Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Régészet - Pásztor Adrien: A nagyharsányi avarkori temető értékelése

80 PÁSZTOR ADRIEN A nagyharsány i temető valamennyi sírja Ny—

К irányban tájolt, a csontvázak fejjel Nyugatnak feküdtek. Leletek elemzése Férfi sírok Viseleti tárgyak A sírokban veretes öv nem volt. Azokban a sírokban, ahol övcsat vagy vaskés került elő, öwiseletet feltételezhetünk. 25 sírba helyeztek csat nélküli övvel vaskést, vastőrt — ezekből csak a 79. sír halottja volt férfi. Valószínűleg megköthető övet viseltek. 7 férfi viselt egy csatos övet, amelyhez egyegy kés is tartozott (24., 28., 47., 53., 56., 59., 78. sírok). A 24. sírban talált kést bronzkarikával erősítették az övhöz. A 84. sír halottjának is egy övvel fűzték össze a ruháját, kését mellé tették. Ahol két csat került elő, csak az egyik övet használták az eszközök, felszerlési tárgyak hordására, a másikkal az öltözéket fogták össze (7., 26., 31., 34. sírok). A 31. és 34. sírban a kést karikára erősítették fel. A 41. sír halottja két övet viselt és mellé tették vaskését, vastőrét is. A 40. sírban valószínűleg három öv lehetett, de közülük csak egy szolgált a kés felcsatolására. Több öv viseletekor a csatok formája, anyaga, mérete eltérő. A 7. és 59. sírokban az öveket kicsatolták, ill. a váz mellé tették. 15 férfisírból különböző alakú (négyszögletes, trapéz, kerek, téglalap) vascsatok kerültek elő, melyek kevésbé kormeghatározóak. Az avarkor második felére datálnak viszont a 29., 40., 47. sírok közepükön enyhén benyomott alakú csatjai. Bronzcsat négy férfisírban volt. Figyelemre méltó a 10. sír öntött, ovális bronzcsatja (JPMÉ. 1963. III..t. 13.; I. t. 2.), melynek párhuzamai jól ismertek a 6—7. századi Meroving kultúra temetőiből, de a kora-avarkori emlékanyagban is megtalálhatóak. A 40. sírban a hosszúkés közelében a középavarkor lemezes övgarnitúráinak jellegzetes tartozéka, egy bronz 13 Az ún. sárkányábrázolásos csatokkal először Fettich Nándor foglalkozott: Fettich N., Sárkányábrázolások a magyarországi népvándorláskori emlékeken. AÉ. 1923—26. 157—173. A

z állatalakok ábrázolását a szkita művészettel hozta szoros rokonságba, és a 6—7. századra keltezte e csatok Oroszországtól Bajorországig elterjedt viseletét. Felismerte, hogy ezek a jellegzetes ala" kú csatok a tarsolyok függesztőszíjaihoz tartoztak: i. m. 159. Csallány Dezső szerint vásári áruként jutott Bizáncból az avarokhoz. Használatukat 568—679 közé keltezte; ezen belül az „áliatpárokkal kombinált csatpéldányok" használati idejét a 7. század első felére tette: Csallány Dezső, A bizánci fémművesség emlékei II. szárnyas csat feküdt (I. t. 7.; JPMÉ. 1963. VII. t. 3.). övre fűzhető tarsoly zárócsatja került elő az 59. sír mesteremberének jobb lábszára mellől. Bronzból öntötték, tengelyén tükörképszerűen egy-egy állatalak. Azonos öntőmintából készült testvérpárja a 40. sír közeléből szórványként került napvilágra (I. t. 4.; JPMÉ. 1963. X. t. 1., 24. kép).

13 Az 59. sír ácsszerszámai és nyílcsúcsai nem pontos kormeghatározók. Ellenben a mellette levő 60. sírban a 7. század első felére datálható leletegyüttes feküdt (JPMÉ. 1963. XI. t.). A 29. sírban a bal kézfejnél kicsi, négy szögié" tes vascsat tűzcsiholó és vaskés társaságában került elő. A csiholóvasat feltehetően az apró csattal záródó tarsolyban hordták. A 10. sír csontvázának jobb könyökhajlatában egy lapos> romboid alakú, két végén átfúrt, rovátkolt díszítésű bronz lemez feküdt. A tulajdonos tűzkészségei közvetlenül mellette voltak (JPMÉ. 1963. III. t. 17.).

14 A 13. sírban a vascsatos övön kívül a jobb lábfej mellett két öntött karikájú, ovális alakú bronz csat is feküdt, amely lábbelihez tartozhatott. Alakja az 5—6. századi csizmacsatokra emlékeztet (I. t. 3.; JPMÉ. 1963. IV. t. 4—5.). Fülkarika csak a 24. sírban volt, másodlagos helyzetben a gerincoszlopnál (JPMÉ. 1963. V. a. t. 1.). Gyöngysor a 47. sírból a bal alsó karcsontok és a medenceszél közül került napvilágra (vegyes összetételű : kettős csonkakúp, kettős lapított gömb, kúp és nagyobb szemű kölesgyöngyök alkották a füzért (JPMÉ. 1963. VIII. t. 4.). Eszközök A vaskés viselete általános volt a férfiaknál. Ahol az általánosan használt vaskés nem került elő, ott hosszúkést helyeztek a halott mellé. 13 sírban találtak vaskést. A 7., 14., 78. sírokban a késeken farostmaradvány mutatkozott. Sírbahelyezési módjuk változó: a medence Ant. Tan. 1955.; A nagybarsányi példányok legközelebbi formai párhuzamát a 7. század első felére keltezhető rosemheini csat képviseli: Syne Uenze: Die Schnallen mit Riiemenschlaufe aus dem 6. und 7. Jh. Bayerische Vorgeschichtblätter 31. Heft 12. 155. Abb. 7. 56. 14 A tarsolyzáró lemezekkel legutóbb H. Tóth Elvira foglalkozott a Kecskemét—Sallai úti lelet kapcsán. A várpalotai és a nagyharsányi sírok alapján feltételezi, hogy e lapocskákat szélesebb vagy visszahajtott szélű tarsolyok zárására használták. Az átfúrt végű példányok a 7. századi leletegyüttesekben gyakoriak. H. Tóth E., Frühawarenzeitlicher Gräberfeld in Kecskemét, Sallai Straße. Acta Arch. 1980. 32. 117—152.