Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében III.

86 CSERDI ANDRÁS 1. 7 esetben nőtt a dűlő területe és nőtt az átlagos birtoknagyság. 2. 3 esetben nőtt a dűlő területe és csökkent az átlagos birtoknagyság. 3. 3 esetben csökkent a dűlő területe és nőtt az átlagos birtoknagyság. 4. 3 esetben csökkent a dűlő területe is és az átlagos birtoknagyság is. Az összegző kép alapján azt tekinthetjük általános esetnek, hogy nőtt a terület és ezzel együtt nőtt az átlagos birtoknagyság is. A gazdaságok átlagterületének növekedése az egyes dűlők területének csökkenése ellenére is érvényesülni tudott, de nem minden esetben. A táblázatból levonható további tanulság lehet az, hogy az átlag alatti gazdaságok száma mindkét időpontban meghaladta jóval az átlagos nagyság feletti gazdaságok számát. Ez alól 1864-ben két ízben találtunk kivételt, a Hajdútemető és a Somági rét esetébe. 1890-ben egy kivétel volt már csak, a Somági rét. Az átlag alatti gazdaságok számának növekedése a két időpont között bizonyítja a falusi alsóbb rétegek relatív lemaradását. E szempont miatt, ennek a kérdésnek érzékletesebb bemutatása érdekében, érdemes megvizsgálni azt, hogy miként alakult dűlőnként a két szélső pólus birtoka. Az átlag alatti és az átlag feletti gazdaságok dűlőnkénti összehasonlítása a következő adatsort adja. 1864. Átlag feletti Átlag alatti Dűlő gazdaságrészek gazdaságrészek átlagos átlagos száma száma nagysága nagysága D D Beltelek 24 2627,6 48 795,6 Berek 20 1744,5 34 492,4 Kövestető 16 3216 30 502,5 Hajdútemető 14 3742,6 9 1210,6 Cseresnyág 24 3204,9 30 779,4 Palántág 22 3259,5 38 805,5 Kölesföld 14 2079,5 16 962,3 Kenderföld 16 1046,2 31 448,9 Káposztás 18 322,8 23 153,6 Körtvélyes 14 1426,1 31 683,6 Dávidföld 21 2779,1 24 1245,9 Somági rét 15 1442,9 9 788,3 Nyáros 20 2782 25 1038,4 Somágköz 10 3031,4 13 918,7 Nagy Tőfa 15 4020,6 30 1455,2 Szalay tető 21 5104,7 30 1406,3 összes átlaga 2614,4 855,4 1864. 1890. 1864—1890. Dűlő к ülönbözete D D D Beltelek 1832 2405,1 + 573,1 Berek 1252,1 1250,1 — 2,0 Kövestető 2713,5 3077 +363,5 Hajdútemető 2532 2672,9 + 140,9 Cseresnyág 2425,5 2870,9 +445,4 Palántág 2454 2418 — 35,3 Kölesföld 1117,2 790 —326,7 Kenderföld 597,3 820,5 +223,2 Káposztás 169,2 217,8 + 48,6 Körtvélyes 742,5 997,7 +255,2 Dávidföld 1533,2 2098 +564,8 Somági rét 654,6 744,1 + 89,5 Nyáros 1743,6 2059,2 +315,6 Somágköz 2112,7 2091,8 — 20,9 Nagy Tőfa 2565,4 3227,2 +661,8 Szalay tető 3698,4 3675,7 — 22,7 Összes átlaga 1758,9 1963,4 +204,5 1890. Átlag feletti Átlag alatti gazdaságrészek gazdaságrészek ima átlagos száma átlagos nagysága nagysága • D 26 2995,4 48 590,3 21 1733,5 34 483,4 16 3559 30 482 7 5085,4 10 2412,5 26 3549,1 45 678,2 21 3261,3 39 842,6 13 1845,5 20 1055 15 1227,9 30 407,4 17 373 25 155,2 18 1524,5 25 526,8 18 3236,8 27 1138,8 11 1589,3 9 845,2 16 3120,6 30 1061,4 8 3328,3 13 1236,5 14 4556 31 1328,8 20 5153,4 28 1477,7 2878,4 918,8 Mielőtt a táblázat adatait értékelnénk, a kapott adatokból készítsünk a könnyebb áttekinthetőség kedvéért egy újabb táblázatot, amelyben az egyes időpontok átlagon felüli és átlagon aluli területei közti különbséget adjuk meg. A táblázat segítségével lényegében a falu gazdaságait dűlőnként is két pólus köré csoportosítottuk. Egyikbe tartoznak azok a gazdaságrészek, amelyek egy-egy dűlőben nagyobb területet foglaltak el, a másikba pedig azok, amelyek a legkisebbeket. Ez a részletezés nem az egyes személyekhez visz közelebb minket, mivel előfordulhat, hogy valakinek az egyik dűlőben a legnagyobb területtel rendelkezők között, a másikban pedig a legkisebb földdarabbal rendelkezők között van a helye. A táblázatok segítségével a földbirtok polarizációjáról kaphatunk árnyaltabb képet, mivel a benne levő adatok azt tükrözik, hogy az átlagtól dűlőnként hány gazdaság távolodott el, milyen irányban és milyen mértékben.