Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: Kisdobsza nagylepkefaunája (Lepidoptera)

n UHERKOVICH ÁKOS Drepanidae Drepana falcataria L. D. curvatula Bkh. D. binaria Hufn. Falcaria lacertinaria L. Sabra harpagula Esp. Cilix glaucata Scop. Lasiocampidae Malacosoma neustria L. Trichiura crataegi L. Poecilocampa populi L. Eriogaster lanestris L. Lasiocampa quercus L. L. trifolii Esp. Macrothylacia rubi L. Euthrix potatoria L. Phyllodesma tremulifolia Esp. Gastropacha quercifolia L. Odenstis pruni L. Endromididae Endromis versicolora L. Saturniidae Saturnia pyri Den. et Schiff. Eudia pavonia L. Antherea yamamai Guér. Sphingidae Agrius convolvuli L. Sphinx ligustri L. Hyloicus pinastri L. Smerinthus ocellata L. Laothoe populi L. Mimas tiliae L. Proserpinus proserpina Pall. Hyles livornica Esp. (=Zmeata) Deilephila elpenor L. D. porcellus L. 134 19 119 4 11 9 6 10 (i 1 7 8 1« 59 6 18 30 14 6 5 151 3 2 1 4 7 17 1 1 31 55 Hesperiidae Charcarodus alceae Esp., Thymelicus silvestris Popa, Ochlodes venata Br. et Grey. Pieridae Leptidea sinapis L., Gonepteryx rhamni L., Antocharis cardamines L., Pieris rapae L., P. napi L.. Aporia crataegi L. Papilionidae Papilio machaon L. Lycaenidae Thecla quercus L., Strymon pruni L., Loweia tityrus Poda, Palaeochrysophanus hippothoe L., Everes argiades Pall., Ceiasfrina argiolus L., Polyommatus icarus Rott. Nymphalidae Issoria lathonia L., Clossiana dia L., Brenthis daphne Den. et Schiff., Argynnis paphia L., Meïiicía athalia Rott., Melitaea phoebe Den. et Schiff., Euphydryas maturna L., Araschnia levana L., Polygonia c-album L., AgZais urticae L., Inachis io L., Vanessa atalanta L., V. cardui L., Apatura iZia Den. et Schiff. S a t y r i d а e Coenonympha iphis Den. et Schiff., С. pamphilus L., Pararge aegeria L., Aphantopus hyperanthus L., Maniola jurtina L., Lasiommata maera L. Az anyag értékelése A Kisdobszai-erdő nagylepkefaunája fajgazdag: 500-nál is több faj ilyen szűk területről meglehetősen változatos faunáról árulkodik. Az anyagban sokkal alacsonyabb példányszámban fordulnak elő az euryök fajok, mint más területeken. Mindössze 1 olyan faj (Rivula sericealis Scop.) található a leggyakoribbak között, amely tipikusan ebbe a csoportba tartozik. Emellett bizonyos mértékig ilyen jellegű faj még a Hypena proboscidalis L., Herminia tarsicrinalis Hbn. és Semiothisa alternaria Hbn. A többi gyakori faj zuzmóevő (ilyen pl. a domináns Lithosia quadra L., 3,96%-kal), vagy lombfogyasztó (ld. 2. táblázatot). Általában az jellemző, hogy kiugróan magas dominanciajú faj nem fordul elő, az abszolút domináns faj mennyisége sem éri el a 40%-ot. Ez jellemző a fajgazdag, egyensúlyban lévő klimax közösségre. Vizsgálataink utolsó éveiben azonban az Euproctis chrysorrhoea L. rendkívül nagy számban lépett fel (éveken keresztül tarrágást okozott az erdő egyes részein). Ezt az összesített mennyiségi adatok még nem tükrözték, hiszen csak 1,46% volt belőle. A 11 év alatt számos ritka vagy igen ritka faj került elő. Ezeket csak felsorolom e helyen, mivel más munkákban (Uherkovich 1977, 1978a, 1981b, 1981c, 1983, 1984a, 1984b) részletesebben olvashatunk róluk. Ilyen fajok például: Cerura erminea Esp., Furcula bicuspis Bikh., ApaíeZe alni L., A. cuspis Hbn., A. strigosa Hbn., Callopistria juventina Cram., Apamea crenata Hufn., A. syriaca tallosi Kov. et Varga, Béna prasinana L., Euchalcia modesta Hbn., Diachrysia chryson Esp., Autographa pulchrina Haw., Catocala fraxini L., Herminia tenuialis Rbl.. Poecüopsis pomonaria Hbn., Petrophora chlorosata Scop., Eulithis mellinata F., Chloroclysta (Dysstroma) truncata Hufn., Rheumaptera un~ dulata L., Eupithecia pygmaeata Dbld., Perizoma (Coenotepheria) sagittata F., Trichopteryx (Nothocasis) sertata Hbn., Endromis versicolora L., Hyles livornica Esp. stb. A felsorolt fajokat korábban mind ritkaságként ismertük. Ezelknek alig néhány hazai előfordulási adatát adja meg a két Kovács-féle