Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Történettudomány - Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban (II. rész)

BARANYA TELEPÜLÉSEINEK PECSÉTJEI II. 149 Szabadszentkirály nemesi község volt. Két pecsétjük ismert. Feliratuk a következő: SIG. OPPIDI. NOBIL. SZABÓ. SZ. KIRAL. 1787 SIGIL. NEMES. SZABAD. SZ. KIRÁLY 1827 Nagypeterdnek két pecsétje volt. Az egyik a már említett DM monogramos, a másikat a nagypeterdi nemesek használták. Később ez a pecsét lett általánosan használatos a faluban: SIGILL: NAGY PETTERT PRETENSI NOBILIS A másik, nemesek által is lakott falu Dinnyeberki volt. Két pecsétjük volt. Az egyiket a falu jobbágyai használták, a másik a nemeseké volt. Ez utóbbinak a körirata: SIGIL. D. BERKIEN. NOBIL. VITA ET BOZO A VITA ET BOZO megfejtése: A Dinnyeberkiben lakó VITTA és BOZO nevű ősi, nemesi családoknak Baranya vármegye 1728-ban igazolta nemességét. Ez évben vették fel őket a nemesi lajstromba.

4 Nyilván nem sokkal ez után készíttették el a pecsétnyomót, melyet a faluban élő két nemesi család közösen használt.

5 A megfejthetetlen feliratú pecsétektől eltekintve egy olyan falusi pecsétet ismerünk Baranya megyéből, mely eredetileg más falu pecsétje volt. Ez OLD. A pecsétjén (pecsétnyomója is megmaradt) OYTO felirat olvasható. Old község a XVIII. század végén és a XIX. században az iratokon, az 1828. évi regnicolaris conscriptioban is Old, legfeljebb Olld néven szerepel. Ugyanígy a II. József 1784—1787. évi összeírásán, valamint a falu 1767. évi urbáriumában is. A XVIII. századi összeírásokban a falu más néven szerepel. 1752-ben az Eszterházy birtokhoz tartozó mai Old község neve Űjtó, 1748 előtt Veteráni birtokhoz tartozott és Űjtó néven szerepelt, 1728-ban Uytó, 1727-ben Uytó, 1723-ban Uitó, 1713—1721-ben Uitó, az 1720. évi regnicolaris conscriptioban Ujtó. Tehát a falunév XIX. századi megváltozása után a pecséten lévő régi nevet használták s ezért, bár ez év megjelölése nélküli, a XIX. században az nem készülhetett. 1727-ben az y-ra ugyanúgy két pontot tettek mint a pecséten. A 30-as évek előtt írták csak y-nal a falu nevét, tehát a pecsétnyomó nem készülhetett a század második felében sem. A török utáni első összeírásokban is szerepel. Az 1696-os Portalis összeírásban a fiskális 4 Andreczky József: В arany a vármegye nemesei. Pécs, 1909. Taizs ny. 105—112. p. 5 A pecsétnyomóra a Bozo család nemesi címerét vésették. G

01d község nevének változásával kapcsolatban: Baranya megyei Házi Adó összeírások 1696—1752 B. m. L. (kincstári) birtoknak jelzett falu Uytó néven fordul elő. Pesty szerint a régi Ujtó és még ma is Ujtónak nevezett puszta helyén állott. Ujtót szerinte Ojtónak is használták. Az 1860. évi úrbéri térképen Torjánc mellett a mai Old községtől délre szerepel Ujtó puszta és Ujtó dűlő. Feltételezhetően ott lehetett a régi falu. Nevét a közelében lévő tóról, vagy a Dráva tónak nevezett holt-ágról kapta. (A többi tó, vagy holtág a Kerektó, Füzestó, Pápató, Szigetfarka-berek, Csatornadűlő, Piókás-völgy stb.) A kérdés most az, hogy ez egy falu volt-e mindig, vagy két faluból alakult? Pesty szerint a falu a török alatt háromszor változtatta helyét. Ezt látszik alátámasztani Fényes Elek is. Szerinte Old más néven Újfalu. Tehát a helyváltoztatás során a régi Ujtó helyett Újfalu lett a falu neve. Csakhogy még a XVIII. században is Ujtó a falu neve. Az 1554. évi török defterben Ujtó és Öd is szerepel. Az 1564-es dicalis conscriptionban külön-külön említik Old és Ujtó falvakat. Az Öd régies Old. Abban az időben a falvak igen gyakran változtatták a helyüket. Itt is ez történt, amihez hozzájárult a török veszély is. Mivel a Dráva-menti holtágak között jobban meg lehetett bújni, akik a zavaros időket átvészelték, Ujtóba menekültek. A XIX. században a falu ismét visszaköltözött a régi helyére, amit ismét Óidnak neveztek el. Valószínű igen kevesen maradtak meg, s így egy faluba olvadtak össze. Pecsétet azonban újat nem csináltattak, maradt a régi Oyto. feliratú. Ez a pecsét tehát mindenképpen egy megszűnt falu pecsétje.

6 Az évszámok a pecsétnyomó készülésének az évét jelentik. Leggyakrabban a körirat szövegében szerepel, előfordul azonban külön is, általában a képmezőben, vagy más kiemelt helyen. Az évszámokkal megjelölt pecsétek között az 172x-el jelöltek külön figyelmet érdemelnek. Szó volt már arról, hogy az 1724. évnek külön jelentősége volt a baranyai pecsételőfordulásoknál. Az x-el jelölt pecsétek is ebben az időben készültek. Miért jelölték x-el? Ez a jelölés feltételezhetően baranyai specialitás. Tanulmányozva az 1724 és 172x jelzésű pecséteket, meg lehet állapítani, hogy ezen pecsétek túlnyomó többsége egyugyanazon vésnök műhelyéből kerültek ki, ugyanazok a motívumok szerepelnek a pecséteken, az írás azonos kézre vall, még a méretük is általában megegyezik ezen pecséteknek. Regnicolaris Conscriptio 1828 B. m. L. Old falu Urbáriuma 1767. B. m. L. Ürbéri Iratok Old község úrbéri térképe B. m. L. Pesty: Helység, n. VK. 133—134. p. Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára: „Old, máskép Üjfalu" II. kötet 161 p.