Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A dél-dunántúli parasztházak tetőszerkezete
A DÉL-DUNÁNTŰLI PARASZTHÁZ 221 sokban ekkor még faragott gerendák vannak, mint például a csökölyi (Somogy m.), Zádori (Baranya m.) vagy muraszemenyei házakban. A mestergerenda, mivel szem előtt van, általában igényesebben megmunkált a többinél. A keményfa mestergerendák között Dél-Zalában, Belső-Somogyban, különösen a Dráva mentén előfordul az ékrovásos mértanias díszítés. 138 A gerenda éleit gyakran hornyolással díszítik. Nem ritka, hogy a bejárat felőli oldalára fölvésik az építtető nevét és a ház készítésének évszámát. A födémgerendák padolása ,,A' padlás önmagok által hasogatott tölgy-, a' tehetősebeknél a' Dunánról, Dráváról hozott fenyődeszkából készül, . ..", írja Somogy megyéből Csorba József a múlt század közepén. 139 Híradása, mint tudjuk, a somogyi parasztház átalakulásának időszakából származik. A 18. századi füstöskonyhás lakásokban még az egész Dél-Dunántúlon főleg hasított keményfa mennyezet lehetett. Az akkori szerényebb uradalmi lakóépületek között is sok a keményfa padlású. A legtöbb róla szóló leírás Somogy megyéből származik. 1783ban egy mészáros szobájáról közlik, hogy „fölül hasogatott tölgyfa deszkával pallásolva", 1779-ben cseléd- és árendásház „Kőrisfa deszkákkal pallásolva". Sigrai Károly báró beleznai birkásházában 1779-ben csupán a kamra készült „szaggatott pallásra", szobája fenyődeszka mennyezetű. 140 A 19. század elején a kaposfői prépostság épületeinek összeírásában viszont már csak a gazdasági épületek vannak „hasogatott deszkával bépadlásolva". 141 A maradibb drávaszentmártoni és a lakócsai uradalmakban 1867-ben a kaposvári és szigetvári kőművesek által fölvett részletes értékbecslés szerint az épületek nagyobb része „gyalulatlan deszkamennyezettel rendelkezik", ami jelenthet hasított keményfát is. 142 A parasztházak menynyezetéről az inventáriumokban általában kevés szó esik, így a fennálló régi épületek megfigyelésére és a régi följegyzésekre kell hagyatkoznunk. A belőlük kikerekedő kép többé-kevésbé hitelesíti Csorba József idézett leírását. A múlt század közepén épült belső-somogyi, zselici, dél-zalai házakban itt-ott még előfordul a bárdolt keményfa födém. 143 Zselicségben „A 138 Pl. : Zádor, Petőfi u. 1. Néprajzi Múzeum F215349, közli: Zentai Tünde 1980. 95., Seemayer Vilmos 1933. 51. 139 Csorba József 1857. 87. m Knézy Judit 1972. 527, 521. 141 1816. BML. a Kaposfői prépostság idézett összeírása. 142 BML. idézett drávaszentmártoni összeírás. 143 Gönczi Ferenc 1914. 406. Kerecsényi Edit 1983. 144 Ebner Sándor 1931. 92. , hél (= padlás) padozata 3—4 ujjnyi vastagságú i pallódeszkákból áll." 144 Kovách Aladár a Sárközből örökíti meg. „Régi" formájáról azt írja, hogy „... az átalfákra L (keresztgerenda) padlás aljának mindkétfelől ) laposra hasított fahasábokat raktak,. . ," 145 Saj1 nos beszámolója már rekonstrukció és nem kötL hető időhöz. A jellemző a múlt század derekán mégis inkább az, hogy a szobák legalábbis az elsők, gyalult puhafa mennyezettel készültek. Teljesen gerendafödémű lakóházról a Dél-Dunántúlon nem hallottunk, de a füstöskonyhák esetében előfordul, hogy mennyezetüket borona , vastagságú pallók alkotják. Például Csökölyben (Somogy m.) a Kossuth u. 20. számú kisparaszti P szintű házban, a konyha födémé átlagosan 5— 10 cm vastag tölgyelemekből állt. Hasonló állapotokra következtethetünk a kéthelyi (Somogy m.) konyhák esetében is. 146 t A keményfa födémek pallóit egymás mellé ; fektették, és fölülről 8—15 cm vastagon besározták. A puhafa mennyezeteknél gyakori volt, t hogy a deszkák szélei egymást fedték, ez a megoldás valószínűleg a keményfa padlás esetében is előfordult. A konyhák fölötti deszkákat sokszor hézagosan rakták, hogy a füst a padlásra húzódhasson. Mezőcsokonyán 147 (Somogy m.) a füstöskonyhában két helyen elmozL dítható deszkák voltak. Somogyszobon 148 bent a konyhában az ajtó mellett fölvettek két deszkát, és a füst ott ment a padlásra. Hasonlóképpen szabályozták a füst útját Szilvásszentmár: tonban (Somogy m.), és más zselici falvakban, valamint Surdon (Zala m.) etc. 149 Még szokványosabb volt, hogy a füst számára a konyha födémén nyílást vágtak. Ezt Belső-Somogyban herkeluknak nevezték. 150 A megoldás elterjedt volt Dél-Zalától egész Somogyon át Dél- és ; Nyugat-Baranyáig. 151 A kivágás legtöbb helyen egyben padlásföljáróul szolgált. Az ajtó közelében képezték ki, a szobától távolabb eső sarokban. Nagysága 1—1,5 m 2-nyi volt. 151 A puhafa mennyezet a gazdag parasztok szilárdfalú házában már a 18. század végén föltűnik, például Felsőnyéken (Tolna m.) 1782-ben, Kistótfaluban (Baranya m.) 1783-ban. 152 1827ben a faddi (Tolna m.) tűzkárbecslésben három helyiséges házban fenyő födémgerendázatot je145 Kovách Aladár 1903. 12. m Békefi Margit 1960, MNA, Sgy. SzNMAD 95. 147 Barna Gábor 1971, OMF-falukutatás. 148 Csepinszky Mária gyűjtése 1986. 149 MNA, Tarján Gábor 1982. 231. 150 Knézy Judit MNA. 151 Ebner Sándor 1931. 98, Vajkai Aurél 1964. 161, Kerecsényi Edit 1983. 140, MNA. 152 OMF-falukutatás.
