Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház

A ZENGÖVÁRKONYI HÁZ 221 A homlokzatokat az elmúlt hatvan évben egészen az 1980-as évek elejéig fehérre meszelték. Hosszú János azonban elmondta, hogy „Gyerök vótam még, akkor be vót föstve." Leírása szerint a koszorúk, a virágok, a virágtartók és a név is kékesszürkék, majdnem kékek voltak. A renováló kőműves 1982­ben viszont a koszorúknál zöld színt talált, valószí­nűleg egy mélyebb mészrétegen. A vakolatdíszes homlokzatok színezéséről még keveset tudunk. Ba­ranyai és tolnai előfordulásáról Malonyai® tudó­sít bennünket a századforduló idejéből, legutóbb pedig Horkai Imre számol be róla a jugoszláviai Bácskából 20 Mi magunk, amikor a Tolna megyei Sárközben az őcsényi házat bontottuk, oromfalán kék, vörös és zöld festést tártunk föl 1872-es év­számmal datálva 21 . A vakolatdíszítés elterjedéséről a Dél-Dunántúl népi építkezésében a 18-19. század fordulójától vannak adataink, virágkora az 1840-es és 1880-as évek közötti időre tehető. Legjelesebb példáit éppen a Zengő tájáról, a Tolna megyei Sárközből, a Bala­ton déli partjáról, Ormánságból és a Szigetvidékről ismerjük. (Nem térünk itt ki a Dél-Dunántúlon kí­vüli területek, pl. Veszprém vagy Abaúj-Zemplén hasonló korú vagy még korábbi épületeire.) 22 Zengővárkonyban gyűjtéseink szerint régen sok cifra ház állt. Ilyen kadikurát volt a Hosszú-háztól fölfelé a harmadik is egészen az 1960-as évekig, míg csak le nem pucóták. Legszorosabb hasonlósá­got az ugyancsak baranyai sárközi Nagypall 19. század második felében épült házai mutatnak 23 . Oromfalukon megtaláljuk az egy sorban elhelyezett három koszorút, körben a leveles-indás falsáv-sze­gélyt, a tornác végéről nem hiányzik a könyöklő ablak. Ma is áll még egy 1865-ben épült ház, 24 amely a zengővárkonyi háznak szinte minden dí­szítőelemét magán viseli. Kontár kivitelezése azon­ban arra vall, hogy a járatlan kéz a zengővárkonyi előképet csak másolta. A zengővárkonyi vakolat­díszítéshez igen közelálló legkorábbi példát egy 1800-as datálású bakonyai házon tanulmányozhat­tuk 25 A cifra házak nemcsak a vidéki mesterek tudá­sáról, lakóinak díszítő kedvéről, ízléséről vallanak, hanem a paraszti öntudat, értékrendszer ékes bizo­nyítékai is egyben. A falusi kultúrában betöltött szerepük azonos az ünnepi viseletével és festett be­rendezésű tisztaszobáéval. 19 Malonyai Dezső 1912. 471-473. és 478-479. ábrák. 20 Harkai Imre 1983. 42. 21 Zentai Tünde - Sabján Tibor 1984. 22 Zentai Tünde 1980. 84-85, 87. 23 Erre Andrásíaluy Bertalan volt szíves fölhívni a figyelmemet. V. ö. továbbá Nagypall OMF-falukutatási anyagával: Szigetvári János, 1962. 24 Szabó Sándor Petőfi u. 45. számú háza. 25 Bakonya, Lenin u. 44., Palotai István tulajdona, OMF-falukutatási anyag. A házat 1982-ben láttuk utol­jára, ekkorra már vakolatdíszes utcai frontját átalakí­tották. II. Gazdasági épületek A lakóépület folytatásában helyezkedik el a hát­sóépület. Beosztása kamra-nyárikonyha-spájz-hu­száristálló-kacsaól-tyúkól-kocsiszin. Fala kő alapú vályog. Tetőszerkezete a házéval azonos székes te­tő (12. kép). Héjazata cserép. Padlója földes. Ab­lakai, ajtói építéskorinak látszanak. Az épület ko­ráról és készítéséről Hosszú János elmondta, hogy „ ... öregapámnak az apja, szóval nagyöregapám épitötte, a Dékán János, akinek a felesége váraljai vót". Az építés idejét illetően bizonytalan, 1860-62­re teszi. Joó Sára kisgyermekkori visszaemlékezései ugyanezekhez az évekhez fűződnek, de a tornáchoz kapcsolódnak. Meglehet, hogy a két építkezés, hát­sóépületé és mellvédé egyszerre történt. Hosszú Já­nos leánya, Irén nagyanyjától úgy tudja, hogy a hátsó épület régebbi a háznál, és valamikor lakás volt. Bár Hosszú János tudása gazdagabb, konkré­tabb, mégsem lehet eldönteni, melyik emlékanyag származik régebbről. Az épületek vizsgálata alap­ján azonban valószínűbbnek látszik, hogy a hátsó épület újabb keletű a háznál. A ház hátsó oromfala ugyanis két padlásszellőző nyílással készült, melyek közül az észak felé esőt ez a hozzá toldott épület eltakarja. Elképzelhetetlen, hogy ilyen helyre pad­lásablakot nyissanak, hacsak a ház nem korábbi a hozzátapadó külön tetővel rendelkező épületnél. A hátsó épület első helyiségének (13. kép) teré­ben 1921-ben szabadkéményes nyárikonyhát alakí­tottak ki. A kéménnyel egyidejűleg a kéménytől jobbra a sarokban kis spá;'zot választottak le. Az­előtt „A spájz fönn vót a palláson." A spájztól az udvari falig egy kétrekeszes ácsolt hombár foglalt helyet. A hombár eredetileg három rekeszes volt, a harmadik, belső része „ ... le lőtt vágva, amikor a spájz lőtt csinyáva." A spájz most a belső hom­bárrekesz helyét foglalja el. A vele egyidős szabad­kémény aljában 1921 előtt pálinkafőző hel volt ka­zánnal. Körülbelül a jelenlegi füstgerenda vonalá­ban egy 200-230 centiméter hosszú fal húzódott. A fal vége és a hombár között lehetett közlekedni, a nyílást nem látták el ajtóval. Itt dolgozták föl a belső telken és a szőlőkben lévő számtalan gyü­mölcsfa termését pálinkának. Eredetileg tehát a he­lyiség funkciója kamra és pálinkafőző. A hombár a gabona tárolására szolgált, amit a régi ősök ide­jében a palláson tartottak. A hombár fölött rudak voltak a födémgerendákba erősített vaskarikákba bújtatva. Rajtuk függött nyáron a füstölt hús. Amíg elég meleg volt, a kamrában savanyodott a késsel metélt, csomiszlóval hordóba döngölt káposzta is. Hűvösebb időben fölvitték a ház konyhájába érle­lődni. Majd a pincébe került. A helyiségnek alulról tapasztott deszkafödéme van. Amikor itt fölépítették a füstölőt (szabadké­mény, 14. kép), a ház konyhájából hozták át ide a füstgerendát a vaskampókkal ráerősített edényes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom