Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A dél-dunántúli parasztházak tetőszerkezete
220 ZENTAI TÜNDE mellék), 124 a Dráva mentén boronák és fügerendának hívták. Az 1780-as évek elején a Drávaszögben és az Ormánságban a jobbágyok házaikhoz 4 Vóró-Szálat ill. Fü Gerendát kaptak, míg istállóhoz, kamrához, pajtához, színhez csak kettőt. Egész házhoz többnyire 10—12, nem egy esetben 15—16 Körösztgerendát 125 igényeltek, ami födémgerendát jelent, a házvégeken lévő rövid koszorúgerendákkal együtt. A födémgerenda neve a Dél-Dunántúlon igen változatos. A faépítkezést legtovább őrző területeken és azok szomszédságában leggyakoribb a fi- vagy fügerenda. Ez jellemzi a régió középső részét, Koppányszántótól, Zselicen át BelsőSomogy déli széléig. Megtaláljuk még Göcsejben 126 és főgerenda névváltozatban a Balaton környékén. 127 Néhol, főleg Somogyban, vele párhuzamosan használják a körösztgerenda elnevezést, ami ismert Ormánságban is, bár ott még gyakrabban hászégerendánák hívták. 128 A Duna mentén elterjedt a fiókgerenda név. 129 Baranya délkeleti oldalán, Tolna északi felében, Somogy északnyugati részén és Dél-Zalában padlásgerenda. Délkelet-Baranyában és Dél-Zalában megszokott neve a kötő- vagy átkötőgerenda is. A Belső-Drávaszögben és a szlavóniai magyar falvakban egyszerűen csak gerendának mondják. 130 A falgerendákkal párhuzamos, és ugyancsak a födém tartására szolgál a ház közepén végignyúló mestergerenda. Favázas épületekben alatta a közfalakban fapillér van, másutt egyszerűen a falak tartják, Neve mindenütt mestergerenda, egyedül a szomszédos szlavóniai falvakban, ahol a szoba közepén külön oszloppal is alátámasztják, hívják idegnek. Amióta a dél-dunántúli parasztházról írott emlékeink vannak — gyakorlatilag a 18. századtól — azóta tudunk a mestergerendáról is. Az 1780— 83-as siklósi jobbágyi épületfa kimutatás szerint a fölsorolt 19 ormánsági és drávaszögi faluban minden háznak tartozéka. De mestergerendával épülnek a házak szinte végig a 19. század folyamán. Az 1870—80-as években a kaposvári és szigetvári építészek 131 az uradalmak számára még mindig mestergerendás lakóépülem Jankó János 1902. 187. 125 BML. Idézett siklósi épületfa kimutatás : Extractus... 1780—83-ból. 126 Gönczi Ferenc 1914. 406. 127 Jankó János 1902. 186. m Kiss Géza 1937. 26. 129 Csalogovits József 1935. 5., MNA: Bogyoszló. 130 MNA, Garay Ákos 1911. 245. 131 BML. Pécsváradi Közalapítványi uradalom iratai: Lakócsai Uradalom, Szentbenedeki uradalom, tervek. í32 Zentai Tünde 1984. 216. 133 Gönczi Ferenc 1914. 406. i- tekét terveznek. 1880-ban Potonyban juhászlak i- és tiszti szoba, 1871-ben Patcán két lakásos béí- resház épült mestergerendás szobákkal. Elmúlj lása a 19. század végére tehető. A századfordu?z lón már nem igen készül mestergerendás ház. 2, A jobbmódúak a meglévőkön is „fölhúzatják" s- a mestergerendát a padlásra, Faddon (Tolna m.) î- például az 1910-es években, Zengővárkony ban (Baranya m.) 1920 körül. (A Kossuth u. 6. sz. házban 1918-ban került a födém tetejére a mes. tergerenda). 132 b A Dél-Dunántúl nyugati felében a talpas há,_ zakban gyakori a keresztirányú mestergerenda. ,_ A 20. század elején a göcseji boronaház fedeléj_ nek építéséről Gönczi Ferenc azt mondja, hogy: n „A falakra először a mestergerendát húzzák ése pedig a homlokzati fallal párhuzamosan." 133 Ez [_ esetben a födémgerendák a hosszú homlokzatig tal párhuzamosak. Ez a fajta födémszerkesztés ^ általános hagyományokkal rendelkezik Zalá29 ban, Vas és Veszprém megyében. 134 A határokon át nyugat felé kapcsolódik. Dél-Burgent _ landban a 18—19. században szinte egyedural, s kodó. 135 Somogyban megvolt a Kis-Balaton környékén, a Marcali-Háton 136 , és Belső-Somogya ban. Előfordulnak olyan keverék formák is, k melyeknél csak a konyhában van kereszt-mestergerenda (pl. Kisszemenyén, Zala m., Csö, kölyben, Somogy m.) A Somogyban fönnmaradt talpasházak között, amelyek a múlt század derekáról származnak, több a hosszanti mestergerendás. Ügy látszik, hogy a Zselicség az a határterület, ahol a kétféle mestergerendajú . födém találkozik. A Dél-Dunántúl keleti feléből egyetlen különálló adatot ismerünk a mezőföldi a Cecéről. 137 Ez arra enged következtetni, hogy ^ egykor nagyobb területen alkalmazták. Sajnos a kutatás csak az utóbbi időben figyelt föl rá r _ a néprajzi atlaszban sem találjuk nyomát. !- A mestergerenda a ház legértékesebb faeleme. A Dél-Dunántúlon a 19. század közepéig :- általában tölgyből vagy gesztenyefából készül. ). Gazdag házakban már a 18. században is előfordul a fenyő mestergerenda. (Pl. Kistótfaluk ban a Kossuth u. 44. sz. házban, 1783-as év:- számmal.) A szegényesebb és középszerű laká134 Többek között: Barabás Jenő—Gilyén Nándor 1987. 83., Csukás Györgyi, H. 1987. 649, Lukács László 1984. 701—702., valamint saját Veszprém megyei OMF-kutatásaink. 135 Simon, Franz 1972. alaprajzai. 136 Titos, Váraszló OMF-kutatása. A somogyi és zalai levéltári forrásokban és a népi szóhasználatban tapasztalható két- három stb. derékra épült megfogalmazás, amely a helyiségek számát jelzi, talán a kereszt-mestergerendás állapotra utal. 137 Barabás Jenő—Gilyén Nándor 1987. 87.
