Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - B. Horváth Csilla: Egy pécsi fényképész munkásságáról. Kozma Gizella (1903–1974)

EGY PÉCSI FÉNYKÉPÉSZ MUNKÄSSÄGÄROL Kozma Gizella (1903—1974) B. HORVÁTH Csilla Az 1930-as év sok problémát hozott Pécsett mind a város lakóinak, mind annak vezetőinek. A gazdasági válság egyre jobban éreztette a hatását. Növekedett a munkanélküliség. A város különböző „ínségmunkák" szervezésével próbált enyhíteni ezen, nem sok sikerrel. Ilyen munka volt a Széchenyi tér rendezése, a tüdőszanatórium építésének megindítása, a városi bérházak és a budai, illetve a pécsváradi vámházak megépítése.

1 A gazdasági válság egyaránt sújtotta a gyárban dolgozókat, az önálló kisiparosokat és segédeiket is. A Dunántúl с újság Miből élünk? címmel 16 részes sorozatban mutatta be a legnehezebb helyzetben lévők sorsát. A fűszeres, a lakatos, a szabó, az asztalos, a kőműves, a szobrász, a vincellér, az utcaseprő, az anya és két lánya, akik kézimunkázásból élnek, a vásározó, a tanítók, a kucséber és a magyar—német levelező mondja el, hogy heti 6—25 pengő közötti keresetből tartják el családjukat. A legtöbben saját mesterségüknek legkiválóbbjai voltak, ezt kitüntetéseikkel és okleveleikkel bizonyították is.

2 Sokan próbálkoztak különböző műhelyeket, üzleteket létrehozni, de ezek nagyrészt tiszavirág életűek. Erről a jelenségről tudósított a Dunántúl. ,,A megélhetés emberemlékezet óta nem rakott olyan súlyos terheket Pécs lakóinak vállaira, mint manapság ... Augusztusban 81-en váltottak iparengedélyt és 32-en szüntették be. Kb. 2—3 év óta folyik az iparengedélyek kiváltása és beszüntetése ilyen szokatlan nagy tempóban. A szomorú helyzet az, hogy aki mint iparossegéd nem talál munkaalkalmat, kiváltja az iparengedélyt és önállósítja magát. Csakhamar rájön azonban arra, hogy mint önálló iparos sem boldogul és csalódottan beszünteti iparát. Soha ennyi szatócsüzlet, élelmiszerüzlet, tej kimérés és más képesítéshez nem kötött üzletre nem adtak ki annyi iparengedélyt, mint az utolsó években. Csupa kapkodás, próbálkozás és csalódás. Igen sokan vannak, akik július elején váltottak 1 Dunántúl 1930. szept. 5. 5. p. 2 Dunántúl 1930. jún. 6—jűl. 14. iparengedélyt és egy hónap keserű csalódása elég volt ahhoz, hogy a másik hónap elején már lemondjanak az önállóságról. Stagnálás minden vonalon, ez ma a szomorú pécsi helyzetkép."

3 Ez év szeptemberében nagyszabású, kb. 1500 munkás részvételével tüntetést szerveztek a szociáldemokraták vezetésével a munkanélküliség és az országos események hatására.

4 1930-ban Pécsett a fényképész iparban hárman próbálkoztak tartós üzletet létrehozni, Füredi Gyula, Zsabokorszky Jenő és Kozma Gizella. Hármójuk közül ez csak Kozmának sikerült. Ebben az időben a városban 14 fényképész dolgozott. Ezeknek a konkurenciája mellett kellett a biztos egzisztenciát megteremteni egy 27 éves önálló nőnek. A család Kozma Gizella 1903-ban született Pécsett. Családja az 1800-as évek elejétől kezdve itt élt. Apai dédapja Kozma Mátyás a budai külvárosban volt földműves és szőlő tulajdonos. Nagyapja Kozma István szintén gazdálkodó, földje a Megyer dűlőben, szőlője a Sátortábor területén volt. Az apa Kozma József 1877-ben született. Elemi iskoláit kijárva nem akart apja földjén dolgozni, iparos akart lenni. Ezért a helyi Ruepprecht harangöntő és gépgyárba ment lakatos inasnak az 1890-es évek elején. Miután felszabadult, rövid ideig az akkor épülő Nemzeti Színház építésén dolgozott. Hamarosan Németországba ment tudását fejleszteni. Másfél év múlva hazatért, s azzal a szándékkal jelentkezett nevelőanyjánál, hogy tovább szeretne tanulni. Miután az engedélyt és a pénzt megkapta rá, elindult, s 1898-ban már az Altenburgi Technikum tanulója. Két év múlva letette a hajógépész vizsgát, s a Norddeutscher Loyd hajózási vállalat alkalmazottja lett. Járt Amerikában és Ausztráliában is. Katona idejét is a haditengerészetnél töltötte. 3 Dunántúl 1930. szept. 3. 2. p. 4 Dunántúl 1930. szept. 2. 4. p. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988): 151—167. Pécs, Hungária, 1989. 4