Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)
Történettudományok - Madas József: A pécsi Balokány
A PÉCSI BALOKÁNY 121 Adolf úr a hármas szakbizottság tagjai előtt kijelentette, miszerint a balokánya tón levő uszodát és az egész bérleti idő alatt teljesített beruházásokat és melléképületeket minden kárigényről való lemondás mellett, Pécs szab. kir. város közönségének átadni kész, de mégis feltétlenül kiköti, hogy a város közönsége viszont tőle a mondott uszodát, minden kárpótlási igényrőli lemonlás mellett, úgy amint van, átveszi és őt minden további felelősség terhe alól felmenti, s hogy részére ezért elismerést szavaz. A közgyűlés fentieket jóváhagyólag tudomásul vette és az elismerés fogalmazásával Aidinger János főjegyzőt bízta meg. A március 23-iki közgyűlésen Gunderla Vincze visszalépése következtében a tanács ezen uszodát, miután az átalakítás és építkezésre nézve most már elegendő idő rendelkezésre nincsen, jelenlegi állapotában egy évre nyilvános árverésen haszonbérbe adatni véleményezte. Ezt a közgyűlés elfogadta. De tudomásul vette azt is, hogy bizonyos kisebb, halaszthatatlan javításokat el kell végeztetni. A balokánya tónak tisztítása, miután az jelentékeny költséget venne igényibe és e mellett a mondott tónak tervezett átalakítása folytán mégis a kívánt eredményre nem vezetne, akkorra halasztatik, midőn a végleges bérbeadás felett fog a közgyűlés határozni, és amidőn ezen tisztítás a jövendő bérlőnek kötelességévé tétethetik. Már az április 28-án tartott közgyűlésen jelentették, hogy az április hó 22-én tartott nyilváros árverés és zárt ajánlati tárgyaláson Donner József és Gundrum János, mint egyetemleges vállalkozók által 1874. Május hó 1-től 1875. Május hó l-ig számítandó időtartamra 1132 ft bér ígértetett és kérték az árverés eredményét helyben hagyatni. Mégis azzal, hogy az árverési eredmény csak akkor lesz végleg elfogadható, ha mindenek előtt a víz levezetésére szolgáló és újonnan készítendő árok, valamint az uszodán jelentékenyebb javítások fognak eszközlésbe vétetni. A közgyűlés ezeket jóváhagyta mégis azzal, hogy a költségek a 754 ft. 66 krt. meg ne haladják. A döntő fordulat a tó sorsában az 1874. szeptember 16-án tartott közgyűlésen következett be. Addig a tónak csak a déli, a sziget csúcsáig terjedő része tűnt el a vasútépítés következményeként. Igaz, hogy a tó közepét a takarékosságból épített sziget már előzőleg elfoglalta. De a szépészeti bizottság által ezen a közgyűlésen beterjesztett terv csinált végül is az egykori nagy tóból kis vízmedencét, azt, melyet napjainkban is láthatunk. Igaz viszont, hogy ez a terv csak sok huzavona után valósult meg. Ezért is — a terjedelem lehető csökkentése érdekében — mint eddig is történt, a vonatkozó ügyiratoknak csak lényeges részei kerülnek ismertetésre. A Zsilla Vilmos városi főmérnök által készített részletes terv szerint az uszoda körüli posvány ok megszüntetése, valamint a kifolyó víz levezetésére szolgáló vízi árok látszik okvetlenül szükségesnek. Továbbá szükséges leend a balokánya tónak 3 láb mélységre kiásatása és a mellékelt rajzban előtüntetett szabályozása és a kiemelt földnek a betöltendő tó részeknéli felhasználása. A nagy tó zsilipje tégla falazatból készítendő el. A kis balokányának út melletti része a jelenlegi uszodából kikerülendő fákkal kipilótázandó, valamint ezen tó többi partjai l:3-lanu lejtővel helyreállítandók és védelmükre ág fonyásssal ellátandók. Az északnyugati részre tervezett lóúsztatóba két részről lejárás terveztetik azon okból is, hogy netaláni tűz esetén a vízhordó kocsik külön be és külön kijárattal bírjanak. Az úsztató maga pedig 8 öl széles és 20 öl hosszúra terveztetik s a nagy tótól pilótázott kerítéssel elzáratnék. Az uszoda főbaját képező vízhiány orvoslására kívánatos lenne a nagy balokánya tó feletti kútból jövő felesleg vizet, továbbá a kút melletti forrásokat összeszedve az uszodába vezetni, mely vízmennyiség 24 óránként a hozzáfolyás mennyiségét 2500 köblábbal (78,9 m 3 ) szaporítaná, továbbá a Zsolnay gyárból használatlanul elfolyó mintegy 7000 köbláb (220,8 m 3 ) mennyiségű víz is felhasználandó lenne. De ezen víz gyakran tisztátalan, ennek tisztítására egy vízszűrő lenne felállítandó. Az uszoda medenczéje 30.000 köbláb (946,5 m 3 ) tartalmúra terveztetik, melynek megtöltésére így csak két és fél nap szükségeltetnéd. Végül az uszoda jövedelmezősége és nagyobb kényelem tekintetéből magán fürdő helyiségek felállítását, a két zuhany helynek 6 zuhannyal leendő létesítését ajánlja. Továbbá 100 öltöző szobának felállítását és körül keményen égetett tégla járdának lerakását, a vízmedenczének pedig vízhatlan portland mésszel leendő kivakolását hozza javaslatba. Az uszoda ekkénti felépítése pedig 13.000 ftba kerülne. A város tanácsa fenti javaslatot — illetőleg tervet — elfogadandónak véli és ezen helyiség jövedelmezősége tekintetéből a tó partján levő vendéglő átalakítását, illetve egy díszes épület emelését javasolja 5000 ft-nyi költségkerettel. Végül az uszoda és mellékhelyiségeinek felépítésére bérleti pályázatot vél hirdetendőnek oly formán, hogy az építkezés költségeinek fedezésére a fizetendő haszonbér fordíttassák. A közgyűlés a bemutatott tervet észrevétel nélkül elfogadta, de a Zsolnay gyárból kifolyó vizet vegyészetileg vizsgálják meg és annak birtokában fog dönteni. A szépészeti bizottság a főmérnök közben jöttével készíttessen részletes költségvetést, valamint a bérbeadás tüzetes és
