Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Történettudományok - Sonkoly Károly: A Pécs, Jókai tér 11. sz., középkori eredetű lakóház műemléki kutatása

nemességet kapott. Ezt Somogy vármegye 1715-ben, Baranya pedig 1717-ben hirdette ki. A famíliának Körös- és Verőce vármegyékben tudunk birtokairól, Baranyában nem volt jelentősebb jószáguk. 1770-ben a "csepini" előnevet kapták. A Páltól eredő, pécsi ág a 18. sz.-ban rangos famíliája a városnak, amely egy iratban azon, itt lakó, jeles családok között sorolja fel őket, akik hasznos szolgálatokat tettek a hazának és a királynak.

35 23. ábra. Az Adamovich-, Boronkay- és Tallián címerek (Csergheö után.) Egészen az 1780-as évekig a család kezén maradt a ház. Adamovics Pál halála után, az ún. 1722-es telekkönyvben

36 (No.41.) tulajdonosként özvegye és az örökösök szerepelnek. Ekkor a Mátyás Király u. 6. sz. (Obere Franciscaner gasse) ingatlan is az övék (No. 37.). A Babies András készítette, majd Madas József által pontosított, az ún. 1722-es telekkönyv rögzítette állapotot rekonstruáló belváros térkép szerint a telek már a mai állapotot mutatja.

37 A család tagjai részt vettek a vármegye közéletében, de jelentősebb tisztségeket nem értek el. Adamovics Márton 1736-ban lesz táblabíró, Ferenc pedig 1773-ban, s ő éri el a legmagasabb hivatalt, mert 1761-1769 között főadószedőként működik, ami a vagyonosság jele.

38 Márton 1744-ben a koronajavak prefektusaként szerepel. Ugyanőt még 1735-ben a taxás nemesek között sorolják fel, de módosságára vall, hogy 1741-ben a nemesi felkeléshez lovaskatonát tartozott állítani. Ekkor őt és Margit nővérét a Pécsett lakó nemesek között említik. Az 1754-es nemesi összeírásban Adamovics Ferencet és Jánost, bár somogyi birtokosok, Baranyában vették lajstromba, mert Pécsett éltek. Ferenc felesége, Kittler Anna-Mária, özv. Stansits Istvánné révén jutott részbirtokhoz a somogyi Kutason. Az osztályos atyafiaktól a többi részt megvásárolva, egész Kutas az övé lett.

39 A pécsi ház Mártonról maradt rá. Ez az 1734-es összeírásban és a Tanácsülési jegyzőkönyv egy 1743-as adata szerint még Mártoné, de az 1764-es conseriptio már Adamovics Ferenc házát hozza a 41. sz. alatt. 24. ábra. Az 1865-ös, színezett birtokvázlat részlete. Arról, hogy milyen volt a telek beépítése ebben az időben, két forrás, két, kéziratos térkép is tájékoztat bennünket. A már említett, A. Duplatre mérnök 1776-1777-ben, két, helyi építőmester segítségével felmérte a várost és telekkatasztert is készített, amelyben a szóbanforgó ingatlan a 403. számot kapta. Ez és a belváros kataszteri térképe is elveszett, de az utóbbinak ránkmaradt, századunk elején rajzolt másolata.

40 Duplatre munkájával nagyjából egykorú az a Melchior Takáts szignálta mappa a pécsi belvárosról,

41 amely szintén jelöli a telkeket és a házakat, s amely ugyancsak egy Szőnyi Ottó készítette - kópiában maradt fenn.

42 A két térképmásolat némely részleteknél más-más állapotot rögzít, de a dolgozatunk tárgyát képező ingatlannál nincs eltérés. Megfigyelhető, hogy még csak a régi, egytraktusos ház áll a telken. Az É-i szomszédnál is látszik egy - valószínűleg földszintes - a miénk mellé épített, kisebb ház, amely ekkor a Hacz családé.

43 Ebből arra következtetünk, hogy az É-i oldalon feltételezett, középkori nyílásokat a fszt.-en ekkorra már befalazták. A D-i szomszéd teleknek (Mátyás király u. 2.) csak a túlsó