Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon
A LAKÓHÁZ ALAPRAJZI FEJLŐDÉSE 177 11. Oldaltornácos, több-bejáratú, fűstöskonyhás horvát talpasház a 19. század második feléből. Lakócsa (Baranya m.) Dózsa u. 58. (Fotó: Zentai Tünde, 1972). tunk. Szabó István a középkori magyar faluról elmondja, hogy mielőtt a 14—15. századokat elhagynánk: „A ház elejéhez itt-ott tornácfélék épültek." 99 Ugyanebből az időszakból néhány régészeti föltárás is beszámol tornácról vagy tornácszerű jelenségekről: Az Alföldön Lászlófalváról és Móricról, a Dunántúlon pedig Sarvalyról. 100 A 15. század végén (1490-ben) tornác szavunk már az irodalomban is szerepel, a gazdagabb taltalmú pitvar (bejárat előtti rész, előtér, tornác, az Alföldön konyha) az Ómagyar Mária-Siralomban 1300. körül megjelenik. 101 A dél-dunántúli középkori ásatások eddig még nem tájékoztattak bennünket tornácról, így csak a levéltári följegyzésekből indulhatunk ki. Az utóbbiak viszont vizsgálódásaink korai határát egyelőre a 18. század táján jelölik ki. Az írott források elsősorban vidéki paplakokról, mezővárosi, városi lakásokról szólnak. Az 1753-ban talpakra épített bogyiszlói (Tolna m.) paplakról az egyházi jegyzőkönyvben az áll, hogy Folyosója alatt az asszonyok zöldséget tisztítottak.. . 102 Egy rácvárosi (Baranya m.) „polgárház"-ról tulajdonosa 1779-ben úgy számol be, hogy : „... a Tornáczot nagyobbra tsináltattam." 103 Ozorán (Tolna m.) 1779-ben egy szoba, konyha, kamra beosztású ház inventáriumában ugyancsak szerepel a Tornácz, s ben80 Szabó István 1969. 42. 100 Pálóczi Horváth András 1976. 284., Méri István 1954. 144., Holl Imre 1979. 41. 101 TESZ III. 1976. 945. 217. m Csalog József 1939. 39. 103 Q ZV Novakovits Istvánná folyamodványa, 1775 —1779. BML. Káptalani Úriszéki iratok 4/1786: 2). I0; Horváth András megmaradott javainak inventáriuma, 1779. TML. Ozorai Gyűjtemény, 69. 3. m BML. A kaposfői szentbenedeki prépostság épü12. Lopott-tornácú, talpas fűstösház Kadarkúton (Somogy m.) 1931-ben. (Gönyey Sándor felvétele). ne Kass (abban árpa). 10 ' 1 A Somogy megyei épületbecslésekben a múlt század elején több tornácos épületet találunk. Szentbenedeken 1816ban a plébániaháznál említenek tornátzot, ugyanebből az évből tudunk a patcai kocsmaházról, melynek a bejárati oldalán hét faoszlopú tornáca van. 105 A fölsorolt adatok a tornác létének kétségtelen bizonyítékai, de nem igazítanak útba sem az időrend, sem a mennyiségi elterjedés kérdésében. A tornác területünkön valószínűleg nagyobb múltú, hiszen a 19. század elején már a parasztságnál is használatos. Az évszámos házak tanúsága szerint 1830 körül Baranyában és Zalában (Bürüsön 1830-ban, Kisszemenyén 1833-ban) már állnak a legkifejlettebb, díszesen faragott, elő- és oldaltornácos lakóépületek. A korai néprajzi gyűjtések szerint a zselici egysejtű füstösház előtt is volt piíar, benne nyári fekvőhellyel. 106 Hasonlóképpen korainak találta a pitvar (tornác) megjelenését Gunda Béla az ormánsági háznál. 107 — A Dél-Dunántúlon, akárcsak a Dunántúl legnagyobb részén, mint ismeretes, a tornác régi neve pitar vagy pitvar. Ez az elnevezés legtöbb helyen a faépítkezés elmúlásával ment feledésbe, s helyét átadta a falazott tornácokra alkalmazott gang és az itt szűkebb körű gádor szavaknak. 108 — A 19. századi állapotokat tekintve a fönnmaradt vagy néprajzi megfigyelésekben rögzített épületek arról tanúskodnak, hogy a léteinek összeírása, 1816., a patcai kocsmaház leltára 1816., 1891. A pécsváradi közalapítvány uradalom iratai. ш Gönyey Sándor 1933. EA 5374. 39., 1942. EA. 5410. 93. 107 Gunda Béla 1936. 203. m Egészen pontosan kitűnik ez a névváltozás Baranya Néprajzi Atlaszának anyagából, pl. Kacsóta, ... V. ö., továbbá Barabás Jenő 1969. 335. Zala megyei példáival! Hasonló tapasztalatokat szereztünk továbbá a Bakonyban és a Balaton-felvidéken is OMF-kutatásaink során.
