Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Művészettörténet - Várkonyi György: Dobrovics Péter a magyar képzőművészetben

272 3. ábra. Dobrovics Péter: Ülő női akt, 1912. p., ceruza, 310x235 mm. J. b. k.: 912. dec. 1. (lat). Dobrovic Pariz (cir.) Belgrád, Petar Dobrovics Galéria. Dobrovics és Nemes Lampérth József egyképpen dinamikus és expresszív aktrajzainak összevetése, különös tekintettel arra, hogy nagyjából ugyanakkor tartózkodtak Párizsban.

15 Az egyazon időben készült rajzok rokonsága szembeötlő, bár Nemes Lampérth és Dobrovics viszonyáról ellentmondó adatok is szólnak.

16 Dobrovics a magyar művészettörténet szemszögéből az aktivista mozgalom tagjaként játszotta a legfontosabb szerepet. Kassák körében kifejtett tevékenységére a szakirodalom sűrűn hivatkozik. Bekapcsolódása a mozgalomba minden valószínűség szerint ugyancsak a kecskeméti művésztelephez köthető.

17 Dobrovics már az aktivista művészeket tömörítő, s a mozgalmat elindító folyóirat, a Tett második számában megjelenik, mindjárt egy szimbolikus értékű művel: a Krisztus siratása című festmény kétoldalas képmel15 A kérdést Mezei Ottó vetette fel, amint erről az ügyben Cserta Bélával folytatott 1975. évi levelezése is tanúskodik. MTA— MKCS—C—1—123/93/19—22. 16 Lengyel Dezső Nemes Lampérth Józseffel kapcsolatos emlékeiről szóló levele ellene mond a két festő barátságára vonatkozó GYÖRGY 4. ábra. Dobrovics Péter: Ülő női akt, 1914. p., ceruza, 310x235 mm. J. j. I.: P. Dobrovic 914. Belgrád, Petar Dobrovics Galéria. léklete miatt a lapszámot elkobozzák.

18 A siratás téma ez időben közkeletű a háborúba sodródott közép-európai országok művészetében. A magyar művészetben Ferenczy Károlytól Uitz Bélán át Derkovits Gyuláig sokan feldolgozzák, többnyire nem csupán érzelmi, hanem aktuálpolitikai töltettel. Nem lehet véletlen, hogy épp Dobrovics műve kavar botrányt, s készteti beavatkozásra a hatóságokat. A felülnézetre szerkesztett, hangsúlyos átlókkal tagolt, jellegzetesen expresszionista kompozíció valóban több mint szokatlan beállítású. A kiterített, ruhátlan alakot körbevevő figurák szinte szétszakítani látszanak a vérző tetemet.

19 A betiltás formális oka vallásgyalázás, de az igazi indok a mű kétségtelen háborúellenes mondandója lehetett. A Dobrovics mű kíméletlen radikalizmusa méltán keltette fel Kassák figyelmét. A Tett és utóda, a Ma 1915 és 1919 között több ízben közölt méltatást Dobfeltételezésnek. MTA—MKCS—C—1—77/1926.2. 17 Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete, 1915—1927. Budapest, 1981. 37. o. 18 Kassák Lajos: Az izmusok története. Budapest, 1972. 177. o. 19 A reprodukciót közli Szabó Júlia: A magyar aktivizmus, 12. kép.