Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)
Régészet - Szalai Ferenc: A Pécs–Nagyárpád, Boros utca lelőhelyen feltárt avar kori temető csontvázainak antropológiai és paleopatológiai vizsgálata
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) 107-132 Pécs, 1995 A Pécs-Nagyárpád, Boros utca lelőhelyen feltárt avar kori temető csontvázainak antropológiai és paleopatológiai vizsgálata SZÁLAI Ferenc Bevezetés 1985-87. között a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya Nagy Erzsébet régész vezetésével leletmentő ásatást végzett, összesen 67 sír feltárására került sor. A régészeti leletanyag közreadása megtörtént (NAGY, 1989), ennek alapján a temető avar kori, középréteghez tartozó népességé lehetett. Nagy Erzsébet régész szíves szóbeli közlése alapján a temető a VIII. sz. második felére datálható. Az antropológiai leletek a JPM Régészeti Osztályának gyűjteményében vannak, 89.2.1-89.2.69 leltári számok alatt. Anyag és módszer A feltárt csontvázak zömmel közepesen rossz-nagyon rossz megtartásúak. Felnőtt férfiak esetében a vizsgálható 19 koponya közül csak 7 db volt teljesen ép, a többi hiányos, vagy deformált. Nők esetében az arány még rosszabb, az itt is jelen levő 19 koponyából csak három teljesen ép. A vázcsontok közül főleg a szivacsos csontrészek és a csöves csontok epifízisei-metafízisei mállottak. A csontmaradványok nemmeghatározását ÉRY-KRALOVÁNSZKY-NEMESKÉRI (1963) és HARSÁNYI-NEMESKÉRI (1964) útmutatásai szerint végeztük a felnőttek (23 évnél idősebbek) esetében. A Juvenis korcsoportba tartozó vázaknál csak nagyon kifejezett jellegek esetén valószínűsítettük a nemet. Az elhalálozási életkor meghatározásához az Infans I. és Infans II. korcsoportú gyermekeknél a fogkibúvás sorrendje (SCHOUR ÉS MASSLER 1941) és a csontosodások alapján (SCHINZ és mtsai., 1952), a Juvenis korcsoportúaknái ugyancsak az osszifikációs táblázat segítségével végeztük a meghatározást. Felnőtteknél az életkort a komplex életkormeghatározási módszerrel (NEMESKÉRI és mtsai, 1960), SJ0VOLD (1975) táblázatainak felhasználásával állapítottuk meg, ugyanakkor a fogkopás (GUSTAFSON 1950) és az os ilium faciès auricularisának (LOVEJOY és mtsai, 1985) életkori változásait is megfigyeltük. A koponya morfológiai jellegeinek osztályozásánál LIPTÁK (1980) összefoglalását, a koponya non-metrikus jellegeinek feljegyzésénél FINNEGAN és MARCSIK (1979) és SJ0VOLD (1984) munkáját, a posztkraniális váz non-metrikus anomáliáinak megfigyelésénél FINNEGAN (1978) tanulmányát vettük alapul. A canalis intraclavicularis gyakoriságát ÉRY (1990) tanulmánya alapján figyeltük meg. A koponya és a vázcsontok metrikus elemzését MARTIN-SALLER (1957) szerint végeztük. A termetszámításhoz RÖSING (1988) képleteit használtuk. A vizsgálatok eredményei A feltárt csontvázleletek egyéni életkori és nemi jellegzetességeit az 1. táblázat mutatja. A koponya metrikus értékeit férfiak esetében a 2., nőknél pedig a 3. táblázat mutatja, az alapstatisztikai számítások a 4. táblázatban láthatók. A postcranialis vázcsontok metrikus adatait az 5. és 6. táblázatok mutatják, ezen értékek alapstatisztikai jellemzőit a 7. táblázat foglalja össze. A számított termetre utalóan meg kell jegyeznünk a nagyfokú nemi dimorfizmust: a RÖSING (1988) szerint számított testmagasságok alapján a legalacsonyabb férfi is magasabb a legmagasabb nőnél! Taxonómiai jellegzetességek A felnőtt lakosság zömmel europid. Egy férfi (39. sír) és két nő (35. és 61. sír) csontos orrtájéka mongolid jellegzetességeket mutat (8. táblázat, 2. tábla). A férfiak koponyája hosszú, közepesen magas, homlokuk közepesen széles, arcuk közepes. A nők koponyája közepesen hosszú, közepesen magas, homlokuk széles, arcuk közepes. A részletes taxonómiai elemzést Lipták taxonómiai módszereinek átdolgozása (FARKAS 1972) alapján végeztük. A morfológiai jellegek, metrikus adatok és a termet alapján meghatározott embertani típusok megoszlását a 8. táblázatban láthatjuk, az egyéni morfológiai jellegek mellett. A férfiak zöme nordikus-alpi-pamíri, a nők pedig eléggé heterogén (Cromagnoid-alpi-mediterrán-nordikus) megoszlást mutatnak (1. és 2. tábla).