Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Történettudományok - Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953

294 NÁDOR TAMÁS A pécsi, illetve baranyai énekkarok rádiószereplésének sorát a Rácvárosi Polgári Daloskör nyitotta meg, 1932. február 26-án. Rácvároson, az egykori baranyai dalosünnepek színhelyén 1923 őszén alakult dalárda, amelyet 1927-től Kerényi (Keller) János vezetett. Sikeresen szerepeltek országos dalos versenyeken. A vegyeskarrá bővült együttes 1930. máj. 18-án a pécsi daloskerület megalakulásakor a Pécsi Nemzeti Színházban mutatkozott be. A népművelés terén kifejtett munkásságáért a minisztérium rádióval ajándékozta meg a kórust.

14 (Előbb utaltunk arra, hogy Rácvároson volt a legtöbb rádióelőfizető a postaigazgatóság területén!) Rádiószereplésükről a Dunántúl с napilap részletesen tudósította olvasóit: „Pénteken reggel utazott fel Budapestre a 32 tagból álló lelkes gárda Keller János tanító, karmester és Vadas Gábor zenetanár kíséretével. A kitűnő hanganyagú, fegyelmezett gárda, amely már sok dicsőséget szerzett községének éppúgy, mint a baranyai dalkultúrának, 45 perces hangversenyt adott az ambiciózus Keller János tanító vezénylésével és Vadas Gábor zongorakísérete mellett. A dalkör változatos műsorán a magyar műirodalom gyöngyszemei szerepeltek."

15 Érdemes a műsort idézni: 1. Pikéthy: Jelige. 2. Ujj J.: Debreceni nóták. 3. Pikéthy: A szép Balaton mellől. 4. Lányi: Messze innen... Lángoló vörösben. 5. Szentgály: Szerenád. 6. König P: Kardal. 7. Harmat: Népdalok. 8. Vince-Kulinyi: Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország. E — mai szemmel nézve — meglehetősen vegyes értékű számokból álló program jellemző a korabeli dalárdák műsorpolitikájára. A pécsi Szeráfi kórus ennél igényesebb, elsősorban egyházi művekkel szerepelt 1934. június 30-án a rádióban, Agócsy László vezényletével» Sass Dezső zongorakíséretével. 1. J. de Prés: Tengernek fénylő csillaga. 2. Vulpius: Spiritus sancti gratia. 3. Lotti: Regina coeli. 4. C. Franck: Panis angelicus (szóló: N. Szigethy Ilus). 5. Király-Kőnig: Tu es Petrus. 6. Harmat A.: Jézusomnak szívén. 7. Agócsy László: a) Magyar szentekről; b) Mondj szívem dalt. 8. Halmos L.: A 97. zsoltárból. 9. Sass Dezső: Szent Ferenc „Naphimnusza". Tehát két pécsi szerző (Agócsy és Sass) műve is elhangzott a rádióműsorban.

16 Ebben az évben pünkösd két napján ünnepelte a Pécsi Polgári Daloskör fennállásának 50. évfordulóját. Erre az alkalomra a daloskör rendezte meg а Ш. országos iparos dalosversenyt, melynek záró díszhangversenyét 1934. május 21-én a rádió is közvetítette Bp. I. hullámhosszán 20.15 —21.50-ig a pécsi Nemzeti Színházból.

17 14 Várnai Ferenc: Daloló Baranya. Pécs, 1971. 55. p. 15 Dunántúl, 1932. febr. 27. Kerényi (Keller) János (1893-) karnagy, rácvárosi igazgatótanító. — Vadas Gábor (1893—1969) orgonaművész, zenetanár. 16 A Pécsi Szeráfi Kórust 1929-ben alapította Agócsy László karnagy zenetanár (1906—). A kórus dalosversenyeken jelentős díjakat nyert. Rádiókoncertjükről: Rádióélet, 1934. VI. évf. 26. sz. (Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. 116. p. — Várnai Ferenc: Daloló Baranya. 83. p.) — Sass Dezső (1903—) zongoraművész, zeneszerző, zenetanár. 17 A Dunántúl 1934. máj. 23.-i számában részletesen beszámol a kétnapos ünnepségről, az országos dalosversenyről és a rádió által közvetített hétfő esti díszhangversenyről, melynek első A könnyű műfaj pécsi képviselőinek nevével is találkozunk a rádióműsorban. 1932. május 75-án, pünkösdhétfőn Bp. I. hullámhosszán 17.00—18.15-ig részletek hangzottak el a Lívia с revüoperettből. A Pécsi Nemzeti Színházban bemutatott és 10 előadást megért operett szövegét Galetta Ferenc, verseit Schmidt László dr. és Adorján László írta. Zenéjét Kari Lajos dr. szerezte, akinek a két világháború között könyv- és zeneműkereskedése volt a pécsi Király utca és Felsőmalom utca sarkán.

18 A rádiókoncerten a m. kir. operaház tagjaiból alakult zenekart Polgár Tibor vezényelte. Kovács Ilonka és Galetta Ferenc énekelt. A Rádióélet kritikusa nem a legkedvezőbbet írta a műsorról: „Miért adta elő a Stúdió a Lívia revüoperett részleteit? Hogyan vehetett el a joggal szórakozni vágyó előfizetők ünnepi délutánjából több mint egy órát erre? Százszor inkább cigányzenét kérünk az ilyesmi helyett!"

19 1932-ban közvetített először Pécsről irodalmi műsort a Rádió. Pécs irodalmi életét abban az időben a Dél-Dunántúl és Pécs kulturális, irodalmi életének fejlesztésére 1931-ben alapított Janus Pannonius Társaság képviselte, illetve ennek folyóirata, a Sorsunk.

20 Felolvasó ülései jelentős irodalmi eseményt jelentettek, és természetesen a kor szellemét, világnézetét tükrözték. A rádió is több alkalommal közvetítette élő, egyenes adásban a felolvasó üléseket a vármegye háza nagyterméből. 7952-ben két alkalommal is. Február 24-én, Budapest I. 17.30—18.45. „Az elnöki megnyitót Surányi felében a díjazott kórusokat hallhatták országszerte. Szeghő Sándor: Bakanóták с kórusművét a kezdő csoportban első pécsi Levente Dal és Zeneegylet Kórusa énekelte (karnagy: Tóth Aladár). A nehéz népdal-kategóriában I. helyezett pécsi Bőrgyári Dalárda (karnagy ugyancsak Tóth Aladár), a könnyű műdal-kategória díjazottai közül a pécsi Dohánygyári Munkások Dalkara Szentkereszty Elemér vezényletével Siklós Albert: Száll a felhő с művét mutatta be, míg a jubiláló Pécsi Polgár Daloskör Farkas Nándor: Zengjetek dalt с kóruskompozícióját szólaltatta meg. A királydíjas Pécsi Dalárda vegyeskara a pécsi zenekedvelők és a 8. honv. gy. e. zenekarának kíséretével bemutatta Fránek : Zách Klára с drámai művét. Személyek : Zách Klára: Varga Etus. Királyné: P. Ludwig Vilma. Kázmér: Vidos József dr. Zách Felicián: Szilárd Leó dr. Király: Schneider József. 18 „Livia a stúdióban". Dunántúl, 1932. máj. 15. Az operett bemutatója 1932. épr. 9-én volt. A Pécsi Napló (Független politikai napilap) 1932. ápr. 10-i számában írta: ,,A mai est meghozta a színházi szezon egyik legértékesebb eseményét, a Livia bemutatóját. A bemutató nagy, egészen kivételes, forró sikert eredményezett Kari Lajos dr-nak és Galetta Ferencnek, az operett szerzőinek és az összes szereplőknek egyaránt." — „Ebben a darabban lépett először színésznőként színpadra Rökk Marika, aki addig — 17 éves volt akkor — csak mint gyermektáncosnő szerepelt. Szépsége, boszorkányos akrobatikus táncai fergeteges tapsokat arattak, a darab közel egy hónapig ment egyfolytában. Vidéken — akkor — ritka rekord" — írta „Félévszázad ősbemutatói a Pécsi Nemzeti Színházban" című visszaemlékezésében Werner István a Pécsi Színpad 1955. áprilisi számában. — Kari Lajos dr. (1902—) könyvkiadó-, könyv-, zenemű-, papír- és írószerkereskedelmi k. t. Alapítva: 1896. — Galetta Ferenc (1889—1974) elsőrangú és népszerű operettbonviván volt, azidőben Pécsett. (A magyar színészet nagy képeskönyve. Corvina. 1984. 143. p.) 19 Rádióélet. IV. évf. 22. sz. ,0 László Lajos: Sorsunk. A pécsi Janus Pannonius Irodalmi Társaság folyóirata. Pécs, 1966.