Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Művészettörténet - Romváry Ferenc: A Csontváry-krónika korai fogalmazványa II.
A CSONTVÁRY-KRÓNIKA FOGALMAZVÁNYA II. 301 felül, s az tett javaslatot a festmények további elhelyezésének módozataira: hőfok, nedvességtartalom, megvilágítás stb. 1966. október 20-án újabb levelet írtam a Nemzeti Galériának. Ebben elpanaszoltam, hogy 1964 tavasza óta — ismételt szorgalmazásom ellenére — a hibás Panaszfal restaurálásán kívül — semmi sem történt. A több mint a két éve elrendelt rugós, mozgó rámák még most sincsenek felszerelve és a nagyméretű Csontváry képek változatlanul vetemedő farámán lógnak. Elmondottam, hogy a képeket megvizsgáltam és részletesen megírtam tapasztalataimat. 1966. október 26-án a Művelődésügyi Minisztériumban tartott értekezleten ismét javasoltam a restaurálások és konzerválások kérdésében külföldi szakértők meghallgatását, s noha ezt a Nemzeti Galéria restaurátorai ellenezték, a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében jelen volt dr. Liptai 11 főosztályvezető, a szocialista baráti országok múzeumai vezetőinek segítségét, illetve segítségének igénybevételét látta szükségesnek. 1967. január 7-én a Művelődésügyi Minisztériumhoz írt levelemben bejelentettem igényemet, az állami garancia mellett kölcsönadott Csontváry festményeimnek rendbehozatalára. A Nemzeti Galériának írt hibajegyzék alapján a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályán 1964. január 20-án tartott értekezleten a meghívott szakértők véleménye alapján, a részletezett munkák mielőbbi végrehajtását kértem, így a jegyzőkönyvben felsorolt hét nagyméretű Csontváry kép korszerű, rugós rámával való felszerelését, a Baalbek című Csontváry kép Székesfehérvárról való felhozatalát és méltó helyen való kiállítását. Az 1964. április 1-i jegyzőkönyvben felsorolt konzerválási és restaurálási munkálatok költségkeretének, az anyag és munkaerő szükségletnek már most megállapított határidős, tervszerinti előkészítését, továbbá korábbi javaslataim figyelembevételét és hogy a tervbevett munkálatok előkészítési munkájában észrevételeimet megtéve részt vehessek, és a végrehajtást ellenőrizhessem. Hangsúlyoztam, hogy a Csontváry-gyüjteményem jövőjének biztosítása érdekében a kül- és belföldi kiállítások során és következtében megrongált festmények rendbehozatalát díjmentesen kell elvégezniök. 1967. január 10-én a Nemzeti Galéria közölte, hogy az 1964. április 1-i jegyzőkönyvben foglaltakat teljesíteni kívánják, s igyekeznek a megfelelő fémkereteket biztosítani. 1967. január 16-án a Nemzeti Galériában a Csontváry képek állapotának megvizsgálása tár~ 11 Dr. Liptai Ervin. gyában értekezlet volt. Ezen az állagfelmérésen kívül a bizottság szükségesnek tartotta, hogy egy e célra kijelölt szűkebb szakértői csoport (restaurátor, műtörténész), beható vizsgálat alapján részletes, írásos szakvéleményt készítsen részben a jelenlegi állapotról, részben a restaurálásnál követendő, korszerű eljárásokról. A szakértői ténykedés tiszteletdíját a Múzeumi Főosztály finanszírozná. Lerögzítette a bizottság, hogy a jelenlegi vakrámák a szóbanforgó nagyméretű képek feszítésére nem alkalmasak, a korábban nálunk kivitelezni próbált rugófeszítésű kísérleti szerkezeti elem a korábbi egyértelmű vélemény szerint nem vált be, ezért a bizottság a körülményeket mérlegelve javasolta, hogy e téren már nagy gyakorlattal rendelkező olasz intézethez forduljanak a speciális keretek megtervezése, illetve kivitelezése tárgyában. 1967. január 21-én, 1967. január 7-i levelemre válaszul a Művelődésügyi Minisztérium értesített, hogy a Múzeumi Főosztály minden intézkedést megtesz a képek konzerválása és restaurálása érdekében. Ez az elhatározás az 1964. április 1-i jegyzőkönyvben szereplő összes alkotásra vonatkozik. 1967. január 27-én a Művelődésügyi Minisztériumnak írt levelemben megköszöntem a kilátásba helyezett intézkedéseket, javasoltam, hogy a restaurálási tervek felülvizsgálatára a drezdai, varsói és prágai múzeumok főrestaurátorait hívják meg. Rámutattam arra, hogy a Baalbek tekintetében kell a legsürgősebben intézkedni, s hangsúlyoztam, hogy a rendbehozatal az állam kötelessége. 1967. február 16-án a Nemzeti Galéria értesített, hogy a Művelődésügyi Minisztérium főosztálya a költségvetésen kívüli nagyságrendű várható kiadások miatt magához vonta átmenetileg az egész kérdéskomplexum intézését, és velem egyetértésben tett javaslataiknak megfelelően a vitás kérdések teljes rendezésére törekszik. 1967. március 1-én pedig a Művelődésügyi Minisztérium azt közölte velem, hogy március hó 15-től kezdődő időben bizottsággal vizsgáltatja meg a tulajdonomban álló festmények állagát és a bizottság javaslatainak megfelelően velem egyetértésben rendelkezik a festmények restaurálásának ügyében, a nagyméretű festmény-képek vakkeretének, illetve rugós rámájának megterveztetése és elkészítése ügyében intézkedett. Ezt követően került sor az egyes kisebb képek értékcsökkenése miatt indított perre, s ezzel a Nemzeti Galériával és a Művelődésügyi Minisztériummal a többi kép tekintetében megszakadt a kapcsolatom. A Nemzeti Galéria le-