Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Művészettörténet - Várkonyi György: Dobrovics Péter a magyar képzőművészetben

DOBROVICS PÉTER A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETBEN 273 i<*bi 5. ábra. Dobrovics Péter: Csendélet (Almák), 1917. v., о., 60,5x69 cm. J. j. f.: P. Dobrovic 917. Belgrád, Nemzeti Múzeum. rovicsról. Dobrovics és az aktivisták szorosabb együttműködése azonban viszonylag rövid ideig tartott. A kapcsolat megszakadásában talán szerepet játszott az a könyörtelen kritika, melyet Kassák a Hetek néven kiállító fiatal művészcsoport 1917 júniusi tárlatát értékelve fogalmazott meg Dobrovicsról. Kassák mély csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a kubistáktól kiinduló művész fejlődése nem az б normatív esztétikája és intranzigens avantgardizmusa irányába haladt. „Delacroix-t agyonverő romantikus gesztusok és füttyszós létratámogatás témákért Tizian és Tintoretto felé. Ezeknek a régi olasz tájképek elé fektetett nobilis mezítelenségeknek semmi közük a pár év előtti problémákkal revelációkért verekedő Dobrovicshoz."

20 Az indulatos leírás valóban Dobrovics világának változásáról tanúskodik, mégpedig olyan változásról, mely az eddig impresszionizmussal, cézanneizmussal, kubizmussal és expresszionizmussal jel20 Kassák Lajos: Nemzeti Szalon: fiatalok csoportkiállítása. MA (Budapest), 1917. július 15. 146—147. o. lemzett pálya belső logikájától látszólag idegen elemet mutat fel: a későreneszánsz, manierista tradíciót. Ez a jelenség azonban nem magyarázható egyszerűen a konstruktív késztetések leépülésével, konzervatív színezetű meghátrálással. A Kassáktól itt kárhoztatott monumentális aktos kompozíció önállóbb és igényesebb válfaja a tizes évek elején működő Nyolcak legnagyszabásúbb eszménye, törekvéseik reprezentálója volt. A nagy kompozíció iránti vágy az impresszionisztikus tájképfestészet és a zsáner meghaladásának igényéből táplálkozott. Az architektónikus, monumentális hatású, szigorú kompozíciójú, aktos csoportkép paradigmatikus példáit Pór Bertalan alkotta meg, de a műfaj feltűnt az aktivisták köréhez tartozó kecskemétieknél, Kmettynél és Perlrott Csabánál, igen jelentőssé vált Uitz Bélánál, s árkádiai atmoszférával telítődött a húszas évek elején Derkovitsnál. E vonulatba szervesen illeszkedik Dobrovics 1918-ban készült Kompozíció című szénrajza a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében. (8. kép). Minden bizonnyal a Nyolcak örökségének tudatos vállalása is motiválta