Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Néprajztudomány - Bálint Zsolt: A moldvai magyar hangszeres népzenei dialektus, I. Bevezetés, hangszerek és hangszeres szokások

13. Műtrágyás zsákból készített levélsíp. Külsörekecsln. (Fotó: Barabás Zsolt, 1989. október) 14. Levélsíp szájbavétele. Külsörekecsln. (Fotó: Barabás Zsolt, 1989. október) 15. Levélsíp a szájban, játék közben. Külsörekecsln. (Fotó: Barabás Zsolt, 1989. október) 195 16. Cicilö (levélsípon játszó) gajcsáni asszony. (Fotó: Barabás Zsolt, 1984.) ingázó csángó férfival is (Külsőrekecsin). Ez utóbbi híresen jó levélsípos, ha egy-egy lakodalomban vendég, ott beáll a muzsikások mellé zenélni. Kanásztülök (3. kép) Helyi elnevezés: kürt Adat: Külsőrekecsin (BÁLINT, helysz., 1988); Lujzikalugar (CSOMA 1988: [133] fénykép, Függ.: M. VI., 3. kép). Jegyzet: Moldvában is szarvasmarha tülkéből készítik. Uraláskor használják, miközben az utcán vonul a maszkurás sereg, továbbá amikor az újévköszöntő szöveg versei között hejgetnek. Egyik külsőrekecsini adatközlőnk szerint szőlőéréskor a szőlőkben kürtölnek, hogy elriasszák a disznókat. Éjszakánként kint virrasztanak a földeken, és ha vaddisznók törnek a kukoricásba vagy a szőlőbe, megfújják. Érdekes téma lenne a moldvai szőlőtermesztés hagyományait kikutatni és ezen belül a kanászkürt szerepét tisztázni (vö. LUKÁCS 1990).