Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház

222 ZENTAI TÜNDE 12. kép. A hátsóépület keresztmetszete (SZNMAN 1943, 1976) 13. kép. A hátsóépület kamra-nyárikonyha része (SZNMF 27534, 1975) sel (polc) együtt. A bal sarokba hasáb alakú vályogboltozatú kemencét építettek, melynek feneke téglázott, szája előtt rövid padka van. Jobb oldalára rakott-tűzhely et emeltek, sütője majdnem a hátsó falig ért. A kemencét utoljára Hosszú János használta az 1960-as évek elején. Maga dagasztotta kenyeret sütött benne. Azelőtt 1952-ig Dékány Erzsébet öt kenyeret szokott bevetni, kiszedésük után még három-négy lepényt (lángos) sütött. A kemencétől jobbra szögletes testű, téglából falazott katlan foglal helyet (15. kép). A nyárikonyhát fehérre meszelték, a kémény alatti részt mázolták, azaz agyagos vízzel meszelték. A hátsó épület következő része a huszáristálló (16. kép). Keskeny, mestergerendás, deszkamennyezetű helyiség. Kő és vályog falait sok polyvával és szalmatörekkel kevert sártapasztás fedi. Bontatlan ácstokos, egyszárnyú ajtaja és kicsiny, üvegezetlen ablaka van. A bejárattól faltól falig letéglázták, csak a hátsó fal mentén a fajászol alatt és előtt földes, mintegy 150 cm széles sávban. Két ló fér el benne. A huszáristálló rendeltetéséről Hosszú János elmondta, hogy „Utóbb az lőtt, hogy vagy katonát kellött ötetni vagy lovat kellött ötetni. Egy-két ló vót el benne. Még a saráglának a helén ott is van a két vas. (Mikor voltak itt a huszárok lovai? Z. T.) Hát! Ezernyócszázhatvanba, hatvankettőbe. Pár évig csak, nem sokáig. Mer akkó elvitték ükét be Pécsváradra. (Más háznál is voltak? Z. T.) Vótak, igen.