Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)
Történettudományok - B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története II. (1917–1948)
147 Jelentős személyi változás történt ebben az évben az egyesület élén. Kiss József, az egyesület titkára 42 évi működés után korára való hivatkozással lemondott tisztségéről 57 Helyére Kaltnecker Pált választották meg. 58 Az egyesület tovább folytatta a kulturált kikapcsolódást célzó beruházásait. A menedékházban kisebb fejlesztéseket végeztek: védőponyvát kapott a terasz, ventillátort szereltek az étterembe. A környező utak világítását is megoldották. 59 A turistaházba a város kedvezményes áron adott tüzelőt. A ház látogatottsága természetszerűleg egyre növekedett. Ekkorra már évi 2500 látogatójuk volt és ebből 196-an ott is laktak, összesen 831 napot töltöttek a menedékházban. Érdemes megemlíteni, hogy a lakók kétharmada pécsi volt. 60 A szezon július 1 - szeptemberig tartott, ennek meghosszabbítása és a téli sportok megkedveltetése érdekében ródli pályát építettek 1315 m hosszan a Misinától a Dömörkapuig. A pálya tervezője Gratzl László városi mérnök volt. A pálya építése 5000 pengőbe került, s ennek felét a város adta, bizonyítva, hogy az egyesületet mindig támogatja nagyszabású terveinek megvalósításában. 61 A Babás szerköveket érintő, Jakabhegyre vezető utat újra ellátták jelzésekkel. 62 A Magyar Turista Szövetség kérésére a számozás mellett színnel is jelölték az utat. 63 Többek javaslatára tervbe vették a Keleti Mecsek gondozását is. 64 Eközben folyamatosan tartották a kapcsolatot az ország jelentős turista egyesületeivel. Résztvettek az országos turistavezető tanfolyamon és a Görgey Artúr emléktábla leleplezésén. Menedékház avatásokon, vándorgyűléseken képviseltették magukat, ha csak egy távirat elküldésével is. Mindig szívesen fogadták és kalauzolták az ország más turista egyesületeinek tagjait. 65 1934-ben Kiss Józsefet örökös tiszteletbeli elnökké választották. A Mecsek Egyesület az igényeknek megfelelően "Elsőnek a magyarországi turista egyesületek közül a természetvédelmi osztály alapított". Az elnök Reuter Camilló, a titkár Horvát Adolf lett. Munkájuk nyomán többek között - Baranya első hatóságilag védett növénye a Nagyharsány közelében termő magyar kikerics lett. Fontosnak tartották, hogy népszerűsítsék a Mecsek jellegzetes növényeit. Ennek keretében Horvát Adolf: Képek a Mecsek és Mecsekalj növényvilágából címmel írt cikket. 66 Az 1930-as évek derekára egyre többen látogattak a városba. A turisták az ún. filléres gyorsvonatokkal jöttek 1-2 napra a városunkba. Ekkorra Pécs már országosan is második az idegenforgalomban, mint azt a mellékelt adatok mutatják: 1. Szeged 1932-33. 36 ezer fő 2. Pécs 1932-33. 33 ezer fő 67 A Mecsek kiránduló helyeinek népszerűsítésére turista térképeket helyeztek el két belvárosi üzlet kirakatába. Tervezték továbbá egy nagy, fényképpel ellátott térkép elhelyezését a város főterén 68 . Közben útjavításokat végeztek, padokat állítottak fel a Mecseken 69 . Ekkorra készült a Miiéva úton az Ilona pihenő, amelyről csodálatos kilátás nyílik a városra és ma is kedves helye a Mecsekre látogatóknak. A ródli pálya sikeres megnyitása után az egyesület egyik legfontosabb feladata a téli sportok felkarolása lett. Ennek érdekében 1934-ben a PEAC szervezésében eredményes síversenyt rendeztek. 70 A mecseki kirándulóhelyek jobb megismeréséért 1935-ben sok vetítettképes előadást tartottak. Kaltneker Pál főtitkár "Újabb pécsi és mecseki képek" címmel előadást tartott Pécsett, Budapesten, Komáromban, Székesfehérváron, Kaposváron, Nagykanizsán és Debrecenben. 71 Zsabokorszky Jenő is több előadást tartott a Mecsekről saját készítésű színes dia felvételek bemutatásával. Páldy Géza, a Madárvédő Osztály elnöke 116 előadást tartott az országban a Mecsek állatvilágáról. Ez az osztály levelezőlapokat is adott ki a Menedékháznál és a Kikelet szálló mellett lévő madáretetőkről. 72 1935 októberében a Magyar Turista Szövetség Pécsett tartotta vándorgyűlését. A résztvevőket különvonat hozta Budapestről. A gyűlést a városháza közgyűlési termében tartották meg. 73 Több pihenőpadot állítottak fel ebben az évben is. 74 Az egyesület kezdeményezésére néhány évi huzavona után ugyan, de 1935-ben végre megindult az állandó autóbuszjárat a dömörkapui menedékházhoz. 75 Örvendetes volt az is, hogy a Pécsi Takarékpénztár elengedte a kamatokat a menedékházhoz felvett kölcsön után. 76 Az egyletet még ebben az évben újabb veszteség érte Igaz Béla alelnök halálával. A megüresedett helyet Reuter Camillóval töltötték be. 77 1936-ban bővítették és vízvezetékkel látták el a dömörkapui menedékházat. 78 A bővítés 8000 pengőbe került. 79 Javították a sétautakat is. A madárvédő osztály madárvédelmi mintatelepet hozott létre a Dömörkapunál, ugyanitt a természetvédelmi osztály botanikus kertet létesített. Ezeknek a létesítményeknek ellenére a menedékház forgalma kissé visszaesett. A filléres gyorsvonatok megritkulásával a misinai tornyot is kevesebben keresték fel. 80 A barlangkutató és a kiránduló osztály munkája is visszaesett. A taglétszám fokozatosan csökkent, most ugyanannyi, mint 1906-ban volt, 1150 fő. 81 Erről a jelenségről ezt jegyezték fel az 1936. június 6-i választmányi gyűlés jegyzőkönyvébe: "Az elnököt nem nyugtatja meg, hogy országosan is így van, mert maga látja, hogy az inteligens társadalomnak olyan tagjai vonják ki magukat a tagdíj csekély terhe alól, kinek kötelessége ezt az intézményt támogatni." Fontolgatták, hogy hévszerint
