Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Történettudományok - B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története II. (1917–1948)

148 3. ábra. Kirándulás Abaligeten, 1938. is felszólítják ezeket a polgárokat a fizetésre. Az évkönyvben is külön cikket szenteltek ennek a témának "Toborozzunk új tagokat az Egyesületnek" címmel. Ezzel sem értek el nagy sikert, mert a következő évben is tovább csökkent a létszám, amely lassan a munkát is veszélyeztette. Ennek ellenére továbbra is az ország harmadik legnagyobb taglétszámú turista egyesületeként tartottak nyilván. Nyáron a Magyar Turista Szövetség itt tartotta vándorgyűlését. Erről filmfelvételt is készítettek, amelyet az év végén levetítették az egyesület tagjainak.

82 Felszólították a tagokat, hogy ajándékozzanak Mecsek Egyesületi kiadványokat a könyvtáruknak. 1936-ban nyílt meg a mecseki üdülőszálló a, "Kikelet". A korabeli tudósítás így mutatta be az új intézményt: "zajos, lármás, mondain élet kevésbé képes szolgálni az üdülést, pihenést és nyugalmat biztosítani testileg és szellemileg kifáradtnak, de így is nagyobb tömegeknek lehetővé teszi a mecseki friss levegő élvezését és a Mecsek szépségeiben való gyönyörködést." De a Mecsek Egyesület nem tartja konkurenciának, mert "a közönség turizmusra hajlamosabb, intenzívebb csendet és visszavonulást kedvelő része még nagyobb előszeretettel keresik föl a Mecseket."

83 Ismét nagyszámú előadást tartottak az érdeklődő pécsi és más vidéki városok közönségének.

84 A gazdasági nehézségek miatt egyre csökkent a tagsági igazolványt váltók száma. 1938-ra ezer alá süllyedt a létszám, csak 981 fizető tagjuk volt. A vezetésben ismét személyi változás történt. A titkár, Kaltneker Pál elköltözött a városból, utódának Szabó Pál Zoltánt választották meg.

85 Nagy gondja az egyesületnek, hogy nincs hivatalos helyiségük. Reményük volt, hogy megoldódik ez a problémájuk, mert Esztergár Lajos megígérete, hogy ha a rendőrség kiköltözik a városházából, akkor ott kaphatnak szobákat.

86 1939-re az egyesület legfontosabb feladata a takarékosság, a tagtoborzás és az 50. évforduló előkészítése. A félévszázados jubileumra hármas célt tűztek maguk elé; elérni a 2000 fős taglétszámot, menedékházat építeni a Keleti-Mecsekben és egyesületi székházhoz jutni. Ebben az évben kettévált a Munka és Kiránduló Osztály. Az időjárásjelző házikót a Széchenyi térről a menedékház udvarára vitték.

87 A júniusban megtartott közgyűlésen az elnök, Nendtvich Andor ismertette a "visszatért területek" turisztikai szempontból érdekes pontjait. "Az események a magyar természetbarátoknak és turistáknak lelkét is örömmel töltötték el." - mondotta beszédében. A közgyűlésen Szabó Pál Zoltán lemondott főtitkári tisztéről, helyette Páldy Géza ny. MÁV felügyelőt, a Madárvédő Osztály elnökét választották meg. Megválasztották a jubileumi előkészítő bizottságot is.

88 1939-ben meghalt Kiss József. Emlékére bronz domborművet készíttettek és a misinai kilátón helyezték el. Az arcképét is megfestették, Tarayné Csuzner Margit pécsi festővel és az egyesület hivatalos helyiségében állították ki.

89 A város a Mecsek Egyesület segítségével az 1920-as évek végétől igyekezett a virágos Magyarország mozgalomhoz csatlakozni, de többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült tartós eredményt elérnie. A magánszemélyeknek versenyeket hirdettek, a közintézményeknek virágtartókat, virágpalántákat adományoztak, de nem sikerült az épületeken meghonosítani a virágokat. Ezért a polgármester 1939-ben a Budapesten rendezendő Virágos Magyarország szervezőinek azt írta, hogy az ilyen eseményekre még nincs felkészülve a város.

90 1940-ben beköltöztek az új hivatalos helyiségükbe (Színház tér 3.), melyet a polgármester ingyen juttatott nekik.

91 Minker Béla iparos a ház falára kivilágított egyesületi jelvényt készített. Az egyesület egyik legtevékenyebb részlege, a Madárvédő Osztály ebben az évben ünnepelte 35 éves fennállását. A jubileum alkalmából több száz madáretetőt és itatót állítottak fel a Mecsek parkerdőben és a város