Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Néprajztudomány - Hála József: Lambrecht Kálmán és a néprajz
190 HÁLA JÓZSEF SÍ. Э4, Sri X Я^*^**Г*?^ ьк*л*ег^ * >*+&*->** vus**** & ZU* ^ **'**t^/í A ^^ л* Л**Л. Ä^V-^ ^H^^t <Ьа*лК J f*M п4ц#44 vel&*m£ е#ь<*£*««U x p <**uyi LryiA <^Se^^e & ус*еА£&к ^vjut^j 4—5. ábra. Két lap Lambrecht Kálmán morvaországi útinaplójából (Lambrecht Miklós tulajdonában). :ni. J «líUaéob u&kJJ . ггМгЛЛ Y*^-/^ kisebb népnyelvi közlése is megjelent, az egyik szintén malom-vonatkozású (17, 40). A szélmalmokkal kapcsolatos kutatásai közben döbbent rá, hogy azok milyen rohamosan pusztulnak. Megmentésük érdekében már 191 l-ben szót emelt (8) és élete végéig fáradhatatlanul harcolt. Első ilyen cikkében, fájlalva a malmok pusztulását, többek között a következőket írta: „Megérjük még, hogy Kalotaszeg csodaszép varrottasát is kiszorítja az olcsó, gyári bécsi rongy. A népies elem lehanyatlásával a poesis utolsó maradványa is elpusztul, ezzel pedig együttjár a nemzetközi egyformaság terjedése és nemzeti mivoltunk elhomályosulása." (8. 601. o.) A Magyar Néprajzi Társaságban a következő előadását 1912. március 20-án tartotta Л magyar népies malmok hajdan címmel, 18 majd a következő évben öt dolgozatot publikált a malmokról: a malom folklórjáról (9), a fűrészmalmokról (10), a bolgár kerékről (=vízemelő kerékről) és a holland szélmalmokról (12), Pest-Buda régi malmairól (15), valamint a malmok és a molnárság néprajzi kutatásáról (16). Ez utóbbi cikEthnographia 1912. 180. kében, amely a Molnárok Lapjában jelent meg, közölte kutatásainak célját és gyűjtési felhívást is közzé tett. 1914-ben jelent meg a zúzómalmokról szóló ( 18) és néhány régi malmot bemutató (19) cikke, majd 1915ben malomkutatásainak betetőzése, A magyar malmok könyve (25,26). E könyvében a különféle malmok történeti fejlődésével és szerkezetük bemutatásával foglalkozik, valamint nép- és műköltészeti és zenei anyagot is közöl. A függelékben Verantius Faustus XV. században írt Machinae novae című művéből idézi a malmokra vonatkozó részeket. Munkájának célját a következőképpen határozta meg: „Célom nem a régiség összes malmainak megállapítása, hanem az ismertekből — ha csak gyenge vázlatban is — megrajzolni a malom egész körét gazdasági életünkben... Jelen művem főcélját a kérdés egész tárgykörének megállapításában láttam..." (26. 5,6. o.) A könyvnek két kiadását ismerjük (25,26). Mindkettő évszám nélkül jelent meg, s az egyik (az Országos Széchényi Könyvtár katalógusa szerint) 1914-ben került ki a nyomdából. Mindkét kiadás szó szerint megegyezik, de a korábbi 4 oldallal rövidebb, hiányzik belőle a források jegyzéke és a tartalomjegyzék.
