Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Régészet - Szalai Ferenc: A Pécs–Nagyárpád, Boros utca lelőhelyen feltárt avar kori temető csontvázainak antropológiai és paleopatológiai vizsgálata

108 Demográfiai sajátosságok A temetőtérkép elemzése során kitűnik, hogy az egész temető területének talán csak 20-25 %-a van feltárva. A sírok többé-kevésbé szabályos, É-D irányú sorokba rendeződnek; a férfiakat, nőket és gyermekeket vegyesen temették el. A 68 csontvázlelet korcsoportok és nemek szerinti megoszlását a 9. táblázatban tüntettük fel. A kisszámú minta ellenére - de az egyenlő megoszlást mutató vegyes temetkezés tudatában - megállapíthatjuk, hogy nagyon magas a gyermekek és a fiatalok halandósága. Az eltemetettek 45.6 %-a 20 év alatti, ezen belül is magas a 0-6 év között meghalt gyermekek aránya, akik az esetek 30 %-át teszik ki! Ugyanakkor azonban a Senium korcsoportba tartozó (60 év feletti) korosztály is 23.5 %-ban képviseli magát. Akik tehát a gyermekkort túlélték, úgy látszik, hosszú életre számíthattak. Paleopatológiai jelenségek A gyakrabban előforduló, vagy a népesség egészségügyi állapotának megítélése céljából fontos betegségeket a 10. táblázat mutatja. A vizsgált csontvázakon közepes intenzitással fordultak elő kóros elváltozások nyomai. Elsősorban a gerinc degeneratív betegségei és a csontrendszer többi ízületeinek elfajulásai a leggyakoribb megfigyelhető kórállapotok, a nagyon gyakori fogászati megbetegedések mellett. Degeneratív gerincelváltozások 1. Spondylosis deformans: Az 50 éves életkor felett manapság is nagyon gyakori "kopási betegség" az avaroknál is előfordult. A betegség lényege a csigolyák közötti porckorong elfajulása, rugalmasságának elveszítése és lelapulása, ami indukciós tényezőként lép fel a csigolyatesteket összekötő szalagrendszer elcsontosodásához - ezeket a csontcsőrképződményeket vizsgálhatjuk évszázadokkal később is a csigolyákon. A több szerző által elavultnak tartott, de mégis könnyen kezelhető és áttekinthető CHAPMAN-féle osztályozás (1972) szerint értékeltük a spondylosist. A felnőtt lakosság spondylosis deformans gyakoriságát a 10. táblázatból láthatjuk, az egyes csigolyákra lebontott előfordulásról és súlyossági fokozatokról pedig az 1. ábra ad felvilágosítást. Talán a férfiakra háruló fokozottabb fizikai megterhelés az oka az itteni gyakoribb előfordulásnak. 2. Spondylarthrosis: Legtöbbször a spondylosis deformanshoz társuló csigolyaízületi elfajulás, férfiaknál-nőknél egyaránt előfordult (10. táblázat). 3. Spondylolysis: Az 5. (ritkábban a 4.) ágyéki csigolya alsó ízületi nyúlványait viselő ívrészlet leválását jelzi a kórkép, súlyos esetben csigolyacsuszamlással (spondylolisthesis) is jár. A máig is tisztázatlan eredetű kórkép kialakulásában genetikai és mechanikai okok egyaránt szerepelhetnek (GÖMÖR és BÁLINT, 1989). A Kárpát-medencei szériák közül a Baéko Petrovo Selo-i kora avar temető csontvázain szokatlanul magas gyakorisággal jelentkezett (ÉRY, 1974). A Pécs-nagyárpádi avar csontvázakon ugyancsak sok esetben megtaláltuk az elváltozást (11. táblázat). Férfiaknál a 13. sír Sen., 34. sír Ad., 38. sír Mat., 39. sír Juv., 49. sír Ad., 50. sír Sen., nőknél pedig a 28. sír Sen. és a 35. sír (4. tábla, 1. kép) Sen. csontvázainál fordult elő spondylolysis. Ez az ossz vizsgálható esetek 30.8 %-a! Spondylolisthesis^ utaló tünet nem volt és mindegyik esetben L5-ös csigolyán van az elváltozás; az 50. sír, Sen férfi esetében incomplett bal oldali a spondylolysis. A régészeti publikációban közölt temetőtérképre (NAGY 1989., 3. ábra) vetítve eléggé szétszórtan jelentkeztek a spondylolysises esetek, a 49. és 50. sír fekszik csak egymás mellett; a bennük talált férficsontvázakon viszont nem találtunk semmi más vérrokonságra utaló jelleget. 1. ábra: Csigolyánként! kimutatás a spondylosis deformans gyakoriságáról férfiak és nők esetében. A világostól a sötét tónusig a Chapman-szerinti 1.-2.-3. fokozatokat jelöltük. Az 52. sír (Sen. férfi) csontvázán - különösen a gerincén - seronegatív spondarthritisre jellemző csont-ízületi elváltozások elemi jelenségeit ismerhetjük fel. A teljes gerinc rendkívül súlyos spondylosisa-spondylarthrosisa mellett kifejezett ligamentum csontosodás indult meg, ez a thoracalis és lumbalis szakaszon is bambusznádszerű képletté fuzionálta a csigolyatesteket