Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Madas József: A pécsi Balokány

122 MADAS JÓZSEF kimerítő feltételeit dolgozza ki és mielőbb helybenhagyás végett terjessze be. Az 1875. április 5-i közgyűlésen Lechner Gyula tanácsos, mint az állandó szépítési szakbizottság elnöke jelentette, hogy az idő rövidsége miatt a tervezett munkák el nem végezhetők, ezért javasolja, hogy az uszoda ez év augusztus végéig terjedő időre árverés útján haszonbérbe adassék. Jóváhagyták. Ugyanezen közgyűlésen a szépészeti bizottság bejelenti, hogy szakértők szerint a Zsolnay gyárból kifolyó vizet csak nyáron lehet sikerrel elemezni. Ugyanakkor a Balokánya tó mellett létesítendő vendéglőre nézve két tervet terjeszt elő. Az egyik nagyobb és 4611 ft 30 krba, a második kisebb és 2409 ft 10 ikrba kerülne. Végül javasolja, hogy eltérőleg a múlt évi 356 sz. határozatban kimondott kíbérlési eljárástól a város közönsége az uszodát saját költségén építtesse fel. A közgyűlés utasította a Szépítési bizottságot, hogy a jogügyi bizottsággal együttesen a balokánya tó átalakítása, az uszoda és vendéglő felépítésére vonatkozó bérleményi feltételeket kidolgozza és figyelemmel a Zsolnay gyárból kifolyó víz vegyelemzése folytán tapasztalandó eredményre végleges helyben hagyás végett a közgyűléshez annak idején beterjessze. De a város költségén való felépítési javaslat ügyében nem határozott. A közgyűlés május 24-én a 80

3

5072. sz. beterjesztett szerződési tervezet elfogadta és megbízta a bizottságot, hogy annak alapján árlejtést tartva, a netalán jelentkező vállalkozni szándékozókkal egyezséget megkísérelve, az eredményt végleges helyben hagyás végett terjessze elő. Az 1875. november 4-én tartott közgyűlésen a Szépítési bizottság jelentette, hogy az ajánlattevő Gunderla Vincze szerint a tó és uszoda nem lenne a szépítési igények által annyira követelt új terv szerint felépítve s évenként csak is 400 ft-ot ígér béröszlet fejében fizetni, holott az uszoda a jelenlegi karban 4 hóra 1300 ft bérjövedelmet hozott. A közgyűlés határozatában Gunderla Vincze ajánlatát elutasította. Minthogy pedig az uszodának tervszerinti felépítésére mindez ideig vállalkozó nem jelentkezett, utasíttatik a város Tanácsa, hogy a jelenlegi uszodát — a múlhatatlan szükséghez képest kijavítván — évről évre mindaddig rendes árverezés mellett bérbe adja, míg a pályázatnak eredménye nem lesz. Az 1876. évi március 27-iki közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a Balokányi nevű uszodát és hozzá tartozó 306 négyszögöl földrészletet április 1-től 1877. március 31-ig 1220 ft-ért Steiner Berta vette bérbe. A Balokányi tó és korcsma bérlője április 1-től 1877. március 31-ig Janitsek György pécsi korcsmáros. 300 ft-ért. Az újjáépítésre vállalkozó azonban továbbra sem jelentkezett. Ezért a közgyűlés 1877. március 28-án hozott jóváhagyásával a korcsmát, a hozzá tartozó Balokány tavat és a mellette fekvő üres telket Janicsek Györgynek április 1-től három évre, évi 300 ft-ért bérbe adták. Az uszodát pedig a hozzá tartozó térrel Weisz Bernát és Sohr Lipót vette bérbe, ugyancsak három évre, évi 925 ft-ért, de azzal, hogy a város évente 300 ft értékű javítási munkát elvégez. A közigazgatási bizottság javasolta 1877. augusztus 27-én a közgyűlésnek, hogy a Balokánya nevű uszoda már a jövő idényre kiépíttessék. Ezért utasíttatott a Tanács, hogy ez ügyben vállalkozókkal tárgyaljon és az eredményt a közgyűlésnek jelentse. Ám sem a tárgyalások nem vezettek eredményre, sem a vállalkozók nem jelentkeztek, így a tanács 1878. július 22-én azt volt kénytelen a közgyűlésnek jelenteni, hogy a korhadt uszodát megfelelő módon és gyorsan javítani kellett és ezzel kapcsolatban az évi költségkeretet 62 ft-tal túllépték. Ez nem okozhat meglepetést, hiszen Engel Adolf az uszodát már húsz éve építette, még pedig nyilván gondosan és jól, hogy ennyi ideig is eltartott. Mivel a város vezetősége még mindig nagyobb súlyt helyezett a minél magasabb bérleti díj bevezetésére, mint végre egy jó uszodát adni a város közönségének, tovább halogatta az építkezést és az 1880. márcus 15-én tartott közgyűlés hozzájárult, hogy a f. évi április hó 1-től számított újabb három évre Janicsek György bérelje a korcsmát évi 401 ft-ért, az uszodát és tartozékait pedig 1001 ft-ért. De mert a korcsma fontosabb volt az uszodánál, határozatilag azt is kimondta, hogy a korcsma a bemutatott terv és költségvetés szerint még ebben az évben a város közönsége költségén átalakítandó, ezért a zárt ajánlati tárgyalással egybekötött nyilvános árlejtést meg kell tartani. Majd május 24-én Körösztös Imre építési vállalkozó 672 ft. 94 kros vonatkozó ajánlatát elfogadták. Az uszoda pedig maradt. Az 1882. november 27-iki közgyűlés 1883. április 1-től további árom évre meghosszabbította Janitsek György bérletét évi 1238 ft-ért, de azzal a kikötéssel, hogy ha a város által új uszoda építése rendeltetik el, a bérlet minden kárpótlás nélkül megszűnik. Ám erre nem került sor. Mégis, az 1883. november 22-iki közgyűlés a fürdő kérdésével foglalkozva utasította a tanácsot, hogy a már elkészített tervet vizsgáltassa felül, az esetleg felmerült szempontok szerint módosítsa. Utasítást adott arra is, hogy különös gondja legyen arra, hogy a valódi szegé-