Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Régészet - Pásztor Adrien: A nagyharsányi avarkori temető értékelése
A NAGYHARSÁNYI AVARKORI TEMETŐ 85 előfordulnak: koponya alatt, medencén, medence mellett. Tehát nemcsak fejdíszként szolgált/' 2 Eszközök A nőknél és gyerekeknél is általános viseletnek tekinthető a vaskés (16 nő, 12 gyerek sírban volt)/' :í Farostmaradványt csak a 16. nősír vaskésén észleltek. A 77. gyereksírban a bronz csatos övre fűzték a kést (az övet lecsatolva a jobb alsó lábszár mellé helyezték), míg a ruházatot egy kisebb alakú vascsattal fogták össze. A 60. sír kését csontlemez borítású dísztokban hordták (JPMÉ. 1963. XI. t. 5—7.). Ehhez a tokhoz csatlakozott az a lánc, amelyhez a Szent György ábrázolásos korongfibulát aplikálták. Hasonlóan vésett díszű kést említhetünk a könnyei 138. sírból, amelyet szintén bronzlánccal erősítettek a derékövhöz/'' 1 Orsógomb három nősírban volt. A 2. sírban a bal lábfej csont mellett lapos, kettőskúp alakú, a 44. sírban a két lábfej között barnásszürkére égetett agyag, bikónikus alakú, s végül a 60. gazdag mellékletű nősírban a koponya jobb szélénél három bikónikus orsógomb feküdt. Egyiket sem díszítették. A rituális szokásoknál már. szóltunk a vassarlók sírbatételéről, melynek szokása a 7. század utolsó harmadában jelent meg és vált általánossá a közép- és késő-avar szállásterületeken/' 5 Kerámia A nagyharsányi temetőben 17 edény nő, 7 db férfi, 19 db gyerek mellől került elő. Legtöbbször a lábfej mellé, 6 sírban pedig a lábfejek fölé (koporsóra) helyezték el őket (3., 4L, 45., 52., 61., 68. sírok). Megmunkálás szempontjából az edényeket három csoportba sorolhatjuk: 1. szabad kézzel formáltak; 2. kézj korongoltak; 3. gyorsan forgó korongon készült edények. 1. Szabadkézzel formált edény csak a 39. sírban volt (V. t. 10.)..Apró kaviccsal soványított, rosszul iszapolt, szemcsés anyagú, rosszul égetett. Pereme kihajló, lekerekített, rövid nyaka ívelt, teste tojásdad alakú. Feneke egyenesen levágott. Fala vaskos, felülete díszítetlen, elsimítások nyomaival. 2. Kézi korongolt edények a 3., 8., 11., 12/a., 42 Kiss A., Avar Cemeteries in Country Baranya. Cemeteries of the Avar Period in Hungary vol 2. Gyód, IX. t. 72., X. t. 76.; Cs. Sós Á., Jelentés a pókaszepetki ásatásokról. AÉ, 1973. (100). 73. 7. kép. 12/b., 14., 19., 20/a—b., 22., 25., 35., 45., 51., 52., 55., 57., 58., 60., 62., 65., 67., 68., 73., 77., 79., 81., 82., 84. sírokban voltak (V—VI. t.) Legtöbbjük apróbb-nagyobb kaviccsal sovány ított, aminek következtében a felület szemcsés szerkezetű, érdes tapintású. Fontos soványítóanyaga még az apróra zúzott cserép, mellyel — az iszapolástól függően — már kevésbé érdes felületet hoztak létre. A 3., 73., 82., 84. sírok edényeit tört cseréppel és az apró kavicscsal keverten soványították (IV. t. 15., 22., 3.; V. t. 5.). A kézi korongolt edények között kevés a jól iszapolt kerámia. Ez magyarázza az edények érdes tapintású felszínét. Többségük jól átégetett — kivétel: 45., 52., 57., 82. sírok edényei (IV. t. 6., 7., V. t. 11.; V. t. 3.). Némelyiküket a megformálás végeztével oldalukon valamiféle bőrrel vagy szövettel elsimították. Az eldolgozás nyoma plasztikusabban megmaradt: a 3., 8., 12/b., 25., 65., 84. sírok alsó harmadában valamilyen lapos tárggyal igyekeztek megadni a végső formát (IV. t. 15., V. t. 12., IV. t. 8., 17'., 14., V. t. 5.). Az edényeket elkészültük után késsel vagy vékony lappal elválasztották a korongtól. A 11., 19., 22., 20/a—b., 79. sírok edényeinek külső felületét vékony agyagmázzal vonták be (IV. t. 12.; V. t. 6.; IV. t. 16., 9.; V. t. 4.; IV. t 3.), A kézi korongolt edényeket formájuk alapján hat csoportba sorolhatjuk: l/a. Magasabb bögrék, fazekak (IV. t. 1—6.) közös jellemzői, hogy peremük kihajló, ferdén levágottak, nyakuk íves, rövid. Legnagyobb kiszélesedésük a felső harmadban kezdődik, innen az oldaluk a fenékig szűkülő. Magasságuk 17—14,5 cm között van. A szájátmérő a fenékátmérőhöz képest mindig nagyobb. A 73. sír edényére párhuzamos vonalkötegeket, a 45. és 62. sírok edényeire pedig a sűrű vonalkötegek közé hullámvonalkötegeket karcoltak. A 77. sír edényének peremét hullámvonalköteg, vállát vonal- és hullámvonalköteg díszítette. 1/b. Felső harmadban kiszélesedő alacsonyabb bögrék (ÎV. t. 7—13.). Peremeik kihajlóak, a 67. sír edényét kivéve ferdén levágottak. Nyakuk rövid, hirtelen, kisívben szűkül. Oldaluk a felső harmadban erősen kiszélesednek, majd a fenék vonaláig szűkülnek. Magasságuk 14 és 12,9 cm között vannak, szájátmérőjük szélesebb mint fenékátmérőjük. A 67. és 68. sírok edényei díszítetlenek. Vonalköteg dísz a 12. és 52. sírok edényein látható, és hullámvonalköteg borítja be a 35. sír edényének. fe'•' ! Gyerekeknél: H=ll—-18,8 cm, Sz= 1,3—2,5 cm; Nőknél: H=9—16,5, Sz=l,3—2,2 cm. Vl Erdélyi I.—Salamon A. i. m. Taf. 24. 102. '"Somogyi P. i. m. 194.
