Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalis Mihály készítette első apostolszobrai

268 SONKOLY KAROLY sz.-i tanulórajz is van, amelyek úgy ábrázolják a Pollack-féle székesegyház déli homlokzatát, hogy a főpárkányon már ott állnak a szobrok. 101 Dátum nincs rajtuk, de az egyikre a tanulóé alatt Sóstó (Soostó) Gyula rajztanár neve is rá van írva. Esze­rint a két, egyforma, rajziskolai feladatként kiadott témájú lap 1866 és 1882 között készült. 102 Azért fontosak számunkra, mert az alakrajzban ugyan eléggé ügyetlen tanulók igyekeztek híven vissza­adni a látottakat, s a beállításoknál, attribútumoknál előforduló eltérések (mindkettőnél más-más ponto­kon) ellenére is naiv, de hiteles, egykorú képét nyújtják az apostoloknak (3. kép és VIII t, 1-4.). A korabeli ábrázolások közül a legfontosabbak a Friedrich Schmidt bécsi műépítésznek, a székesegy­ház átépítő jenek 1882-ben, a munkálatok megkez­dése előtt, pallérjával, Kirstein Ágostonnal készítte­tett felmérési rajzai. 102á Ezeket két csoportra oszt­hatjuk. Az elsőbe azok a nagyméretű, szépen kidol­gozott lapok tartoznak, amelyeket a pécsi Káptalani Levéltár őriz. 103 Ezek között van a déli homlokzatot ábrázoló is (IX. t, 1.). Az apostolszobrok vizsgálata szempontjából, a rendkívül precíz rajznak nagy hi­bája, hogy a figurákat a homlokzat stílusához ido­mítja, ezenkívül kisebb, de dolgozatomhoz fontos részleteket elhagy, megváltoztat. Szerencsére ez a stílszerűsítés még hiányzik a Kirstein által, a hely­színen készített ceruzavázlatokról, amelyek Szőnyi Ottó hagyatékának egy részével a pécsi múzeumba kerültek (7-8. kép és IX. t, 2.). 104 A néhány vonal­lal felrajzolt skiccek főleg az applikált attribútum részek formájának, helyzetének meghatározásánál nyújtanak nagy segítséget. A legfontosabb források azok a korabeli fotográ­101 BML, pécsi rajziskola anyaga, 4. pallium, 1. és 4. sz. lavírozott tollrajzok. Méretük : 36,4x54,5 és 40,8x54,4 cm. Mindkettő restaurálva, új papírra ragasztva, ami eltakarja a hátukon a Pécsi Városi Múzeum pecsétjét. (A pécsi rajziskoláról újabban: Kopasz Gábor: „Buck József és a pécsi rajziskola első évtizedei", a „Művé­szet és felvilágosodás" с kötetben (Bp. 1978), 353-391. Régebbi, de sok fontos adatot közlő tanulmány: Szie­berth Róbert : „Az iparrajzoktatás Pécsett a XIX. század első felében", PBMEÉ, V. [1912], 133-143.) 102 Várady I. k. (1896), 336. szerint 1828-tól a hatva­nas évek elejéig Pfilf Máté a rajztanító a pécsi belvá­rosi fiúiskolában. Uo., 339. : Soostó Gyulát 1866-ban ne­vezik ki segédtanítóvá. (Neve a BML, pécsi rajziskola anyaga, 4. pallium, 4. lapon szerepel.) 102a Gerecze (1893), 246. (Némelyik rajz Schmidtnek, mint irodavezetőnek a nevével ellátva.) 103 KL, Térképek, rajzok/l. 104 JPM, Helyt. Oszt., Szőnyi O. hagyatékának ide került részében (valószínűleg a Pécsi Városi Múzeum anyagából), 58. 1. 20. leltsz. alatt 29 db, 23,0x28,9 cm-es (álló és fekvő formátumúak is) lap. Ceruzával rajzolt ill. írt felmérési vázlatokat, méreteket, adatokat (né­met nyelven) tartalmaznak. Az apostolokhoz: 1. lap: a székesegyház Ny-i homlokzata az 1. apostollal (7. kép), 12. lap: a D-i homlokzat részletei az első négy apostollal (8. kép és IX. t, 2.). A rajzok az apostolok méretadatait nem hozzák. fiák, amelyeken látszanak az apostolszobrok. Az egykorú újságokból tudjuk, hogy a székesegyházról, impozáns déli homlokzatáról több felvétel is készült az átépítés előtti évtizedekben. 105 Közülük többet is­merek, de most csak azokról lesz szó, amelyeket dolgozatomhoz fel tudtam használni. Ezek - né­hány megállapításom alátámasztására - a nyoma­toknál, rajzoknál megbízhatóbb, hiteles bizonyíték­ként szolgálnak. Időrendben haladva - az általam látott - legkorábbi, 1863 előtti felvételről készült két régi fénykép a pécsi Káptalani Levéltárban, Sző­nyi Ottó hagyatékában található. 106 A kis méretek nem tesznek lehetővé pontosabb megfigyeléseket az apostolokról. Nem így a következő darab esetében, amely egy nagyméretű, jó minőségű, éles, eredeti fénykép, a JPM Helytörténeti Osztályának gyűjte­ményében (VI. t.). Valamikor az 1863 és 1878/79 közötti időben készült. 107 Ezen szépen látszanak még az attribútumok is. Egy másik, jó minőségű, a mai Szent István tér DNy-i része felől készített felvételen - amelyet csak 1925-ös reprodukciójáról ismerek - a püspöki palota részben eltakarja a szé­kesegyház déli homlokzatát. 108 A fotót, amelyen csak a keleti 8 szobor látható, nem tudom pontosan datálni. A Pollack-féle székesegyház főhomlokzatáról, így az apostolokról is a legjobb fényképet Zelesny Ká­roly pécsi fotográfus 109 készítette 1882-ben. Az em­lékek tanúsága szerint az átépítések megkezdése előtt és a munkálatok közben is több felvételt csi­nált a dóm külsejéről, s a belsőről is. 110 A déli hom­105 B. Horváth Csilla: „A pécsi fényképezés kezde­tei", JPMÉ, XXII. (1977), 217-227. 106 KL, Szőnyi O. hagyatéka, 7. sz. „Fényképek"nfel­iratú papírzacskóban. Méreteik: 8,8x11,9 és 9,7x14,8 cm. Darálásukhoz : a Szent István tér 12. (Littke-ház) még 1863 előtti állapotában látható (Madas [1978], 680.). A B. Horváth (1977), 220. hozta forrás (Pécsi Lapok IL/ 67. sz. [1861. VIII. 20.], 267-268.) valószínűsíti, hogy Knezevics György fotográfus készítette a felvételt 1861­ben. 107 JPM, Helyt. O., ltsz. F. 10.474. Méretei: 21,3x28 cm, felső sarkai lekerekítve. A Szent István tér 12. (Littke-ház) Ny-i homlokzata már 1863 utáni formájá­ban (Madas [1978], 680.), a Sétatér pedig még az 1878/79-ben kezdett átrendezés előtti állapotában (Fünf­kirchner Zeitung, IX./28. sz. [1878. IV. 7.], 4.; X./44. sz. [1879. VI. 1.], 4.; stb.; valamint: Pécsi Figyelő, VII./16. sz. [1879. IV. 19.], 2.; VIII./17. sz. [1880. IV. 24.], 2.; stb.). A püspöki palota K-i homlokzata is még a század­közepi, Scitovszky-féle átalakítással nyert formáját mu­tatja, amely csak a déli rizalitot érintette. A mai, eklek­tikus homlokzatot 1879 k. hozták létre (Fünfkirchner Zeitung, IX/59. sz. [1878. VII. 25.], 5.; valamint lásd az 1882-ben készült, Zelesny-féle fényképet [VIL t.] [a fotón látszik a Klimó-féle Szt. György-kút is]). A B. Horváth [(1977), 222., 223.] hozta források alapján fel­tételezhető, hogy a professzionista színvonalú felvételt J. Menzel, v. Exner Gyula, v. az utóbbi fia. Károly ké­szítette. 108 MM, I. (1925), 328. 109 Zelesny Károlyról: B. Horváth, 224.­110 Ezt valószínűsítik a Gerecze (1893) és Szőnyi (1916) publikációiban hozott fotói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom