Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)
Történettudományok - Madas József: A pécsi Balokány
A PÉCSI BALOKÁNY MADAS József A Balukanya helynév a pécsi iratanyagban első alkalommal 1701. június 3-án fordul elő. Ezt Cserkúti Adolftól, Pécs város egykori levéltárosától és a levéltár anyagának szorgos kutatójától tudjuk. A Pécsi Napló 1909. április 11-iki számában megjelent Conte Vecchy altábornagy, a Tettye ura" című cikkében az alábbiakat írja: „Nemrég ráakadtam Vecchynek a mai napig Pécsett levéltárikig őrzött vaskos csomó eredeti latin és olasz tulajdon kéziratára, s más iratgyűjteményére és ezen közvetlen történeti forrásból ismertetem az alábbi adatokat." Sajnos, jelenleg a Baranya Megyei Levéltárban ez az iratcsomag nem ismert, tehát teljesen Cserkúti közleményére vagyunk utalva. De Cserkútinak sok cikke jelent meg a sajtóban és ezeknek többsége az eredeti iratok alapján ellenőrizhető volt. Az ellenőrzésekből azt a tanulságot lehetett levonni, hogy Cserkúti legfeljebb tévedett néha, vagy nem volt teljes, de mindenkor a talált anyag hű és pontos ismertetésére törekedett. Ezt a Vecchy-féle iratanyaggal kapcsolatban is fel kell tételeznünk és közléseit hitelesnek kell elfogadnunk. E cikkben fordításban közölt teljes adománylevélből idézzük a tárgyunkra vonatkozó részeket az alábbiakban. „Én, de Vincens Keresztény ő csász. kir. felsége jószágainak pécsi prefektusa ... Vecchy Gábor gróf tábornokot ... Pécs város polgárai közé fölveszem, s ... adok ő excellenciájának rétet, mely a szigeti kapu előtt a török moschenál kezdődik és a siklósiúti kőhíd vizénél (a mostani nagykanálisnál) végződik. Határa jobbról a városból a mecset mellett lefolyó víz árka, balról a szerémi megyéspüspök rétje; területe kétszáz kaszaalja, azaz kétszáz embernek ad egy napi munkát. ... Ehhez adok őxcellenciájának szántóföldet az említett kőhídon túl, jobbra a siklósi út mellett, egy tagban hatvan holdat. ... Kelt Pécsett, 1690. évi június 20-án." De a később kegyvesztetté vált Vecchynek el kellett mennie Pécsről — és mint Cserkúti közli — „... 1701. június 3-án egy másik adóssága törlesztéseképpen 610 rajnai forintért eladta Kazó nagyprépostnak kétszáz kaszaalja rétjét és 54 hold szántóföldjét. A rét a városi közkórháznál levő török mosé melletti vízfolyásnál kezdődött, szélességben a Rákóczi-út mentén terült el és a mostani nagy kanálisig leért. Az örök vallomás pontosan leírja határait, s ebben azt olvasom, hogy a nyugati határvonalat képező vízárkon túl van a halastó, az úgynevezett Balukanya és a tó alatt malom áll. S a tó a malommal és a körülötte fekvő szénáskerttel, rétséggel Sztipanich Ferenc városi tanácsos tulajdona. Amint Kazó nagyprépost június 3-án megvette Vecchy rétjét, június 18-án megvásárolta tekintetes Sztipanich Ferenctől 380 rajnai forinton az árok túlpartján, a rét mellett nyugatra fekvő kertet, tavat, malmot, a malom mellett nyugatra fekvő majorsági helyet, ez^alatt 18 kaszaalja rétet, ..." „ ... Kazótól a Sztipanich-féle birtokot a káptalan vette meg. A malmot és a Balukányát a káptalan eladta, a hozzátartozó majorsági hely és rétség a mai napig a káptalan tulajdona." ,, L ..a Balukanya tudniillik török szó és értesülésem szerint annyit jelent, mint az okiratokban előforduló latin piscina: halastavat, haltartályt." Mivel a név ilyen hamar jelentkezik a török után, bizonyos, hogy a malom és a tó már korábban is megvolt, ezt a nevet viselte, ami továbbra is használatban maradt. Egy rét eladásával kapcsolatban írják 1753. november 16-án, hogy szomszédja a rétnek „ab Oriente Capituli Piscina dicta Bologany, a Meridie Pratum ejusdem Capituli ..." Majd 1758. május 24-én egy allodium szomszédja: „a Meridie Lacus Polákány dictus ..." A tanácsülési jegyzőkönyvben 1765. december 23-án „... a Szigethi Kapun kívül Balokánya mellett levő rét ..." került szóba. Későbben, 1788. február 14-én a 205. sz. közoktatási ügyiratban „ ... auser der Szigether Vorstadt in der 19-te Ried bey der Klein Balokanya genennt befindliche Wiesen ..." ügyét intézték. Fentiekből kétségtelenül kitűnik, hogy a szigeti külvárosi mecsettől levezető —, de ma már nem látható — vízárok túlsó oldalán volt egy Balukanya nevű tó és alatta egy malom. Ezt a A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 33 (1988) : 10S—133. Pécs, Hungária, 1989.
