Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház

A ZENGÖVÁRKONYI HÁZ 221 A homlokzatokat az elmúlt hatvan évben egészen az 1980-as évek elejéig fehérre meszelték. Hosszú János azonban elmondta, hogy „Gyerök vótam még, akkor be vót föstve." Leírása szerint a koszorúk, a virágok, a virágtartók és a név is kékesszürkék, majdnem kékek voltak. A renováló kőműves 1982ben viszont a koszorúknál zöld színt talált, valószínűleg egy mélyebb mészrétegen. A vakolatdíszes homlokzatok színezéséről még keveset tudunk. Baranyai és tolnai előfordulásáról Malonyai® tudósít bennünket a századforduló idejéből, legutóbb pedig Horkai Imre számol be róla a jugoszláviai Bácskából

20 Mi magunk, amikor a Tolna megyei Sárközben az őcsényi házat bontottuk, oromfalán kék, vörös és zöld festést tártunk föl 1872-es évszámmal datálva

21

. A vakolatdíszítés elterjedéséről a Dél-Dunántúl népi építkezésében a 18-19. század fordulójától vannak adataink, virágkora az 1840-es és 1880-as évek közötti időre tehető. Legjelesebb példáit éppen a Zengő tájáról, a Tolna megyei Sárközből, a Balaton déli partjáról, Ormánságból és a Szigetvidékről ismerjük. (Nem térünk itt ki a Dél-Dunántúlon kívüli területek, pl. Veszprém vagy Abaúj-Zemplén hasonló korú vagy még korábbi épületeire.)

22 Zengővárkonyban gyűjtéseink szerint régen sok cifra ház állt. Ilyen kadikurát volt a Hosszú-háztól fölfelé a harmadik is egészen az 1960-as évekig, míg csak le nem pucóták. Legszorosabb hasonlóságot az ugyancsak baranyai sárközi Nagypall 19. század második felében épült házai mutatnak

23

. Oromfalukon megtaláljuk az egy sorban elhelyezett három koszorút, körben a leveles-indás falsáv-szegélyt, a tornác végéről nem hiányzik a könyöklő ablak. Ma is áll még egy 1865-ben épült ház,

24 amely a zengővárkonyi háznak szinte minden díszítőelemét magán viseli. Kontár kivitelezése azonban arra vall, hogy a járatlan kéz a zengővárkonyi előképet csak másolta. A zengővárkonyi vakolatdíszítéshez igen közelálló legkorábbi példát egy 1800-as datálású bakonyai házon tanulmányozhattuk

25 A cifra házak nemcsak a vidéki mesterek tudásáról, lakóinak díszítő kedvéről, ízléséről vallanak, hanem a paraszti öntudat, értékrendszer ékes bizonyítékai is egyben. A falusi kultúrában betöltött szerepük azonos az ünnepi viseletével és festett berendezésű tisztaszobáéval. 19 Malonyai Dezső 1912. 471-473. és 478-479. ábrák. 20 Harkai Imre 1983. 42. 21 Zentai Tünde - Sabján Tibor 1984. 22 Zentai Tünde 1980. 84-85, 87. 23 Erre Andrásíaluy Bertalan volt szíves fölhívni a figyelmemet. V. ö. továbbá Nagypall OMF-falukutatási anyagával: Szigetvári János, 1962. 24 Szabó Sándor Petőfi u. 45. számú háza. 25 Bakonya, Lenin u. 44., Palotai István tulajdona, OMF-falukutatási anyag. A házat 1982-ben láttuk utoljára, ekkorra már vakolatdíszes utcai frontját átalakították. II. Gazdasági épületek A lakóépület folytatásában helyezkedik el a hátsóépület. Beosztása kamra-nyárikonyha-spájz-huszáristálló-kacsaól-tyúkól-kocsiszin. Fala kő alapú vályog. Tetőszerkezete a házéval azonos székes tető (12. kép). Héjazata cserép. Padlója földes. Ablakai, ajtói építéskorinak látszanak. Az épület koráról és készítéséről Hosszú János elmondta, hogy „ ... öregapámnak az apja, szóval nagyöregapám épitötte, a Dékán János, akinek a felesége váraljai vót". Az építés idejét illetően bizonytalan, 1860-62re teszi. Joó Sára kisgyermekkori visszaemlékezései ugyanezekhez az évekhez fűződnek, de a tornáchoz kapcsolódnak. Meglehet, hogy a két építkezés, hátsóépületé és mellvédé egyszerre történt. Hosszú János leánya, Irén nagyanyjától úgy tudja, hogy a hátsó épület régebbi a háznál, és valamikor lakás volt. Bár Hosszú János tudása gazdagabb, konkrétabb, mégsem lehet eldönteni, melyik emlékanyag származik régebbről. Az épületek vizsgálata alapján azonban valószínűbbnek látszik, hogy a hátsó épület újabb keletű a háznál. A ház hátsó oromfala ugyanis két padlásszellőző nyílással készült, melyek közül az észak felé esőt ez a hozzá toldott épület eltakarja. Elképzelhetetlen, hogy ilyen helyre padlásablakot nyissanak, hacsak a ház nem korábbi a hozzátapadó külön tetővel rendelkező épületnél. A hátsó épület első helyiségének (13. kép) terében 1921-ben szabadkéményes nyárikonyhát alakítottak ki. A kéménnyel egyidejűleg a kéménytől jobbra a sarokban kis spá;'zot választottak le. Azelőtt „A spájz fönn vót a palláson." A spájztól az udvari falig egy kétrekeszes ácsolt hombár foglalt helyet. A hombár eredetileg három rekeszes volt, a harmadik, belső része „ ... le lőtt vágva, amikor a spájz lőtt csinyáva." A spájz most a belső hombárrekesz helyét foglalja el. A vele egyidős szabadkémény aljában 1921 előtt pálinkafőző hel volt kazánnal. Körülbelül a jelenlegi füstgerenda vonalában egy 200-230 centiméter hosszú fal húzódott. A fal vége és a hombár között lehetett közlekedni, a nyílást nem látták el ajtóval. Itt dolgozták föl a belső telken és a szőlőkben lévő számtalan gyümölcsfa termését pálinkának. Eredetileg tehát a helyiség funkciója kamra és pálinkafőző. A hombár a gabona tárolására szolgált, amit a régi ősök idejében a palláson tartottak. A hombár fölött rudak voltak a födémgerendákba erősített vaskarikákba bújtatva. Rajtuk függött nyáron a füstölt hús. Amíg elég meleg volt, a kamrában savanyodott a késsel metélt, csomiszlóval hordóba döngölt káposzta is. Hűvösebb időben fölvitték a ház konyhájába érlelődni. Majd a pincébe került. A helyiségnek alulról tapasztott deszkafödéme van. Amikor itt fölépítették a füstölőt (szabadkémény, 14. kép), a ház konyhájából hozták át ide a füstgerendát a vaskampókkal ráerősített edényes-