Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon
A LAKÓHÁZ ALAPRAJZI FEJLŐDÉSE 187 Kotnyek L, 1978. Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. — Zalai Gyűjtemény 9. Zalaegerszeg. Kovách A., 1903. A banyakemencze és szerepe a ház beosztásánál Tolnavármegyében. — Kéziratos tanulmány. Tolna Megyei Levéltár, Kovách Aladár hagyatéka, 1—28. Kovalovszki J., 1969. Ásatások Csepelyen. — Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 8., 235— 250. Kurucz A.—Balassa M. I.—Kecskés P., 1987. Szabadtéri Néprajzi Múzeumok. — Budapest. Kücsán J., 1979. Adatok a Mezőföld déli részének népi építkezéséhez. — Alba Regia XVII., 307— 333. Magyar К., 1984. Források Somogy honfoglaló nemzetségéről. (Adatok a magyar nemzetiségi szervezet iközépkori történetéhez, I.). — Somogy megye múltjából, 15., 3—40. Mészöly G., 1917. Az őrség száz évvel ezelőtt. — Ethnographia XXVIII., 99—112. Miller, T., 1947. Die Siedlungen des 18. Jahrhunderts im mittleren Donautal — Siedlungsgeschichtliche Grundlagen. — Weimar. Müller R., 1972. Adatok a Nyugat-Dunántúl középkori népi építészetéhez. — Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 11., 195—210. Pálóczi—Horváth A., 1976. A Lászlófalván 1969— 74-ben végzett régészeti ásatásak eredményei. — Cumania IV., 275—309. Papp L., 1931. Ásatások a XVI. században elpusztult Kecskemét-vidéki falvak helyén. (Adalékok a magyar ház és kemence történetéhez.). — Néprajzi Értesítő, XXIII., 137—152. Parádi N., 1958. Beszámoló a pécsi Tettyén 1957. évben végzett ásatásról. — A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 129—134. Penavin O., 1981. A nagycsaládszervezet Szlavóniában (Kórógyon). — Űj vidék. Petrovich E., 1971. Baranya megye XVIII. századi népoktatása az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében. — Baranyai Hely történetírás, 157— 190. Petrovich E., 1976. Baranya megye népoktatása a reformkorban (1810—1848). — Baranyai Helytörténetírás, 1974—1975., 263—322. Rúzsás L., 1964. A baranyai parasztság élete és 'küzdelme a nagybirtokkal, 1711—1848. — Budapest. Sági K., 1983. Vörs. Tájház. — Tájak — Korok — Múzeumok kiskönyvtára. Budapest. Schräm F., 1983. Magyarországi boszorkányperek, 1529—1768. I. — Budapest. Seemayer V., 1933. Régi tüzelőberendezések DélZalában és Belső-Somogyban. — Néprajzi Értesítő, XXV., 49—63. Simon, F., 1971. Beuerliche Bauten im Südburgenland. — Oberschützen. Simon, F., 1981. Bauerliche Bauten und Geräte Südburgenland und Grenzgebiete. — Oberschützen. Szabó Í., 1969. A középkori magyar falu. — Budapest. Szász J.—Szigetvári J., 1976. Népi építészetünk nyomában. — Budapest. Szentmihályi L, 1974. A felsőszenterzsébeti füstösház. — Zalai Gyűjtemény II., 103—173. Szentmihályi I., 1980. Körmend települése és népi építkezése a XVII. század derekán. I— II. — Körmend. Tóth J., 1961. Népi építészetünk hagyományai. — Budapest. Tóth J., 1965. Göcsej népi építészete. — Budapest. Tóth K., 1936. A Balaton-vidék népének építészete. — Budapest. Vajkai A., 1940. Veszprém megye népi építkezése. — Néprajzi Értesítő XXXII., 1—22., 310—344. Vajkai A., 1973. Füstöskonyhás házaik a Balaton környékén. — Ethnographia LXXXIV., 82—96. Zentai J., 1966. Adatok Ormánság néprajzi határának megállapításához. — A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 77—128. Zentai T., 1984., A zengővárkonyi ház. — A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, XXIX., 211—238. Zentai T., 1989. Falanyag és falszerkezet a DélDunántúl népi építkezésében. — Ház és Ember. 5. 7—30. Zentai T., 1989. A lakóház tüzelőszerkezetének alakulása a Dél-Dunántúlon. — Ház és Ember 6. (kéziratban). Zentai T.—Sabján T., 1984. Az őcsényi ház bontása. — Ház és Ember 2., 175—202.
