Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Néprajztudomány - Virt István: Halottas szokások és hiedelmek a Baranya megyében élő moldvai csángóknál

230 VIRT ISTVÁN csút vesznek a halottól és ellátják minden szükségesnek vélt dologgal, hogy a lélek nyugalmát semmi ne zavarja. A házban felravatalozott halott mellett sötétedéskor gyülekeznek a virrasztók, akik magyar nyelvű imákat mondanak és halottas énekeket énekelnek a megboldogult lelki üdvösségéért. Moldva egyes falvaiban megfigyelhető az is, hogy néhány településen a virrasztást vezető kántor („deák") csak románul imádkozik és énekel. A római katolikus vallású és magyar anyanyelvű községekben ez nem kis feszültséget okoz és ezért (például Pusztinán) a kántor szerepét egyre inkább átveszik azok az előimádkozó asszonyok, akik magyarul beszélnek és imádkoznak a halott mellett. A virrasztáson résztvevő férfiak és aszszonyok külön asztal körül ülnek és imádkoznak a halottért. Később étellel és itallal tisztelik meg a jelenlevőket. Éjfél tájban pohár pálinkát, vagy bort, adnak „Isten nevében", amiből egy kicsit a földre cseppentenek és közben mondják: „Aggyon az Isten minden cseppjéből a hóttaknak!", majd megisszák. Az ismerősök éjfél körül hazamennek, reggelig csak a közeli hozzátartozók és a halott komái, jó barátai maradnak. A virrasztásról távozóknak Isten nevében egy szál gyertyát és egy kerek „halottas kalácsot" adnak a következő szavakkal: „Adom Isten nébe emberemér". Ezt megköszönik: „Isten fizesse, Isten juttassa eleibe". A moldvai csángók körében elterjedt szokás napjainkban is, hogy a halottnak szánt tárgyakat Isten nevében odaadják egy élőnek, aki azt megfelelően megköszöni és így hitük szerint a halott lelke a túlvilágon megkapja az így adott tárgyat, ruhadarabot. (A szokás eredetére László Gyula világított rá, amikor kimutatta, hogy honfoglaló őseinknél miként alakult az áldozati állat sorsa. Az áldozati állatot kezdetben leölték, később pedig megfelelő szertartás keretein belül a varázslónak, illetve az egyháznak ajándékozták abban a hitben, hogy az áldozat így is eljut az égiekhez.)

7 A moldvai csángóknál a túlvilágra szánt tárgyakat három módon juttatják el: eltemetik a halottal együtt, vagy később beássák a sírjába, illetve Isten nevében odaadják valakinek. Ez utóbbi hiedelemcselekvés ismerhető fel abban a törekvésben is, hogy virrasztáson, toron minél több embert kínáljanak meg, adjanak ételt és italt Isten nevében a megboldogult lelkéért: „Kik virrajsztanakazokat megkínálják, kik egész éjen marannak. Közbe még beszégetnek, imátkojznak. Pálinkát, bort, ennivalót éféle tájba adnak. Tesznek egy kicsike asztalt. A halott bent van és tesznek asztalt vajh a másik szobába, vajh künn, ahol tágasabb. Aggyák az ételt Isten nébe." (Pusztina, 64 éves férfi). Pusztinán, Gajcsánán, Lábnik és Diószén falvakban éjszakára az ablakba is tettek a virrasztásra készített „galuskából", hogy a halott házban tartózkodó lelke is ehessen. (A „galuska" a moldvaiak egyik jellemző halottas étele. A magyarországi töltött káposztához hasonlít, de kukorica darával készítik és szőlőlevélbe csavarják.) A halott részére kitett étellel kapcsolatban érdekes magyarázatot mondott el az egyházaskozári Bács Györgyné, aki 1947-ben született és szülei Lábnik községből jöttek: „Levesből es, galuskából es egy tányérba szettek és éjcakára kirakták az ablakba. Hogy éjcaka a halottnak a lelke eszik abbójl, szóval abból a párából, az ételnek a párájából. Evett es belőle, de nem látszott, hogy hiányzott, mer a gőz kellett a lelkinek. Italt es raktak, bort. Apukám meghalt nyócvanháromba és akkor es raktunk így."

8 A halálesetet követő második éjszaka az előző éjszakához képest szűkebb rokonsági körben virrasztanak a halott mellett. A második éjszakát lényegesen kötöttebb és zártabb formában töltik el. A résztvevők köre szűkebb, elsősorban vérségi, rokonsági kapcsolat alapján vettek részt a „végvacsorán". A temetést megelőző éjszaka a házbeliek lényegében utolsó búcsút vesznek a halottól. Gajcsánai, pusztinai és lábniki elbeszélésekben gyakran utaltak arra, hogy a második éjszaka nagyobb szerepet kap a halottárt adott, előző alkalomhoz képest nagyobb mennyiségű és többféle étel és ital. Fontos különbség az is, hogy a végvacsorát abban a szobában fogyasztják el, ahol a nyújtópad van. Laczkó István volt lábniki kántor elmondta, hogy a második éjszaka abban a szobában, ahol a halott van, a falak mellett asztalokat, padokat tesznek körbe és ott fogyasztják el a halottnak szánt ételt és italt. A végvacsora résztvevői reggelig maradnak és később is a háznál maradnak azért, hogy segítsenek a temetés előkészületeiben. A Baranya megyében élő moldvai csángók halottaikat a temetőkben 15—20 éve felépített ravatalozóban terítik ki. A rokonok és ismerősök este összegyűlnek a halott mellett imádkozni, ami sötétedéskor veszi kezdetét és két órán keresztül tart. Ezután hazamennek és a legközelebbi rokonok a halottas háznál csendes imádkozással, beszélgetéssel virrasztanak éjfélig. Szárászon néhány éve még szokás volt, hogy a ravatal hagyományos helyére egy széket tettek, amin egy feszület és egy égő gyer~ László Gy. 1944. 479. - Pócs Éva Zelenint idézve írja: „Az ukránok egy friss kenyeret kétfelé törnek és az ablakba teszik. A kiszálló forró gőz a halottaké.". (Pócs É. 1982. 190.)