Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Művészettörténet - Várkonyi György: Dobrovics Péter a magyar képzőművészetben

DOBROVICS PÉTER A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETBEN VÁRKONYI György Dobrovics Péter életének magyarországi periódusát legalaposabban Angyal Endre 1968-ban megjelent kitűnő tanulmánya dolgozza fel.

1 Ez a minden további kutatás nélkülözhetetlen alapjául szolgáló munka azonban komplex jellegénél fogva nem tárja fel a festői életmű korai szakaszának minden művészettörténeti összefüggését, hiszen a teljes oeuvre átfogó értékelése mellett a személyiségkép megrajzolására s Dobrovics politikai szerepének elemzésére is vállalkozik. Utóbbit jelen írásunk nem is tekinti feladatának, az Angyal-féle elemzés véleményünk szerint máig mértékadó volta miatt. Célunk az, hogy megkíséreljük a Dobrovics életmű korai szakaszának beillesztését a századelő magyar művészetének tendenciáiba és csoportosulásaiba, s a Dobrovics és a magyar kortársak munkássága közötti kölcsönhatások vizsgálata révén hozzájáruljunk a pályakép kronológiájával és belső stílusfejlődésével kapcsolatos kérdések tisztázásához. A magyar avantgárdé művészet kezdeteivel foglalkozó művészettörténetírásban jobbára periférikus szerepben ugyan, de gyakran bukkan fel Dobrovics neve, annak ellenére, hogy alig néhány munkája maradt fenn Magyarországon.

2 Az adatok azt bizonyítják, hogy Dobrovics jelen volt a századeleji magyar progresszió majd minden képzőművészeti megnyilvánulásánál. A mozgalommá terebélyesedő nagybányai kolóniának ugyan életkoránál fogva már nem lehetett tagja, de a XIX. század végi historizmus, akadémizmus és zsáner uralkodó közegébe berobbanó nagybányai plein air és impresszionizmus sorsdöntő befolyását a legautentikusabb forrásból, Ferenczy Károly révén nyerte a Budapesti képzőművészeti Főiskolán. Aktív tagja volt a Nagybányáról radikálisabb szemléletük miatt kiváló úgynevezett „neósok"-ból alakuló kecskeméti művésztelep progresszív szárnyának, feltűnt kicsit megkésett követőként a „Nyolcak" holdudvarában, majd tagja, sőt markáns egyénisége lett a 1 Angyal Endre: Petar Dobrovic, az ember, művész és politikus. Pécs, 1968. 2 Közgyűjteményekben mindössze három festmény, kilenc rajz, illetve akvarell volt fellelhető. A Rippl-Rónai Ödöntől a kaposvári múzeumba került festmény (Tiziano-másolat) elkallódott. Egykori hollétéről tudósít Sümegi György: Hozzászólás. Híd (Növi Sad), 1989. JX 1087. o. Az 1990. évi pécsi centenáriumi emlékkiállítás kapcsán három mű bukkant fel pécsi magántulajdonból: egy festmény és két szénrajz 1914-ből. Az eredeti műveken kívül a Janus PannoniKassák Lajos vezette aktivista mozgalomnak. Pécsett mentora volt a húszas években emigrációba vonuló avantgárdé egy kis, koherens csoportjának, a Pécsről induló bauhauslereknek. Mindez abban az évtizedben történik — a tizes években —, melyet Németh Lajos így jellemez: „...a művészeti avantgárdé nagy támadásának ideje volt ez, amikor is a régi esztétikai normák érvényüket vesztették, és a művészet funkciójának is új értelmezése kezdett körvonalazódni."

3 Aligha vitatható, hogy a művészi pálya egésze szempontjából ez az 1921 -gyei záruló magyarországi—és persze bizonyos mértékig franciaországi — periódus a kezdetek, az útkeresés szakaszának minősül, jelentősége mégis messze túlnő egy szokásos előkészítő fázisén; önálló és a—később más irányba fejlődő—pálya kiteljesedő értékeitnéhafelülmúló teljesítményeket mutat fel. Dobrovics, a társadalmi elkötelezettséggel és politikai ambíciókkal bíró művész számára természetes és termékenyítő közegnek bizonyult a tizes években induló magyar avantgárdé, melynek „...a társadalmi radikalizmussal egybevágó művészet megteremtése volt... a maga szabta és a történelem diktálta feladata."

4 Dobrovics Péter életének és működésének magyarországi szakasza Pécsett vette kezdetét és itt is zárult le. Politikai tevékenységének csúcspontja csakúgy a városhoz kötődik, mint a magyar kortársakra gyakorolt igazolható művészeti hatása. Ezért került sor a centenárium évében a Zágrábban szervezett retrospektív kiállítás pécsi bemutatására is. Dobrovics Péter 1890. január 14-én született Pécsett Árpád (ma Bartók Béla) utca 31. szám alatti szülőházát a közelmúltban lebontották. A kereskedő apa görögkeleti vallású, szerb családja Daruvárról származott a Dunántúlra. A festő anyja a siklósi német származású Heigl Irén. A négy fiútestvér közül Péter és öccse, Nikola, a későbbi neves építész a pécsi ciszterci gimnáziumot végezte el. Az érettségi után Dobus Múzeum adattára őriz még öt fotót a tízes években készült rajzokról (Gábor Jenő hagyatékából), továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának adattára két csendélet fotóreprodukcióját a Kassák-hagyatékból. A fentieken túl az egykori Művészet, Nyugat és Tett folyóiratokban megjelent Dobrovics-művek reprodukciói férhetők hozzá ma Magyarországon. 3 Németh Lajos szerk.: Magyar művészet, 1890—1919. Budapest, 1981. 546. o. 4 Ugyanott. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991): 269—278. Pécs, Hungária, 1992.