Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Régészet - Tóth István: Magna Mater és Attis kultuszának emlékei Pannoniában (Emklékkatalógus)

MAGNA MATER ÉS ATTIS 6. kép. A poetovioi kultusz-szobor (20. szám) Abb. 6. Der Kult-Statue aus Poetovio (Kat.-Nr. 20.) lódás ellenére igen finom szobrászi munkáról tanúskodnak. A kutatás egybehangzó véleménye szerint e szoborban nem láthatunk mást, mint egy metroon központi kultusz-szobrát. 21. Márvány oltár, bal oldala sérült. M. 76, Sz. 42, V. 30, Вт. 4,3-3,5 cm. - Lh.: Spodnja Hajdina, hrsz. 1072/2. Hausnummer 32. (1958) - Pókrajinski Muzej, Ptuj. írod.: I. Miki, Ziva Antika 10(1960) 197. mit Abb. Vő., AV 11-12(1960-61) 170 f. - G. Alíöldy, Situla 8(1965) 104. Nr. 4. mit Abb. - An. ép. 1966, 298. - Sasel, IL Jug 2, 1138. [D(eae)? ljunoni / [M(agnae)] d(eum) M(atri) / [sac(rum)} Albucia T(iti) í(ilia) / (Ce)lerina /

5 (.] Albucius I T(iti) i(ilius) Rulus. 2. sor: bizonyára: [T(itus)]. A betűformák és a filiáció részletező kiírása alapján valószínűleg a 2. századra keltezhető. Az újabb helyrajzi számozás alapján megadott KULTUSZA PANNÓNIÁBAN 135 lelőhely nem azonosítható a század elején előkerült nagy Kybele-szobor lelőhelyével, de valószínű, hogy ez az oltár ugyanabból a szentélyből származik, amelynek kultuszképe a nagy szobor volt. 22. Magna Mater mellszobra. Márvány. M. 57, Sz. 45 cm. - Lh.-. Zgornji Breg, a III. Mithraeum északi íala mellett (1913). - Pokrajinski Muzej, Ptuj, Inv. - Nr. RL 301. írod.: E. Reisch, JÖAI 16(1913) 101., 104. - Abramic, Führer 33., 188 ff. Nr. 252. Abb. 131. - R. Marié, Anticki Kultovi 75. - Veidinger Nr. 216. - R. M. Swoboda, BJ 169(1969) 202. Nr. 11. - Selem, Les religions 201. Nr. 7. Az istennő öltözéke egyszerű peplos, vállán öszszetűzve, a vállak és a felsőkarok ruhátlanok. A ruha a mellen V-alakú ráncokba rendeződik. Szabályos, kerekded arcát stilizált hajfürtök keretezik. A fejen diadém és taenia. A diadém közepén nagy drágakő. - Az orr hiányzik, az áll sérült. Abramic feltevése szerint a szoborral együtt talált építészeti tagozatok egy aedicula alkatrészei lehettek, amelyben a szobor el volt helyezve. Jogosult Selem megjegyzése: „...les attributs caractéristiques de Cybéle y font défaut". E szobornak lelőhelye szerint sincs kapcsolata a Spodnja Hajdinán feltárt orientális szentélykörzettel. 23. Fenyőtoboz íormájú mécses töredéke. Barna terracotta. H. 7,5, átm. 4 cm. - Pokrajinski Muzej, Ptuj (réqi Inv. - Nr. 73.) írod.: Iványi 3695. Nem vettük fel az emlékek közé a híres „Prangert" (CIL III 4069 = 10870; AIJ 389) és a vele egy motívum-körbe tartozó síremlék-oromzatokat. Ezt az ábrázolást Schober, Die röm. Grabsteine von Noricum und Pannonién. Wien 1923. Kybele és Attis jelenetként tárgyalja. Újabban E. Diez, JÖAI 46(1961-63) 50 ff. meggyőzően azonosította Selene és Endymion ábrázolásával. - Az oroszlános síremlék-oromzatokat R. M. Swoboda, BJ 169 (1969) 202 f. Nr. 12/a-g. ugyancsak ide sorolta. A problémára vö. Kádár 71 f. és Selem 208 f. is. Az ilyen típusú emlékeket mi - éppúgy, mint az egyiptomi kultuszok esetében is - külön kategóriának, egy sajátos „sepulchralis szinkretizmus" emlékeinek szeretnénk tekinteni. Vö. alább a Függeléket. St. Martin a. d. Raab (Rábaszentmárton) (Jennersdorf, Burgenland) 24. Oszlopszobor. Attis. Steier márvány. M. 83, Sz. cca 17, V. cca 18 cm. - Stegersbach, Güssing, Heimat- и. Landesmuseum, Inv. - Nr. LM 24933.-. írod.: M.-L. Krüger, CSIR österreeich 1/5. Nr. 3.