Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Művészettörténet - Várkonyi György: Dobrovics Péter a magyar képzőművészetben
270 VÁRKONYI GYÖRGY 1. ábra. Dobrovics Péter: Férfi erős napsütésben (Fehérruhás férfi). 1910—11. v., o., 100,5x75 cm. J. n. JPM. rovics Budapestre ment, s rokona, Dobrovits Sándor anyagi támogatásával 1909-ben a Képzőművészeti Iskola hallgatója lett. 5 Ezt megelőzően a szobrásznak indult, s később keramikussá lett Gádor István visszaemlékezései szerint az Iparművészeti Főiskola szobrász szakára is járt, ahol együtt tanultak 1907—1908ban. 6 A Képzőművészeti Iskola iratanyagából kitűnik, hogy Dobrovics „rendes művésznövendék" tanárai, Balló Ede, Bosznay István és Olgyay Viktor voltak egy-egy féléven át, de 1909 és 1912 között Ferenczy Károly is mestere volt három féléven keresztül. 7 Ferenczy, Hollósy Simon távozása után a nagybányai program kiteljesítője, s legkvalitásosabb festője döntő befolyással volt a fiatal festőnövendék művészi fejlődésére. 3 Angyal, Petar Dobrovic..., 4—5. o. 6 Gádor István: Pályám emlékei. Kritika (Budapest), 1976. VII. 7.O. 7 MTA Művészettörténeti Kutatócsoport adattára; MTA— MKCS—C—I. 123/93/3. 8 Ma „Fehérruhás férfi (Szalmakalapos férfi)" címen a Janus Pannonius Múzeum Modem Magyar Képtára leltárában, 52.42.1 szám alatt. A múzeumba kerülésről számol be dr. Szónyi Ottó cikke: A pécsi városi múzeum 1912-ben. Pécsi Napló, 1913. február 19. Ezt bizonyítja a párizsi utazást megelőző időszak kétségkívül legjelentősebb műve, a „Férfi erős napsütésben". 8 (1. kép). A festmény teljesen kiérlelt nagybányai szemléletű plein air festőről tanúskodik, kinek mintaképeaFest6n6t(1903),aNaposdélel6ttöt(1905), vagy a Nyilazókat (1911) megfestő Ferenczy Károly. A kép egy nagy tehetség ígérete, de egyben betetőzése is egy 1911 után tovább már nem vihető szemléletmódnak. A festményt Dobrovics kiállította a Nemzeti szalon 1911. évi őszi tárlatán, valamint több más mű társaságában az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1911—12. évi jubileumi téli kiállításán. Évfolyamtársai közül kiemelkedő képességű, rendszeresen kiállító művész volt tehát már főiskolás korában. A főiskolai évekből vázlatok, stúdiumok és portrék mellett néhány csendélet is fennmaradt, egyikük éppen Kecskeméten, ahol az 1910—1 l-ben létrejött művésztelep első időszakában a Képzőművészeti Főiskola ösztöndíjas növendékei töltötték nyári gyakorlatukat. Dobrovics Péter is közéjük tartozott. 9 Kecskemét rendkívül fontos szerepet játszott Dobrovics fejlődésében, nem elsősorban a főiskolai tanárok vezette nyári művésztelepek okán, hanem amiatt, hogy itt alakultak ki sorsdöntő kapcsolatai a magyar avantgárdé több vezető egyéniségével, s a főiskolai oktatás szellemétől eltérő, rendkívül fontos impulzusok érték abban a társaságban, mely az új, a nagybányai impresszionizmust meghaladó francia orientációt — Matisse és a Fauves szellemét — plántálta be a magyar művészetbe. Főként Perlrott Csaba Vilmos jelenléte volt fontos ebből a szempontból, a későbbi perspektívák tekintetében pedig többek közt Kmetty Jánosé, Gräber Margité, Kassák Lajosé és Uitz Béláé, akiknek „itt született művei, kecskeméti munkálkodása a modernebb irányokhoz, a kubizmushoz, az expresszionizmushoz is hozzákötik a kecskeméti művésztelepet ugyanúgy, mint az aktivizmus hazai történetéhez." 10 Az említett, s ma is a Kecskeméti Galéria állandó kiállításán látható csendélet (2. kép) még kevésbé Cézanne, inkább Matisse — vagy hatásának közvetítői — igézetében fogant. Az 191 l-ben készült festmény leírásakor Sümegi György — igen helyesen — a kolorit bonnard-i meghittségére is felhívta a figyelmet. 11 1912-ben készült az a lágy ívű kanyarral hegyre kapaszkodó utcát ábrázoló festmény, mely ugyancsak átmenetet képvisel. 12 Festője már nem alkalmazza az impresszionista levegő-festést, de a jellegzetes, ódon, kisvárosi hangulat érzékeltetése szemlátomást fonto9 Az 1910—1 l-es tanévben 600 koronás ösztöndíjat kapott több horvát, illetve szerb nemzetiségű növendék társaságában. MTA Művészettörténeti Kutatócsoport adattára: MDK— С— I.—1/ 243—3. 10 Sümegi György: Az 1910-es Kecskeméti művésztelep ellentmondásai. Forrás (Kecskemét), 1980. Ш. 70. o. 11 Sümegi György: Hozzászólás. Híd (Növi Sad), 1989. IX. 1086. о. 12 Pécsi utca, (o., v., 50x60 cm). J. n. Olga és Dorde Dobrovic tulajdona, Belgrád. Repr. Petar Dobrovic (1890—1990) kiállítási katalógus, 1990. Zágráb, 43. o.
