Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Történettudomány - Cserdi András: További változások Komlón az 1910-es évek első felében

TOVÁBBI VÁLTOZÁSOK KOMLÓN AZ 1910-ES ÉVEK ELSŐ FELÉBEN CSERDI András Komló jelzett időszakbeli változásainak bizonyos vonatkozásairól már szóltunk korábban.

1 Eközben utaltunk a bánya állami átvételének néhány mozzanatára, a kezdeti fejlesztési tervekre, a szénértékesítés gondjaira. Az élelemtár, a csendőrség, a társpénztár helyzetének felvillantása után a korabeli iskolai oktatás helyzetéből mutattunk be adalékot. A lakásállományból a szénbánya lakásainak egy részét vizsgáltuk. Bemutattuk a faluban különböző helyeken megtalálható épületek mellett az Ótelep két utcájának, az Erzsébet királynő és az Engel Adolf utca házainak méreteit, lakóit. A következőkben ezt a képet szeretnénk bővíteni, kiegészíteni azokkal a változásokkal, amelyeket a szénbánya hozott a falu életébe. Villamosközpont létesítése A szénbányászat gépesítéséhez az államnak feltétlenül szüksége volt villamosenergiára. Bár korábban is volt erőmű Komlón, annak kapacitását a bánya vezetősége kicsinek találta, berendezéseit korszerűtlennek. Ezért döntöttek úgy, hogy új villamosközpontot kell építeni. Több ajánlat is érkezett Komlóra. Közülük a bánya vezetősége a Rock Gépgyár Rt-t választotta, velük kötött szerződést 1911. január 18-án.

2 A Röck-gyár 1910. április 4-én ajánlott Komlóra 2 db, egyenként 300 m

2 fűtőfelületű, 12 atmoszféra nyomásra szerkesztett vízcsöves gőzkazánt, valamint 2 db 60 m

2 felületű túlhevítőt 59.290 koronáért. A komlói bánya ettől az ajánlattól eltérően 12,5 atmoszféra nyomást bíró kazánokat rendelt meg, a túlhevítők nagyságát pedig 70 m

2 felületben jelölték meg. Ezzel együtt a vállalási összeg 2 ezer koronával való emeléséhez is hozzájárult a bánya. Az Unió Villamossági Rt. is szállított anyagokat,

3 többek között 2 db A.E.G. rendszerű gőzturbinát, amelyek 3000 percenkénti fordulattal és 330 С fokra hevített, 12 atmoszféra nyomású gőzzel működtek. Szállítottak továbbá Komlóra 1 db álló, 1 hengerű nedvesszivattyút, 1 db centrifugális szivattyút és 2 db há1 Cserdi András: Komló az 1910-es évek elején. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1989. 2 Országos Levéltár gazdasági levéltára. Z. szekció 285. 73. csomó 1. sz. irat. (OL. 73. es. 1.). 3 Az Unió Rt. Ma/St 12567. sz. levele alapján. OL. 73. es. 1. а. 4 OL. 73. es. 1. a. Babies András: A komlói kószénbányászat története c, Pécsen 1958-ban kiadott könyvének 18. oldalán látharomfázisú túrbógenerátort. Ezen utóbbiak 500 KWA teljesítményűek voltak. Az erőműt 1500 LE-re tervezték, lépcsőzetes megvalósítással. Egyelőre csak 2 db 500 LE-s turbinát akartak beépíteni, a 3-at pedig később. A megvalósuló erőmű a mai napig is a város jellemző része, elhelyezése építésekor sem volt könnyű. Problémáit a korabeli tervezők, kivitelezők maguk foglalták össze az alábbiak szerint: „...Az elektromos központ épületeinek elhelyezésére célszerűbb területünk nem volt, mint a MAV feladóépülettel szemben fekvő és a Mánfára vezető út által határolt mező..." Az idézett sorokból a megoldás kényszerűsége érződik ki. Egyéb megkötés is nehezítette a kivitelezést, mivel az épületet úgy kellett elhelyezni a vasútállomás 2. számú vágányával párhuzamosan, hogy attól 38 méter távolságra legyen. A terület „vadvizenyős, lápos" volt, s a legnagyobb szárazság idején is talajvizes. Ezt fel kellett tölteni. Mivel mélyebb is volt a vasútállomás szintjénél, a feltöltésnek nem csak a vizenyős részt kellett befednie, hanem azt az állomás szintjével is egy magasságba kellett hozni. A feltöltéshez szükséges földet az épülő Újakna siklóján szállították az aknától a helyszínre. A villamosközpont főépülete mögé 10 méter távolságra tervezték a hűtőtornyot, és a főépület mánfai út felőli oldalán helyezték el a kéményt.

4 A falukép szempontjából ugyancsak jelentős létesítménynek számító kémény építésére

5 Molcev Lajos szabadkai vállalkozó kapott megbízatást, ő építette meg a villamosközpont épületét és a hűtőtornyot is. A szerződést 1910. november 16-án írták alá. A három építmény kivitelezési tervárát 69.155 koronában állapították meg. Az előírások értelmében az alapozást még az 1910. évben meg kellett kezdeni és a felmenő falaknak az emeleti padló szintjéig el kellett készülni. 1911. április 30-án a teljesen kész épületet át kellett adni. A megkötött szerződés a munkások bérezésével is foglalkozott. Az 5. § kimondta: »... A vállalkozók a munkások keresetét kizárólag készpénzben tartoznak tó „A hőerőmű" c. fénykép, Herzán Miklós felvétele. A képen 3 kéményt láthatunk. Közülük a bal oldali a legrégibb. A középső a főépület mögött, a kökönyösi domboldalon állt. Ez látható Moldova György: Tisztelet Komlónak с könyve 200/201. oldalán. 5 OL. 73. es. 2. а. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991): 165—171. Pécs, Hungária, 1992.