Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Régészet - Pásztor Adrien: A nagyharsányi avarkori temető értékelése

A NAGYHARSÁNYI AVARKORI TEMETŐ 79 karcsontja hátra, visszafordítva. A holttest lábai a sírgödör bal alsó sarka felé irányulnak (talán össze is voltak kötözve). A váz fölött deszkakoporsó nyomai mutatkoztak, az alsó lábszárcsontok fölött 8—10 cm magasságban, tenyérnyi területen faszéndarabokat észleltek. Egyetlen esetben fordult elő, hogy a jobb alsó kart a hasra hajtották (72. sír). A koponyák helyzete is különböző. 44 sírban a váz tengelyében, a 83. sírban egy kicsit balra csúszva feküdtek. 10 esetben jobbra (9., 34., 38., 42., 46., 51., 57., 68., 71., 75. sírok), 17 sírban balra voltak fordulva. Halotti tor és áldozat nyomai A nagyharsányi temetőben a halottal eltemetett élelemre a sírokban talált edények, vödrök és állatcsontok utalnak. Edény 45 sírban volt: 19 gyerek, 17' nő és 7 férfi sírjában. Két esetben a halott neme bizonytalan. A leletmentések során a temetőben 26 nő, 30 gyerek és 20 férfi sírt tártak fel. A temető nagyobbik hányada még feltáratlan, így nehéz messzemenő következtetéseket levonni. Mégis első látásra is szembetűnő a nagymérvű gyermekhalandóság. Vaspántos javödör 5 sírból került elő. A 28. sírban 40 év körüli férfi, a 36. és 72. sírokban egy-egy idősebb nő feküdt (JPMÉ. 1963. 122. o. 11. kép; 135. o. 29.a. kép). A folyékony élelmet tartalmazó leleteket látszólag nem lehet nemhez, ill. korhoz kötni. Érdemes megemlítenünk a 43. sírból a halott bal lábfeje mellől előkerült, vékony ezüstlemezekkel borított faedénykét (I. t. 1.; JPMÉ. 1963. X. a. t.). A kezdetlegesen meghajlított és feldarabolt ezüstlemezeket préselt bordás pántokkal fogták össze, és ezüst nittszegecsekkel erősítették a fapohárka pereméhez. Az edénykét emberfejekkel díszített ezüst lemezekkel borították, amelyek abroncsszerűen foghatták körbe az oldalfalat. Az edénymellékleteket többnyire a bal, ill. a jobb lábszárak vagy lábfejek mellé helyezték el'. Állatcsontot két sírban találtak. A 10. sírban egy 40 év körüli férfi jobb lábfej csontjainak !l Bona István : Az ürbőpusztai avar temető. AÉ. 1957 (84) 171. 10 Somogyi Péter: A kárpát-medencei sarlós temetkezési szokás eredete. AÉ. 1982. 194. 11 A 10. sír halottjának csak a bordacsontjai voltak szétszórva, jobb oldalán az övét és készségeit érintetlenül hagyták. A 28. sírban a koponya tájéka bolygatott, a legáltalánosabb eszközök és a vasfokos is a helyén maradtak. A 30. sír halottjának váll és csigolyacsontjait szórták szét; a 43. sírban a koponya volt összezúzva, helyéről végénél szárnyasok és juhok csontjai voltak. A 79. sír erősen mongol jellegű férfi halottjának bal alsó lábszárcsontjai mellé pedig juh vagy kecske lábszárait helyezték. Madáríojáshéjakat kilenc sírban találtak, közülük hetet gyerek mellé helyeztek. A 3. sírban a tojást ételmellékletként a koporsóra állított agyagbögre mellé tették. A gyereksírokban általában a jobb lábfej mellől, a 61. sírban a koponya jobb oldala mellől, a 6. sírban a jobb alsó lábszárcsont belső oldala mellől és a bal térdhajlatnál kerültek elő a törmelékesén megmaradt tojáshéjak. A 34. férfi sírban fellelt tojástöredékek a jobb kézfejnél, a jobb combcsont és a bal combcsont külső oldala mellett feküdtek. A tojásmellékletek a késő-avarkorban váltak gyakoribbá.

9 Sarlós temetkezést három sírban találtak. A 25. sírban 40 év körüli nő vállához, a 33. kettőssír nő halottjának hasára és az 57. sírban egy gyerek mellkasára helyezték a vassarlót. Mindhárom esetben a sarlók sírba tétele a vasbabonával hozható kapcsolatba.

10 Az eltemetés utáni nyomok, jelenségek A temetőben hét sírt teljesen kifosztottak (4., 5., 17., 18., 19., 21., 24.a. sírok). Sírmélységük 60—140 cm között változott. A megbolygatott és részben kifosztott sírok: a 10. férfi, a 28., 30., 43. és 69. női sírok, melyeknek mélysége 70—195 cm között változott. Az emberi sírdúlás, fosztogatás legvalószínűbb a 70 cm mélységű síroknál. Elképzelhető, hogy a mélyebb sírokat a rablás idején még jelölték a felszínen, ezért akadtak könnyebben a keresett tárgy nyomára.

11 Java részben a szántás pusztította el a 49. sírt (mélység: —40 cm). Teljesen üresen találták a 32. sírt: sem leletnek sem csontváznak nem maradt nyoma.

12 A lemetőtérkép tanúsága szerint (VII. t.) a temetőrészlet középső szakaszán dúlták fel leginkább a sírokat. A fosztogatások módszere arra utal, hogy a sírok még látszottak a felszínen a rablás idején. kimozdítva és a jobb felső karcsont mellett a bal orsócsont a felkarosonton volt keresztülfektetve, miközben a lábnál otthagyták az ezüstlemezes faedénykét. A 69. sír teljesen feldúlt volt, de csak részben kifosztott: a lábak eredeti helyükön maradtak, a gyöngyök a nyaknál, a fülbevalók a medence közepén kerültek elő. n Az ásatási napló rablásnyomot nem említ. így elképzelhető, hogy vagy egy jelképes sírról van szó, vagy pedig a rabláskor emelték ki a holttestet a sírrablók.