchenyi aknai iparvasút közlekedett. A hely nagyobb telep elhelyezésére is alkalmas volt. Távlati elképzelések szerint ide kb. 800 lakást szándékoztak építeni. Az első tervezéskor a 162.350 m

2 alapterületű lakótelepre 336 munkás- és 7 felvigyázólakást szántak. 4-8 lakásos (családos) házakból építették fel a telepet.

25 Öt épülettípust terveztek, amalyek jelzései és méretei az alábbiak: 3. ábra. Legényszálló Szt. István-aknán