Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Régészet - Pásztor Adrien: A nagyharsányi avarkori temető értékelése

86 PÁSZTOR ADRIEN lületét. A 20. sír edényének vállát nagyobb helyközökkel, hasát sűrű vonalköteggel karcol­ták be. A 11. sír edényén pedig a vonalköte­gekkel hullámvonalköteg mintája váltakozik. 2. Alacsony, széles szájú kihasasodó bögrék, fazekak (IV. 14—18.). A 3., 22., 65. sírok edé­nyeinek pereme kihajló, ferdén levágott, míg a 25. sír edényének pereme enyhén tagolt, az 51. síré pedig letöredezett. Nyakuk ívelt, leg­nagyobb kiszélesedésük a középső harmadban, innen egyenesen szűkül. Magasságuk ll,i—15,5 cm között van. Legnagyobb kiszélesedésük azo­nos vagy kissé meghaladja az edény magassá­gát. A 3., 22., 25. sírok edényeinek vállaira párhuzamos vonalakat karcoltak. 3. Gömbölyded bögrék peremei kihajlóak (V. t. 1—7.). A 14., 20., 58. sírok edényeinek pere­mei enyhe mélyedéssel tagoltak. A 60. sír edé­nyének pereme tölcséresen kihajló, ferdén le­vágott, a 84. síré ferdén beszurkált díszű. A 19. sír edényének peremét belső oldalán díszí­tették hullámvonalköteggel. Rövid nyakuk ívelt, kettő kivételével a legnagyobb kiszéle­sedés a középső harmadban van (V. t. 2—3.). Felületükön megtalálhatók a vonalköteges és hullámvonalköteges díszítés változatai. Magas­ságuk 11—14 cm között van, legnagyobb kiszé­lesedés nem haladja meg a magasságot, száj­átmérőjük mindig nagyobb a fenékátmérőjük­nél. 4. Ovoid alakú edények (V. t. 8—11.) peremei kihajlóak, ferdén levágottak (V. t. 9—11.), ill. tölcséresen ívelő, letöredezett szélű (V. t. 8.) és lekerekített formájúak (V. t. 10.). Nyakuk rövid, testük ívesen kiszélesedik, középső har­madtól lefelé szűkül. Magasságuk 12,4—14 cm között van, szájátmérő szelesebb a fenékátmé­rőnél. A 12. és 55. sírok edényein hullámvo­nalkötegek és vonalkötegek váltakoznak. 5. Bikónikus edény (V. t. 12.) a 8. sírban volt. Profilait pereme erősen kihajló, egyene­sen levágott, külső oldalán hullámvonalköteg­gel díszített. Rövid, egyenes nyakából a váll alatt teste hegyesen kiszélesedik, majd egyik oldalon enyhén homorú, a másikon domborúbb ívben szűkül a fenékig. Hasán párhuzamosan bekarcolt hullámvonalkötegek futnak körbe. Felülete simított, alsó harmadban eldolgozás nyoma. Magassága 10,6 cm, melyet a száját­mérő és a legnagyobb kiszélesedés is megha­lad. Gyorsan forgó korongon formált edények 1. Szürke színű kiöntöcsöves korsó és füles fazekak (V. t. 13—15., VII. t. 1.). Az 1. sírból került elő a kiöntöcsöves füleskorsó, melynek pereme kihajló, szögletesen tagolt. A szájperem alatt gyűrűs szélű rövid kiöntőcső illeszkedik a nyakhoz. A rövid íves nyak aljáról indul a tojásdad alakú test, amely a fenékig dombo­rúan szűkül. A kiöntőcsővel átellenben szalag­fül ül. A nyakon és a vállon két vonalköteg közé hullámvonalköteget karcoltak. Magassága: 17,8 cm, amely a legnagyobb kiöblösödéssel kö­zel azonos. Füles fazekat a 44., 61., 63. sírokból isme­rünk. Közös bennük, hogy kihajló, ferdén le­vágott, keskeny peremeikből képezték a kiön­tőszájat, ellentett oldalukon a peremtől a vál­lig ívelt szalagfület illesztettek. A 61., 63. sí­rok edényeinek teste tojásdad alakú, a 44. síré zömökebb, erősebben kiszélesedő forma. Mind­három edény vállát vonalköteg díszíti. Magas­ságuk: 15—15,7 cm között van. 2. Szürke fazekak, bögrék (VI. t. 2—6.): két­fülű agyagfazekat a 41. sírban találtak. Pere­me tagoltan kihajló, innen a vállig egymással ellentétes oldalon két, közepükön hornyolt sza­lagfül ül. Teste hordóalakú. Vállát két, párhu­zamosan bekarcolt vonal díszíti. Magassága: 25 cm. A 16., 46., 74. sírból előkerült szürke bögrék mindegyikét a ferdén levágott perem, az ívelt nyak és a középső harmadban kiszélesedő to­jásdad test jellemzi. Díszítésük: párhuzamos vonalkötegek. Magasságuk: 14,6—16 cm között van. A 79. sír edényének pereme lekerekített, nya­ka társaihoz képest nyújtottabban ívelt, leg­nagyobb kiszélesedése a váll vonalában, innen egyenesen szűkül a fenékig. A nyaktól a vállig szélesen bekarcolt vonalpár fut körbe. Magas­sága (20 cm) a fazekak közé sorolja ezt az edényt is. A nagyharsányi szürke kerámiát a követke­zőkkel jellemezhetjük: homokkal, tört cserép­pel soványítottak, de közöttük soványítóanyag­ként előfordul a homok—apró kavics (1., 46. sírok), ill. tört cserép—apró kavics (74. sír) ke­veréke is. Jól iszapoltak, jól égetettek. Vékony falúak, külső felszínűkön néhol elsimítások nyomai láthatók. A világos szürke mellett elő­fordulnak a sötétszürkére—feketére égetettek is (44., 63. sírok). Gyorskorongon formálták meg az ún. sárga kerámiát is. 1. Fülesbögrék (VI. t. 9—12.) peremei kihaj­lóak, ferdén levágottak, testük öblösen kiszé­lesedő, ahol gyűrűszerűén kialakított vaskos fül illeszkedik. A 83. sírét kivéve vonalköteg (kö­tegek) díszítik a felületüket. Magasságuk 11— 12,8 cm között van. A kiöblösödés legnagyobb szélessége nem haladja meg a magasságot, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom