Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Történettudomány - Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban (II. rész)
152 BEZERÉDY GYŐZŐ baranyai pecséten, Viszló 1607 évi pecsétjén is megjelenik (lebegő csoroszlya és ekevas) Hernádfa 1671-ben kerekes ekét vésetett typariumjára. Az 1720-as évektől fogva ezek előfordulása tömeges lesz. A leggyakrabban a gabonatermesztés műveletei, szerszámjai a maga a termés, a gabona került a pecsétekre, nemcsak külön-külön, hanem együtt is. Az ekevas és csoroszlya mellett megjelenik tehát a gabona, egy-egy szál alakjában, vagy 2—3 szál jelképesen kévébe kötve, nem kevésszer azonban hatalmas összekötözött kéve látható. A mezőgazdasági jellegű pecsétek között a legmagasabb színvonalúak azok, melyeken maga a munkafolyamat látszik. 5 A munka első fázisa a szántás. Ezt, mint láttuk ábrázolhatták jelképesen azzal, hogy a vésetre ekevas és csoroszlya került, de ábrázolhatták magának a kerekes ekének a megjelenítésével s végül eléje fogott ökrökkel, tehát valóban a szántás teljes műveletének a bemutatásával. Szántás látható Kácsfalu (Jagodnjak, Jugoszlávia) pecsétjén, mely korai, a XVIII. század első feléből való, éppúgy, mint a többi ekét ábrázoló pecsét is, melyek egy kivételtől eltekintve datáltak. Ezek a következők: Hernádfa (1671), Üjmindszent (1734), Sósvertike (1726), Nagyfalu (Siklósnagyfalu, 1726), Mecske (Magyarmecske, 1714) és Piski (é. п.). Kácsfalu pecsétjébe a szántás, mint művelet került. Az eke elé két ökör van fogva, s az eke szarvát süveges parasztember tartja. Maga az ábrázolás kissé naiv, de mégis szemmel láthatóan a szántás művelete uralkodik a pecsétképen, főleg ezt azzal teszi uralkodóvá a vésetet készítő mester, hogy az emberalakot jelentősen felnagyítva ábrázolja: tehát a munkát végző embert helyezi az előtérbe. Meglehetősen gyakori a baranyai pecséteken a szántás ábrázolása, fontossága mellett ebben az is szerepet játszhatott, hogy magát a műveletet viszonylag könnyen lehetett képileg ábrázolni. Ebből a szempontból lényegesen nehezebb a vetés műveletének az ábrázolása. Ezért ez hiányzik is a pecsétekről. A vetést boronálás követi. Ez a munkafolyamat mindössze egy-két pecséten fordul csak elő. Szomogyhatvan pecsétjében a borona látható (a kasza társaságában), míg Somogyhat van egy másik, 1735-ből datált typariumán maga a munkafolyamat látható: két ökör által húzott hatalmas vasborona, melyen ostorral a kezében a gazda áll. 5 Bezerédy Győző : Agrárvonatkozású ábrázolások Baranya megye községeinek pecsétjein. Baranyai Helytörténetírás 1980. 257—279. p. Az aratás és a betakarítás sokféle változatban megtalálható a pecséteken. A leggyakrabban az aratás eszközét, szerszámát ábrázolták: a sarlót, vagy ritkábban a kaszát. Kaposszekcső 1781-ben készült typariumán lebegő ekevas fölött sarló. Somogyhatvan már említett pecsétjén kasza látható. Külön hely illeti Ócsárd 1726-al datált pecsétjét. A vésnök, vagy a vésetet készítő mesterember valóságos életképet vésett a typariumra. A jelenet aratást ábrázol. Hárman sarlóval aratnak, a negyedik a learatott gabonát rakja kévékbe. Elöl sűrű kalászokkal jelzi a gabonatáblát, hátul 6 db összekötözött kéve a learatott gabonát. Teljesen egyértelmű az a jelenet, ami a képen látható: a parasztok az uradalom hatalmas tábláján aratnak. (Ócsárd a bólyi Batthyány uradalomhoz tartozott.) Ez a pecsét teljesen eltér a megszokottól, ilyen részletes, mozgalmas képszerű ábrázolás sem Baranyában, sem az eddig megjelent, más megyékhez tartozó falvakról szóló pecsétismertetésekben nem található. Nyilván az aratás, betakarítás ünnepét, az aratóünnepet ábrázolták Bodolya (ma Bodolyabér) pecsétjén, melyen három hosszúruhás női alak fejük felett gabonakoszorút tart (1784). A learatott, kévékbe kötött gabona ábrázolás gyakori a pecséteken. Ez jelképesen 2—3, szárán átkötött gabonaszál is lehet, de gyakori a nagy, sok szálból átkötött kéveköteg is. Ipacsfa pecsétjén a vastag kötegből 6 szál emelkedik ki, Husztót pecsétjén 6 szál van száránál összekötve, Katádfa pecsétjén rendkívül plasztikusan ábrázolt hatalmas kéve látható. A legtöbb pecsétnél a kéve mellett más jel is található, míg Katádfánál kizárólag csak a földre állított hatalmas kévét ábrázolták. A betakarítás és a cséplés a pecsétek között ritkábban fordul elő, kizárólag csak a csép ábrázolásával találkozhatunk. Baranyában Gorica pecsétjében található a csép, gereblye és fejsze társaságában. Ebben az esetben a gereblye is a betakarítás eszközének számít. Elképzelhető, hogy a typariumot megrendelő falusi elöljáróság azt szerette volna elérni, hogy a pecsétképen a szántástól az aratásig minden rajta legyen. Nyilvánvaló azonban az, hogy egy 20—25 mm-es átmérőjű pecsétnyomó esetében ez teljesen lehetetlen. Még a leggyakorlottabb vésnök is képtelen erre a feladatra, a nehéz kezű falusi kovácsok — akik a pecsétnyomók zömét készítették —, ilyenkor egyenesen megoldhatatlan feladat előtt álltak, de mégis megkísérelték a lehetetlent. Természetesen lemaradtak a szerszámok, a legfontosabbak azonban mégis rákerültek a pecsétnyomókra (eke, sarló).
