Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon

166 ZENTAI TÜNDE 3. Kéthelyiséges, 19. század közepi, vertfalú ház, utólag kamrával kiegészítve. Kémes, Kossuth u. 57., 1975. sejtű, szoba-konyhás házak.

18 Egybehangzik ezzel régi sárközi, dél-mezőföldi, göcseji, berzencei (Somogy m.) és szlavóniai magyar házakra vonatkozó szájhagyomány.

19 Az inventáriumokban megörökített konkrét épületek

20 között megtaláljuk 1809-ben és 1824-ben Ozorán (Tolna m.), 1847-ben Birjánban, 1863-ban Hidason, 1871-ben Monostoron (Baranya m.), 1854-ben Csepelyen, (Somogy) Szobon és (Csurgó) Nagymartonban (Somogy m.). Az ozorai 1824-ben leltárba vett ház tulajdonosa mindössze 1/11-ed sessió földdel rendelkezett. A Tolna megyei házakról már 1845-ben írják, hogy bennük többnyire „egy szoba konyha kantora vagyon".

21 A 19. század első feléből, közepéről mintegy 2000 vagyonleltárt

22 néztünk át, s belőlük azt láttuk, hogy ekkortájt a DélDunántúl egészén általános a szoba-konyhakamra beosztású ház. A féltelkes és annál nagyobb birtokú jobbágyok körében kisebbre alig akad példa. Nem ritka azonban a negyed telkesek körében sem, például Baranyában Varjason, Lovászhetényben, Tésenfán etc. De háromhelyiséges házat hagy hátra 1858-ban egy kásá18 Füzes Endre 1959. 234. 19 Csalogovits József 1935. 7., Kücsán József 1979. 310., Gönczi Ferenc 1914. 420., Seemayer Vilmos 1933. 52., Garay Ákos 1911. 246. 20 SZNMAH 272, 327., BML Árvaszéki iratok 769/ 1871., Néprajzi Múzeum I. Gyűjtemény 2897, 2902. — Területünk északnyugati szomszédságában Gyülevészen Vajkai Aurél talált szobakonyhás lakást 1741-es évszámmal datálva. Vajkai Aurél 1973. 90. 21 Tormay Károly, Tolna megye főorvosának 1845 /46 évről a' köz egészség és orvosi rendszer állapotáról szóló hivatalos jelentése. TML. Közgyűlési Iratok 167/1847. 1—108. 21. di zsellér, 1863-ban egy másik zsellér Dályokon stb. A középparaszti réteg házai között a múlt század derekán már sok a kétszobás. A század végi néprajzi ismertetők Baranyában, Somogyban, Dél-Zalában a „régies alkatú házak" között is gyakorinak mondják a két szobával rendelkezőket, sőt a baranyai németeknél a három szoba sem ritkaság.

23 Állításaik igazát a fönnmaradt évszámos házak és a korabeli levéltári források alátámasztják. Somogyban például az 1850-es években fölvett vagyonleltárakból kitűnik, hogy Csepelytől Alsó-Gyékényesen, Tapsonyon át Zamárdiig számos féltelkes jobbágy kétszobás házzal bír.

24 Hasonló lakóépületeket jegyeztek föl Baranyában többek között Pécsváradon, Hetvehelyen, Lovászhetényben 1860 és 1870 között.

25 Sok kétszobás ház mellé odaírták, hogy „avitt",. tehát régi építésű. A datált házak között, amelyek a Dél-Dunántúlon jelentékeny számban az 1840-es évektől maradtak fönn, a nagyobb hányadot a kétszobásak képviselik. Ebben közrejátszik az is, hogy napjainkat a jól kivitelezett, rangosabb épületek érték meg. A 22 Ezeknek több, mint harmadrésze tartalmazza az alaprajz leírását. Többségük megtalálható a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Történeti Adattárában, Rassy Tibor és Zentai Tünde több éves gyűjtései. A gyűjtőmunkában segítségünkre voltak Kárpáti Andrásné, Móró Mária Anna és Rozs András levéltárosok, akiknek szíves közreműködéséért itt ils köszönettel tartozom. 23 Haas Mihály 1845. 43., Várady Ferenc 1896, 280., Garay Ákos 1911. 246., Csánki Dezső 1916. 205., Gönczi Ferenc 1895. 99. etc. 24 SZNMAH 247—286. 25 BKL Árvaszéki iratok 77/1862, 435/1896, 532/ 1860.