Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon
186 ZENTAI TÜNDE IRODALOM Andorka, R., 1975. Paraszti családszervezet a XVIII— XIX. században (Alsónyék és Kölked adatai nemzetközi összehasonlításban). — Ethnographia LXXXVI, 340—367. Andorka, R., 1981. A gyermekszám alakulásának társadalmi tényezői paraszti közösségekben (XVIII—XIX. század). — Ethnographia XCII. 94—110. Balassa M. 1., 1985. A parasztház évszázadai. A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata. — Békéscsaba. Bálint A., 1962. A középkori Nyársapát lakóházai. (Előzetes beszámoló.). — A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1960—1962, 39—115. Balogh J., 1967. Népművészet és a történeti sítlusok. — Néprajzi Értesítő XLIX. 73—165. Bandi G., 1963. Adatok Baranya megye Árpád-kori településtörténetéhez. — A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1963, 147—158. Bányai 1. Sz., 1979—1980. Ozorai iparosok vagyonleltárai a XVIII. század végéről. — A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve, 425—448. Barabás, J., 1969. Füstös ház Zalában. — Ethnographia LXXX, 333—345. Barabás J., 1970. A lakóház füsttelenítéséről. — Ethnographia LXXXI., 276—287. Barabás J.—Gilyén N., 1979. Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. — Budapest. Barabás J.—Gilyén N., 1987. Magyar népi építészet. — Budapest. Bárdosi J., 1984. A felsőszölnöki szlovén füstösház (Egy füstöskonyhás hajlított ház bontásának tanulságai). — Sa varia, a Vas Megyei Múzeumok Éresítője 1977—78., 227—271. Bencze S., 1985. Kórógy népi építészete. — Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 7., 274—280. Benda Gy., 1984. Egy Zala megyei köznemesi gazdaság és család a XVIII. század közepén (Parraghy László hagyatéka). — Agrártörténeti Szemle XXVI., 1—84. Bíró F., 1975. Az őrség ház- és lakáskultúrája a XVIII. század végétől napjainkig. — Szombathely. Bóna L, 1973. VII. századi avar települések és Árpádkori magyar falu Dunaújvároson. — Budapest. Csalog, J., 1939. Talpas sövényházak a tolnamegyei Dunaszakaszon. — Néprajzi Értesítő XXXI., 35—41. Csalagovits J., 1935. Népi építkezés emlékei a tolnamegyei Sárközben. — Néprajzi Értesítő XXVII., 1—10. Csalagovits J., 1937. Tolna vármegye Múzeumának második ásatása a török hódoltság alatt elpusztult Ete község helyén. — Néprajzi Értesítő XXIX., 321—333. Csánki D., 1916. Somogy vármegye. — Budapest. Csukás Gy., H., 1984. A Bakony és a Balaton-felvidék népi építészete. (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-dunántúl tájegysége.) — Ház és Ember 2, 21—61. Csukás Gy., H., 1987. Pula, Márkó és Vöröstó német falvak építkezése. — A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18, (1986), 647—657. Dányi, D., 1977. Háztartás és család nagysága és struktúrája az iparosodás előtti Magyarországon. — Történeti Statisztikai Tanulmányok 3, 5—105. Deroko, A., 1968. Narodno neimarstvo I. Stara seoska kuca. — Beograd. Êbner S., 1931. Adatok a Zselicség tárgyi néprajzához, különös tekintettel a faépítkezésre. — Néprajzi Értesítő, XXIII., 89—110. Faragó T., 1977. Háztartásszerkezet és falusi társadalomfejlődés Magyarországon, 1787—1828. — Történeti Statisztikai Tanulmányok 3, 105—215. Faragó T., 1983. Háztartás, család, rokonság. Jegyzetek a legújabb család- és rokonságkutatási eredmények kapcsán. — Ethnographia XCIV, 216—254. Fényes E., 1858. Bonyhád és vidéke. IN: Magyarország képekben — honismereti folyóirat (szerk. : Nagy M.). — Pest. Fülep F., 1966. Pécs—Sopiane rómaikori emlékeinek feltárása és műemléki problémái. — Műemlékvédelem X., 66—70. Füzes E., 1959. Népi építkezés Mecsek-Hegyalján. — A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 215— 245. Garay A., 1911. Szlavóniai régi magyar faluk. — Néprajzi Értesítő, VII., 221—248. Gönczi F., 1895. Muraköz és népe. — Budapest. Gönczi F., 1914. Göcsej és kapcsoltan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. — Kaposvár. Gönczy P., 1874. Népiskolai épülettervek. — Budapest. Gunda В., 1936. A lakóház kialakulása az Ormánságban, különös tekintettel a tűzhelyek kulturmorfológiai jelentőségére. — Ethnographia XLVII, 183—210. Haas M., 1845. Baranya. — Pécs. Hajnal, J., 1982. Two kinds of preindustrial household formation system. (Az iparosodás előtti háztartás rendszer két modellje.). — Population and Development Review 449—494. Holl L, 1979. Sarvaly középkori lakóházai. — Archeológiai Értesítő 106, 33—51. Horváth J., 1975. Padányi Biró Márton veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve Somogy várról és leányegyházairól. — Somogyi Múzeumok Közleményei, 2, 235—248. Hölbling M., 1845. Baranya vármegyének orvosi helyirata. — Pécs. Imre M., L., 1973. Adatok Szenna népi építkezéséhez. — A Somogyi Múzeumok Közleményei I., 229—244. Jankó J., 1902. A Balaton-melléki lakosság néprajza. — Budapest. Kerecsényi E., 1983. A Muramenti horvátok története és anyagi kultúrája. — Zalai Gyűjtemény 20. Zalaegerszeg. Kiss S., N7 A(páti), 1822. Értekezések Somogyrol. — Tudományos Gyűjtemény 1822., V., 35—50. Kiss T., 1943. A Szigetvidék és Ormányság népének építészete. — Budapest. Knézy J., 1972. Faépítkezésekre vonatkozó XVIII. századi adatok Somogyból. — Ethnographia LXXXIII, 518—531. Knézy J., 1974. Települési és építkezési változások Belső-Somogyban a reformkor végétől a XX. század elejéig. — Ethnographia LXXXV., 48— 60. Knézy J., 1986—1987. Uradalmi alkalmazottak és életmódjuk a csurgói uradalomban a XVIII. század végén. — A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Évkönyve, 285—310.
