Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Történettudomány - Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban (II. rész)

BARANYA TELEPÜLÉSEINEK PECSÉTJEI II. 157 repet játszott az is, hogy 1797-ben Eszterházy Pál László püspök Szentlászlón püspöki nyaralót építtetett (Püspökszentlászló). Egyházi vonatkozású ábrázolások a következő falvak pecsétjein láthatók: Albertfalu, Boda, Boly, Bükkösd 1790, Csonkamindszent, Hásságy 1765, Himesháza 1755, Mecsekjánosi 1750, Karácodfa, Kisasszonyfa 1726, Mágocs 1816, Pécsvárad 1734, Siklós, Székelyszabar 1746, Szederkény 1751, Szentdénes 1781, Baranyaszentgyörgy, Szentkatalin 172x, Szabadszentkirály 1787, Szentkút, Szentlászló, Szentlőrinc 1777, Szopok 1726, Űjmindszent 1734. A pecsétek zöme dátumozott, s az egy mágocsi pecsét kivételével XVIII. századiak.

1 Az évszám nélküliek is XVIII. századi keltezésű iraton láthatók. Ha a falunévben valamilyen szent neve szerepelt., ez vonzó lehetett a lakosság szemében. Pecsétjükre alakját vésették (beszélő pecsét is). Rendszerint természetesen a falu templomának is ez volt a titulusa. Melyek ezek a falvak: Falu neve: Titulus és pecsétkép Bükkösd Csonkamindszent Hásságy Himesháza Mecsekjánosi Karácodfa Kisasszonyfa Mágocs Szederkény Szentdénes Baranyaszentgyörgy Szentkatalin Szabadszentkirály Szentlászló Szentlőrinc Szopok Üjmindszent Nep. Szt. János Mindenszentek Páduai Szt. Antal Kisboldogasszony Ker. Szt. János Szűz Mária Kisboldogasszony Sarlós Boldogasszony Szt. Lőrinc Szt. Dénes Szt. György Szt. Katalin Szt. István király Szt. László király Szt. Lőrinc Sarlós Boldogasszony? Mindenszentek ? A többi pecséten lévő vallásos vonatkozású képek nincsenek kapcsolatban a templom védszentjével. Albertfalu titulusa Szt. Donát, pecsétképén Szt. Adalbert látható. A siklósi plébánia templomának titulusa a Szentháromság, pecsétjén Mária, Magyarország Nagyasszonya látható ölében Jézussal. Pécsvárad pecsétjében Szt. György látható ágaskodó lovon ülve, amint leszúrja a sárkányt, a templom védszentje viszont Nagyboldogaszszony. Szentkút (ma Pécs) pecsétjén maga a nevezetes kút látható, mely a pécsi Liceum történetében is szerepet játszott. A kút valójában egy kis kápolnaszerű építményben volt elhelyezve, azaz a kút fölé építették a kápolnát. Ez látható a pecséten. Igen érdekes, s ötletes ábrázolás valósult meg Csonkamindszent pecsétjén. A pecsétképen alul a szentek láthatók 3 sorban, öszszesen 16-an, fölöttük a Szentháromság; az Atya, a Fiú, s a Szentlélek képében kiterjesztett szárnyú galamb. Ez egy korai pecséten látható. A falu második, feltételezhetően a XVIII. század végén készült pecsétjén 11 szent jelenti a Mindenszenteket. A falu harmadik pecsétjén már csak mezőgazdasági jelképek láthatók. Külön figyelmet érdemelnek a pecséteken ábrázolt templomok és építmények. Az természetes, hogy Bükkösd pecsétjén Nepomuki Szent János hídon áll, hisz ő a hidak védőszentje. Egyébként a templomnak is ő volt a védszentje. Állt-e híd is a falu határán a XVIII. században? Valószínű, hisz a dél felé folyó bővizű Bükkösdi-vízen vezetett keresztül az országút évszázadok óta. A pecséten látható híd háromnyílású. Mecsekjánosi pecsétjén egytornyú barokk templom látható, Mágocs 1816-os keltezésű pecsétjén barokk téglatemplom, Szopok pecsétjén is látható a templom falának téglakötése. Nehezen lehetne azt állítani, hogy ezek a templomok a falvakban lévők hiteles ábrázolásai volnának, mégis igyekeztek azt megörökíteni. Az egyházi vonatkozású pecsétek közül bővebben kell foglalkozni Szabadszentkirály pecsétjével. Szabadszentkirály mindkét ismert pecsétje viszonylag nagyméretű, az 1787-es keltezésű 26 mm-es átmérőjű kör, az 1827-es keltezésű 29x27 mm-es ellipszis. Az „első" pecsét felirata s rajzolata a következő : SIG. OPPIDI. NOBIL. SZARÓ. (!) SZ. KIRAL. 1787. Vízszintes vonallal, alatta ferde vonalkázással jelzi a földet, melyen magyaros ruhában, vállán palásttal, fején koronával a király áll. Bal oldalán a királyi kard, baljában jogar, jobbjában az országalma. Az 1827. évi pecsét felirata és rajzolat: SIGIL. NEMES. SZABAD. SZ. KIRÁLY A szöveget két csillag indítja. A képmezőben vízszintes vonal, alatta ferde vonalkázás jelzi a földet, ezen áll a király. Fején korona, oldalán a kard, baljában a jogar, jobbjában az országalma. Lábánál jobb- és baloldalt az évszám: 1827. Feltételezhetően Szabadszentkirályon még más pecsétábrázolások is használatban voltak. Erre utal a Pécsi Napló 1909. december 25-én 1 Mágocs ez évben lett Oppidum. Ezért új pecsétet készíttetett az új státusz feltüntetésével. 2 Conspectus Almae diocesis Quimque-Ecclesiensis pro Anno 1836.