Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Néprajztudomány - Virt István: Halottas szokások és hiedelmek a Baranya megyében élő moldvai csángóknál

HALOTTAS SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK 229 1. ábra. Alvó ember mellett gyújtott gyertya Szárászon (1980.) tölthetik, amit életük során összegyűjtöttek. A moldvai csángók körében közismert hiedelem szerint az ember levágott haját, körmét nem szabad szétszórni, mert ez halál után a lélek nyugtalanságát okozza.

6 A levágott hajat, körmöt elégetik és vannak olyanok, akik összegyűjtött hajukat teszik halottas párnájukba: „Olyat es csináttak, öreg még most es megcsináhattya, hogy kinek egészen kicsike korától meggyűjtötték a haját mikor fésülködött, annak azt teszik a párnájába. Azt nem szabad elszórni, mer amit elszórtak, azér a hajér visszajön a halott. Beteszik a párnába.". (Pusztina 59 éves asszony). 2. A halott lelke a temetésig a házban marad; a moldvai csángók a halált követő két napon gyakran tapasztalnak olyan rendkívüli eseményeket, jelzéseket, amelyekből a lélek közelségére gondolnak. A halott testéből kiszállt lélekkel hozzák kapcsolatba az állatok nyugtalanságát, bútorok ropogását, üveg elrepedését. A temetés napjáig terjedő időszakra azok a hiedelemcselekvések jellemzők, amelyekkel biztosítják a házban tartózkodó lélek nyugalmát, el6

Gegő E. 1838. 14. 2. ábra. Özv. Benke Jánosné diószéni születésű csángó asszony moldvai gyászviseletben 1980-ban, halottak napján (Szárász). látják étellel és itallal, gondoskodnak arról, hogy semmiben ne szenvedjen hiányt. Lábniki és diószéni hiedelem szerint a testből eltávozott lélek arra a vászonra száll, amit har lál beálltakor a mestergerendára feltűznek: „Mikor valaki meghal, szoktunk kitűzni a gerendára vásznat, angyalvásznat. Nagyapám meghalt, akkor es feltűztük az angyalvásznat és a macska oda rá akart ugrani. Keresztapám meg monta, hogy zavarjuk ki a macskát, mer láttya a vásznon a lelkit. A lélek olyan, mint egy madár, azt láttya ott a macska, zavarjuk ki.". (Laczkó Mihályné sz. : 1910. Lábnik — Egyházaskozár). Pusztinán napjainkban is egy pohárban vizet tesznek a halott fejéhez azért, hogy a lelke ihasson belőle. A halottas háznál nem szabad söpörni mindaddig, ameddig a holttest a háznál van. Ezt a tilalmat azzal magyarázzák, hogy kisöpörnék a korábban meghalt hozzátartozók és a felravatalozott halott lelkét a házból. Ezért a szemetet három napig a ravatal alá söprik és csak akkor dobják ki, amikor a ravatalt a temetés ideje alatt szétszedik. A virrasztás szokásait két fő szempont határozza meg; a rokonok és ismerősök végső bú-