Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)
Történettudományok - Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953
PÉCS A RÁDIÓBAN 295 Miklós, a pécsi származású író mondja, aki »Költészet és valóság« című előadásában gondolatainak eredetiségével és gazdagságával, stílusának szépségével és lendületességével egyképpen magával ragadja hallgatóságát. A felolvasó ülés másik illusztris előadója Ravasz László református püspök, a Janus Pannonius Társaság tiszteleti tagja: »Mitől féljünk és mitől ne?« címmel olvassa fel írását. Végül Kocsis László »A négytornyú dóm« c. költeményét olvassa fel" — tájékoztat a korabeli r • r 91 ujsag. A következő alkalommal 1932. május. 5-án közvetítette Budapest I. a Janus Pannonius Társaság felolvasóülését 17 órától 18.30-ig. „Zsúfolt a karzat is, ahol a pécsi hölgyek színes koszorúja érdeklődéssel lesi az előadó megérkezését. Az ülés megnyitása azonban késik, mert Budapesten vihar van és a rádió szünetet tart. Negyedórai várakozás után a stúdió bekapcsolja a pécsi mikrofonokat, bevonulnak az előadók és a társaság tagjai." Fischer Béla elnöki megnyitója után „Klebelsberg Kunó gróf volt kultuszminiszter novellisztikus stílusban megírt, megkapóan érdekes Goethe tanulmányában a germán szellemóriást és a szerencsétlen életű humanista költőt, Janus Pannoniust állította egymás mellé... Tolnai Vilmos dr. a pécsi egyetem professzora Bárd Miklósnak, az országos nevű poétának egy hangulatos baranyai versét olvasta fel és ennek kapcsán méltatta a jeles poéta líráját... Az előadások sorát Surányi Miklós, a társaság elnöke zárta be, aki »Mi hárman« című filozofikus mélységű, szociális megérzést sugárzó és helyenként a derű arany hímporától friss, végtelenül lebilincselő novelláját olvasta fel frenetikus sikerrel." 22 A 30-as évek egyik népszerű írója volt Dénes Gizella, 23 aki Pécsett élt és számos művének témáját vette szűkebb hazájából. A rádióban 1932. január 7-én „Két fekete szem" című novelláját olvasta fel. A Rádióélet az írónő fényképét is közölte. Dénes Gizella nevével 1936. március 2-án találkozunk ismét, ekkor 19,30— — 20.50-ig „Szerencse fel!" című hangjátékát közvetítette a rádió a bányászéletről hat képben. Rendezte Ódry Árpád. A főbb szerepekben: Igazgató — Gellért Lajos; Krizsán, aknász — Főidényi László; Kiszterné, munkásasszony — Halmi Margit; Szervina, a lánya — Somogyi Erzsi; Szervina vőlegénye — Apáthy Imre; Geloff, bányász — Bodnár Jenő. A pécsi — Pécshez, Baranyához kötődő — írók közül megszólalt Kodolányi János is. „Kodolányi ezúttal először kerül mikrofon elé, vasárnap délután mond érdekeseket a magyar népkultúráról" — olvashatjuk a 21 Dunántúl, 1932. febr. 24. — A febr. 25.-i számban részletes beszámoló a felolvasó ülésről. — Surányi Miklós (1882— 1936) baranyai származású író, a Janus Pannonius Társaság elnöke. - Kocsis László (1891-1973) Pécsett élt papköltő. 22 Dunántúl, 1932. máj. 8. — Részletes beszámoló a máj. 10-i számban. Fischer Béla (1877— 1953) Baranya vármegye alispánja, sokat tett a város és a megye kulturális életének érdekében. — Tolnai Vilmos (1870—1937) irodalomtörténész, 1925től a pécsi egyetem tanára, 1934-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 23 Dénes Gizella (1897- 1975) Pécsett élt írónő. Rádióélet műsorelőzetesében 24 , majd arról számol be a cikk, hogy a Kodolányi család nagy rádiós. Ellene van minden rádiós demagógiának, minden csakazértis műsorlerántásnak. Bátran és szintvallón a klasszikus zene híve. Bachot meg Mozartot szereti. Kitűnő vevőgépe van, nagyszerű antennával, még a törököket is hallgatja. Rádió mellett szokott dolgozni. „A rádióban felolvasott novellákat általában rosszaknak tartja, persze novellája válogatja. Jómaga a dunántúli parasztok írója és ebben határozott úttörő; az ormánsági embereket ő hozta be az irodalomba... A néprajzi helyszíni közvetítések különösen érdeklik és ezekre vonatkozóan érdekes tervei vannak. A nép körében még meglevő ősi szokásfoszlányok, szólásmondások megvilágítását szeretné. Ehhez persze nagy néprajzi tudás szükséges, sőt a régi mitológiák ismerete. Új közvetítési területekül elsősorban az Ormányságot ajánlja (Kiscsány, Oszró, Vajszló, egészen Siklósig, felfelé Görcsönyig). Különösen érdekes az ormánysági farsang, a vásár a jószágokra alkuvó parasztokkal és karöltve fel-alá sétáló menyecskékkel... Kitűnő anyagot adhat Pécsvárad, melynek fele magyar és református, másik fele sváb és katolikus. Nagyon öntudatos, nagyon élvezetes beszélgetés esett Kodolányival. Kíváncsi vagyok az előadásra" — fejeződik be a cikk. Kodolányi előadása 1932. június 12-én, vasárnap Budapesti I. hullámhosszán 16.45-kor érdekes lehetett, a kritika is megdicsérte: „Kodolányinak jó mikrofonhangja van, amit mondott érdekes és okos." 25 A budapesti rádióstúdióban felolvasott vagy előadott pécsi vonatkozású műsorok mellett 1932. október 2-án, vasárnap Budapest I. 15.45 —16.30-ig ismét élő közvetítést adott Pécsről. Ezt az alkalmat felhasználva a Rádióélet több oldalon keresztül foglalkozott képekkel illusztrálva Péccsel: „Pécs a magyar Heidelberg" című cikkében. Többek között interjút közölt Fischer Béla vármegyei alispánnal, aki nem régi, de annál lelkesebb rádióhallgató. Kifogásolta, hogy a budapesti műsor vételénél kínos fading-jelenségek zavarják az élvezetet. „Két-három percenként válik élvezhetetlenné a budapesti vétel — mondta a cikkben Fischer alispán —, és bár ez a helyzet az egész megyében, a rádió mégis igen nagy elterjedtségnek örvend, ami a baranyai nép magas szellemi színvonalát, kulturális érdeklődését bizonyítja. Tudom tapasztalatból, hiszen hivatásomból kifolyólag hetenként járom a falut, hogy olyan kisközségekben, ahol egy-két módosabb gazdának van csak rádiója, detektoros vétel nem lévén jelenleg, a ráérő időben, különösen télvíz idején, összegyűl a falu aprajanagyja és hallgatja az okos, tanító szót, a nótát. Tudom, hogy nagyvárosi ember kétkedve fogadja majd, de a rádió legkedveltebb műsorszáma a falun a gazdasági előadás." A cikkíró (k. Halász Gyula) beszélgetett dr. Se24 „Rövid beszélgetés Kodolányi Jánossal." Rádióélet, 1932. jún. 12. — Kodolányi János (1899— 1969) író, a Nyugat utáni nemzedék egyik legkiemelkedőbb tagja. Az újságcikk már mint ismert írót mutatja be a rádióelőadás előtt, jóllehet ezideig csupán néhány műve jelent meg: Szép Zsuzska, Börtön, Kántor József megdicsőülése. 24 Rádióélet, 1932. jún. 19,
