Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)
Művészettörténet - Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalis Mihály készítette első apostolszobrai
A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ ELSŐ APOSTOLSZOBRAI 267 jegyzéseket vezetett, amelyek között a tárgyalt időszakra vonatkozóak is vannak 93 . Segédeket is foglalkoztatott. Az apostolok készítésének idejéből kettőt ismerek Bartalits üzleti könyvéből. Franck Ferenc - aki a hatvanas években szép síremlékeket készített a pécs-budai külvárosi temetőbe - 1852től 1856-ig, Christian Schlittenbauer pedig 1852 első felében dolgozott a szobrásznál 94 . Osvaldné Szőnyinek azt mondta, hogy szobrait mind ő faragta, a segédekkel csak az alantasabb munkát végeztette 95 Ezt a kijelentést fenntartással kell fogadnunk, mivel az adatközlő csak Bartalits működésének utolsó éveit ismerhette. Azt sem feltételezhetjük, hogy az évekig műhelyében dolgozó, magukat nála továbbképző, s később ismert kőfaragó mesterekké vált segédekre 96 nem bízott volna jelentősebb feladatokat. Az apostolokkal egyidőben készült jelentősebb művei Az apostolok készítése nem kötötte le teljesen Bartalits kapacitását. Kisebb megrendelések mellett több nagyszabású művéről is tudunk az 1850-es 2. Bartalits M.: Immaculata. Pécs, Miasszonyunk zárdatemplom homlokzata (1852-55 k.) 93 A más szempontból, fentebb már hozott elszámolás 1848 tavaszáról, a budafai bányában, az apostolok számára kivágott б kőtömbről (JPM, Helyt. Oszt., leltsz. nélk.), elősorolja a napszámosok és a kővágók bérét is. Üzleti könyvében (lásd 38. j.) 1852-től szerepelnek hasonló bejegyzések. 94 Az üzleti könyv bejegyzései alapján Franck (Bartalits Frank-nak írja) Ferencnek 1852. ápr. 10. és 1856. márc. 16. között, Krisztián (sic!) SchUttenbauernek pedig 1852. jan. 11-től júl. 18-ig folyósított bért Bartalits. (Franckról: Szőnyi (1911), 70—72. és 76.) 95 Szőnyi (1911), 78. 96 Szőnyi (1911). évek első feléből 97 . 1852-ben avatják fel a pécs -budai külvárosi temetőben, talán legkvalitásosabb síremlékét, Lickl György zeneszerző- és székesegyházi karnagyét, amelyet a Vörös Mihály kanonok vezette Lickl-emlékbizottság rendelt meg 98 . Ennél is nagyobb munka a pécsi Miasszonyunk zárdatemplom homlokzatára 1852 és 55 között faragott három szobor (Mária (2. kép], ev. János és Ker. Szt. János). Különös jelentőséget ad ennek az együttesnek, hogy méretében és művészi értékében is az apostolok után a legfontosabb műve Bartalitsnak". Az apostolszobrok leírása Egykorú ábrázolások, fotók Azok az ábrázolások, de főleg a régi fényképfelvételek, amelyek 1854 és 1882 között készültek a pécsi székesegyházról, több olyan kérdést megválaszolnak, amelyeket az írott források segítségével nem lehetett tisztázni. A legismertebbek azok a grafikák, amelyeket Ludwig Rohbocknak, a pécsi székesegyházat D-DKről bemutató akvarellezett rajza után nyomtak. 100 Nem tudom, hogy a rajz a helyszínen, v. egy másik ábrázolás után készült-e. Az apostolokat eléggé valósághűen adja vissza, de a dóm tetőgerincét a ténylegesnél jóval alacsonyabban húzza meg, elhagyva a főhajónak a szobrok mögött felmagasodó falát. Több olyan nyomat is ismert, amely nem a Rohbock-féle rajz után készült, de ezeken az apostolok elnagyoltak. A régi, pécsi rajziskola anyagában két olyan, XIX. 97 Üzleti könyvéből (lásd 38. j.) ismert müvei nem mindig datálhatok pontosan. 1852 és 55 között készültek a mélykúti (Bács-Kiskun m.) kálvária-csoport és a bedegkéri (Somogy m.) Szentháromság-emlék is. 98 Kortárs híradás a síremlék felavatásáról : Der Spiegel, (XXV. évf.), 115. sz. (1852. V. 19.), 458. Részletes leírása: Szőnyi (1911), 80-81 .-nél, további irodalommal, csakúgy, mint Szkladányi P.: „Lickl György, a pécsi székesegyház zeneszerzője és karnagya", BH (1979), 13-107. Az elpusztult síremlék domborművének (Lickl halálgéniusz kíséretében) azonos méretű gipszmodell je (v. másolata) a pécsi Belvárosi iskola egykori zenetermében, a déli szárny emeletén, az utolsó helyiség Ny-i falába volt beépítve, felette emléktáblával. Legutóbb - restaurálás után - a Pécsi Zeneiskola új, Sörház u. 13. sz. alatti épületének emeleti folyosóján nyert méltó elhelyezést. 99 A torony két oldalán volt 2 Szt. János elpusztult, ma már csak a homlokzati falfülkében álló „Immaculata" van meg (2. kép). 100 Ludwig Rohbock akvarellezett rajzát - amely az 1850-es évek második felére datálódik - a Történelmi Képcsarnok őrzi (ltsz. : T. 692). Az erről J. Poppel által készített acélmetszet Hunfalvy János: „Magyarország és Erdély eredeti képekben" с munkája II. kötetében (Darmstadt, 1860) jelent meg, de gyakori önálló lapként is, néha utólagos színezéssel. H. Gerhart bécsi cége litografált változatát is kiadta. Az eredeti Rohbock rajz legjobb reprodukciója: MM, V. (1929), 461. A nyomatok képeit magyar kiadványokban többször is közölték.
