Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon

178 ZENTAI TÜNDE 13. Széles ereszű német ház a 19. század első teléből. Hidas (Baranya m.), Kossuth u. 111. (Fotó: Balassa M. Iván, 1985). dél-dunántúli magyar talpas-vázas ház ritka kivétellel tornáccal rendelkezik. Tornác nélküli megoldásokról inkább csak a határterületekről tudunk, így a göcseji, nyugat-dunántúli boronaházak köréből, valamint a Balaton-mellék egyes külső-somogyi falvaiból. A pitvar nélküli ház emlékei megtalálhatók ezen kívül a Muramenti horvátoknál és sok német telepes faluban. Azonban a ház bejárati homlokzatát általában náluk is széles eresz oltalmazza.

109 Egyes levéltári forrásokból viszont kiolvasható, hogy a 18. században a magyar tornácos talapasházak vidékein is épültek házak tornác nélkül. A már sokat emlegetett kórósi jobbágy például, levelében né,gy rövid és két hosszú talpgerendáról beszél, ami semmiképp sem elég egy talpra emelt tornácú épülethez.

110 Emellett bizonyos az is, hogy a nincstelen szegénység igénytelen kalyibái között a tornáctalan ház a legutóbbi időkig továbbélt. 100 Tóth János 1961. 176., 1965. 46, 72, 120., Bíró Friderika 1975. 42, 45., Simon, F. 1981. 118. skk., Jankó János 1902. 190—191., Kerecsényi Edit 1983. 140., Miller, Toni 1947. 78. skk.. Fényes Elek 1858. 48. 110 BML. Siklósi úriszéki iratok 9 1778.