Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Művészettörténet - Mendöl Zsuzsanna: Épületekhez kapcsolódó díszítő üvegmunkák Pécsett

DÍSZÍTŐ ÜVEGMUNKÁK PÉCSETT 229 lit (1897—1959) nyerték meg, a kivitelezést Johan Hugó végezte, 1943-ban. A terv szerint a hét üvegablak mindegyike három részre osztva, 21 mezőben ábrázolta az egykori tulajdonos, a jezsuita rend négyszáz esztendős történetének főbb mozzanatait, természetesen mindegyik képen a kor gyakorlata szerint az adományozó, az állító nevének feltüntetésével. A képek témáját és esztétikai értékeit Nikelszky Géza ismertette a Dunántúl című napilapban.'7 Ebből a gazdag programból ma csak a felső két sort alkotó 14 mező látható. (Jelenleg restaurálják), az alsó ablaksor már nem készült el, ez átlátszatlan üvegezést kapott. Az első kép Xaveri Szt. Ferencet és Klaver Szt. Pétert ábrázolja, majd több alakos jelenetek a rendnek a missziók és a lelkipásztorkodás, a tudomány és nevelés terén elért eredményeit és ezek képviselőit tüntetik fel. „Sztéhlo Lili a középkori üvegfestményekből levont tanulságokat kora konstruktivista és kubista formálásának iparművészeti adaptálásával tudta összekapcsolni, ugyanakkor az új liturgiái szabályoknak megfelelően érzelmekkel árnyaltan közvetítette az egyházi tartalmakat. . . Képszerkesztő, komponáló tehetsége a legegyszerűbb pózok, az alig mozduló mozdulatok, a leegyszerűsített körvonalak és a különböző emberi magatartásformák ábrázolásának tiszta, minden esetlegesség nélküli egyediségében mutatkozik meg." — írja Pusztai László Sztéhlo Lili művészetéről.

28 Ezek az ablakok képezik Pécsett az üvegfestészet legmagasabb szintű hagyományát. Sztéhlo Lili is tervezett olykor világi célokra, polgári lakásokba szánt, úgynevezett kabinet-képeket. A művészeti folyóiratok foglalkoznak az üvegfestésnek a modern építészetben lehetséges szerepével, szükségességével. A Magyar Iparművészet című folyóirat például 1931-ben német és svéd példákat hozott a „szerény polgári lakás számára is megengedhető üvegfestményekből", 1940-ben arról adott hírt, hogy szállodákban, hajókon megjelent az üvegnek modern, új fajtája: „ . . . mely merőben eltér a régebbi, ólomkarikás és mozaikszerű üvegfestménytől. Ezek az üvegképek magára az üveglapra festett alakok, vagy tájak csoportjaiból állanak, egyes részeken maratva és homokszórással gravírozva."

2!) 27 Nikelszky Géza: A belvárosi plébániatemplom sekrestyéjének színes ablakai. = Dunántúl, 1943. 10. 17: 4. 28 Pusztai László: Árkayné Szitéhlo Lili (1897— 1959) emlékkiállítása. Székesfehérvár, 1981. 9. 22—1982. 9. 31. Katalógus előszó, 7. 1. Sztéhlo Liliről lásd még: Nagy Zoltán: Árkayné Sztéhlo Lili üvegablakai. = Magyar Iparművészet, 1935. 104—105. 1., A mohácsi ravatalozó üvegablakai. = Dunántúl, 1939. 9. 27: 6., Jajczay János: Árkayné Sztéhlo Lili üvegfestményei. — Magyar 20. ábra. Lakatos Artúr—Johan Hugo: Üvegfestmény a So piane sörözőben, 1944. (Rákóczi út 73/c) Nálunk többnyire az alagsori helyiségekben létesített éttermek, sörözők — a poros, zajos utcára amúgy sem nyitható — ablakait takarják el üvegfestménnyel. Ez együtt jár a téma és az ábrázolásmód kommercializálódásával. Pécsett a Rákóczi út 73/c szám alatt Nendtvich Andor tervezte modern bérház alagsorában 1944-ben nyílt meg a kerthelyiséggal bővített Sopianae söröző. Nevéhez illően Pécs és Baranya történelmi és művészeti értékeinek felidézésével csinált magának reklámot és teremtett hangulatot. Belső kiképzését Lakatos Artúr tervezte.

30 A bútorokon a szomszédos falvak népművészeti formakincsét használta fel, az ajtó fölé vadásszal koccintó menyecskét ábrázoló faragás, a falakra a megye történelmi tájait megörökítő festményei kerültek. Az ablakokat Johan Hugó készítette, rombuszhálós tagolású katedráiüveg ablakokon háromféle keretelés váltakozik, közepüket egy-egy pécsi vagy baranyai céh címere vagy pecsétje díszítette, Iparművészet, 1938. 1: 13—14., Csernyánszky Mária: Árkayné Sztéhlo Lili festett üvegablakai. = Szépművészet, 1942. 4: 81—82. Doromby Károly: A templomi ablakok művészete. = Űj Ember, 1955. 12. 22., Somogyi Antal: Árkayné Sztéhlo Lili művésze/te. = Vigilia, 1960. 5: 274—279., Pandúr József: Sztéhlo Lili üvegablakai és Kőibe Mihály mozaikjai a mohácsi emléktemplomban. = Baranyai Művelődés, 1976. 2: 106—111. 20 Magyar Iparművészet, 1931. 1: 31. 1., 1940. 8: 86. 30 Magyar Iparművészet, 1944. 1: 9.