Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon
A LAKÓHÁZ ALAPRAJZI FEJLŐDÉSE 165 füstösházak. 12 A Dél-Dunántúlról nem áll rendelkezésünkre több korabeli régészeti bizonyíték, egyes néprajzi és történeti adatok azonban amellett szólnak, hogy a füstösház-kamra beosztás a régióban másutt is előfordult. Somogy esetében ez nem meglepő, hiszen az épület- és tüzelőszerkezetek több eleme Göcsejen át Nyugat-Magyarországhoz kapcsolják. A Göcsejből, örségből és a 18. századi Somogyból (Nagyszakácsi, Gomba) ismert egyszerű, füstöskonyhakamra alaprajzú, „régi" házak emlékét Csökölyben (Belső-Somogy) a szájhagyomány még a második világháború idején is számontartotta. 13 Sokkal kevésbé ismert tényekre derül fény az 1774-es mohácsi tűzkárbecslés anyagából. Ez a forrás az etei föltáráshoz hasonlóan a terület keleti feléből tájékoztat füstösház és kamra tagozódású épületről. A 16-os számon jegyzékbe vett objektum leírása például úgy szól, hogy a leégett ház sövényszerkezetű, amely konyhát és kamrát foglal magában. (Domus ex sepimentis exstructa. Continens Culinam et Cameram.) 14 Ezen kívül négy sövényház esetében fordul elő, hogy a helyiségek fölsorolásában a szobát kamra követi, s a konyhát csak a kamra után tüntetik föl. Az etei és a mohácsi példák általános következtetésekhez ugyan nem szolgáltatnak elég széles alapot, annyit azonban elárulnak, hogy a Duna mentén ekkor még létezett a füstösház, és ehhez helyenként kamra társult. A mohácsi összeírás arról is tájékoztat egyben, hogy az ilyen típusú lakások a 18. század vége felé már csekély kisebbséget képviselhettek (a 44 értékelhető alaprajz közül ötöt). Az újkori lakóház helyiségei A néprajzi kutatások és a levéltári dokumentumok az elmúlt két és fél évszázad paraszti lakóházait a legtöbb esetben háromhelyiséges, szoba-konyha-kamrás épületekként ábrázolják. Az emlékezet még számon tartja az egyhelyiséges lakást, amint a füstösház somogyi reliktumainál láttuk, de ezek a múlt század elején már csak ritka anakronizmusok. A 19. századból már a kéthelyiséges, szoba-konyhás lakásról is kevés adatunk van. Jankó János a 20. század legelején azt tapasztalta, hogy az „... ilyen csak kétosztatú ház ma már a Balaton melléken is a legnagyobb ritkaság,.. ." 15 Használatának bizonyítékai a múlt század közepéről származnak, 2. Az 1629-ben leégett Ete (Tolna m.) mezőváros helyén föltárt kéthelyiséges ház döngölt alapjai és tüzelőberendezése 1935-ben. К = kamra, SZ = szoba, P = padka, t = tűzhely, a = ajtó, b = bögrés kályha. egyre gyérülő számban. Haas Mihály 1845-iben írja a baranyai magyarok és rácok házairól, hogy „... csak szobácskából és konyhácskából állanak." 16 , de azt is megjegyzi, hogy „újabb időben" mindenfelé kezdenek nagyobb, többhelyiséges házakat építeni, gyakran két szobával. Hölbling Pécsvárad környékéről említ egykorú füstöskonyhából és kis szobából lévő házakat. 17 Erre az időre a kelet-mecsekaljai falvakban is úgy emlékeznek vissza, hogy voltak még kétr- Holl Imre 1979. 42. skk., A kérdés összefoglalását és irodalmát lásd Balassa M. Iván 1985 152., Barabás Jenő—Gilyén Nándor 1987. 21.! 13 Gönczi Ferenc 1914. 420., Zakál György,, NemesNépi 1818., idézi Mészöly Gedeon 1917. 108., Bíró Friderika 1975. 45., Knézy Judit 1972. 521., Gönyey Sándor 1942. EA 5410. 78. и BML. Mohácsi tűzkárbecslés, Baranya vm. közgyűlési iratai 1774. II. 38. 32. — A szoba megfelelője a szövegben Cubicula. — Egy alaprajz leírást tintafolt taikar. 15 Jankó János 1902. 191. 16 Haas Mihály 1845. 43. 17 Hölbling Miksa, 1845. 69.
